Több új tényállást
is rögzített kedden az Országgyűlés az április közepén hatályba lépő szabálysértési
törvényben, így például a jogosulatlan címhasználatot, az engedély nélküli
gyógyszerkészítést és -forgalmazást, a tiltott fürdőzést és a polgári védelmi
kötelezettség megsértését.

A szabálysértési
törvényt és más jogszabályokat módosító javaslatcsomag minősített többséget
igénylő rendelkezéseit 256 igen, 48 nem szavazattal és 37 tartózkodás mellett
fogadták el a képviselők.

Újdonság,
hogy a közérdekű munka végrehajtásáról az állami foglalkoztatási szerv
gondoskodik majd, nem pedig az azt kiszabó szabálysértési hatóság, ahogyan az a törvény eredeti szövegében
szerepelt.

Rögzíti
a törvény, hogy aki mások előtt őt meg nem illető címet használ, illetve
kitüntetést vagy egyenruhát jogosulatlanul visel, az szabálysértést
követ el, hasonlóan ahhoz, aki közterületen, mások előtt a rendvédelmi szervek
vagy a Magyar Honvédség egyenruháját, jelvényét, ezek megtévesztésre alkalmas
utánzatát jogosulatlanul viseli, továbbá az e szervekre utaló feliratot,
matricát ruháján vagy járművén jogosulatlanul feltünteti.

Gyógyszerrendészeti szabálysértés címszó alatt beemelték a jogszabályba,
hogy aki engedély nélkül gyógyszert készít vagy forgalmaz, a forgalomból kivont
vagy Magyarországon nem engedélyezett gyógyszert jogosulatlanul forgalomba hoz,
vagy indokolatlan mennyiségben tart, az szabálysértést követ el, csakúgy, mint az, aki Magyarországon
orvosi rendelvényre kiadható gyógyszernek minősülő anyagot, készítményt
indokolatlan mennyiségben tart, vagy olyan gyógyszert készít, hoz forgalomba,
amely a jogszabályoknak nem felel meg.

Szintén
bekerült a szabálysértési törvénybe a tiltott helyen való fürdőzés, amely miatt
a közterület-felügyelő, a természetvédelmi és a halászati őr is szabhat ki
helyszíni bírságot. A tiltott fürdőzés törvényi szankcionálását azzal
magyarázta az előterjesztő, hogy az elmúlt években sok haláleset történt nem
kijelölt fürdőhelyeken. A jogszabály szerint egyébként a helyszíni bírság
összege ötezer forinttól ötvenezer forintig, hat hónapon belüli ismételt
elkövetés esetén pedig hetvenezer forintig terjedhet.

Változás
továbbá, hogy ha a polgári védelmi szolgálatra kötelezett nem tesz eleget az
ezzel kapcsolatos bejelentési, megjelenési, feladatellátási vagy
adatszolgáltatási kötelezettségének, akkor szabálysértést követ el, hasonlóan ahhoz a hadköteleshez, aki
törvényben meghatározott személyes adatszolgáltatási, bejelentési, megjelenési
kötelezettségének vagy az akadályoztatásával kapcsolatos jelentési
kötelezettségének nem tesz eleget. Bevezetik a honvédelmi bírságot, amelyet
egyebek mellett arra szabhatnak ki a kormányhivatalok, aki a hadkötelezettség
teljesítésével összefüggésben elrendelt orvosi vizsgálatnak nem veti alá magát.

Kimondták
azt is, hogy az engedély vagy bejelentés nélkül végzett élelmiszer-előállítás
vagy -forgalmazás szabálysértésnek minősül.

(Változik a
statisztikáról szóló törvény is: eszerint a kormányhivatal közigazgatási
bírsággal sújtja azt, aki jogosulatlanul vagy az eljárási szabályok
megszegésével adatszolgáltatási kötelezettséggel járó statisztikai
adatszolgáltatást rendel el, hajt végre, vagy gondatlanul a valóságnak nem
megfelelő adatot szolgáltat.

Az
épített környezetről szóló törvény módosításával kimondták, hogy aki felvonó,
mozgólépcső vagy mozgójárda létesítésére, üzembe helyezésére, rendeltetésszerű
használatára, ellenőriztetésére, biztonságtechnikai felülvizsgálatára vonatkozó
kötelességét megszegi, azt a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal 300 ezer
forintig, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet esetén 500 ezer
forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtja.

A
vízgazdálkodási törvény megváltoztatása értelmében ha a vízimunka elvégzése,
illetve a vízi létesítmény megépítése, átalakítása jogerős hatósági engedély
nélkül, vagy az engedélytől eltérően történt, megtagadható az üzemeltetési
engedély kiadása az építőnek. Ha a hatóság a vízimunka, vízi létesítmény
megvizsgálása után utólag megadja a fennmaradási engedélyt, akkor az építő
vízgazdálkodási bírság fizetésére köteles. A bírság az engedély nélkül
létrehozott építmény értékének 80 százalékáig, engedély nélküli vízimunka vagy
vízhasználat esetén egymillió forintig terjedhet.)

A
törvényjavaslathoz benyújtott, a költségvetést módosító indítvány miatt kétszer
is szünettel szakították meg a határozathozatalokat.

A szabálysértési
törvény alapján április 15-től az általános szabálysértési
hatóság a települési jegyző helyett a kormányhivatal lesz. A jogszabály az
önkormányzatoknak befizetési kötelezettséget ír elő a szabálysértési
feladatokhoz kötődő bérjellegű és dologi kifizetések forrásának biztosításához,
ám mivel a jövő héttől már a kormányhivatalokon keresztül a központi
költségvetésbe folyik be a bírságbevétel, az önkormányzatoknak előírt
befizetési kötelezettség kétszeres elvonást jelentene – derült ki annak a
módosító indítványnak az indoklásából, amely ezért módosította volna a büdzsé
főösszegét, növelve a költségvetés bírságbevételeit és a kormányhivatalok
támogatását.

A
jobbikos Staudt Gábor ugyanakkor azt kérte, halasszák el a törvényjavaslat
zárószavazását, olyan indítvány ugyanis, amely megváltoztatná a költségvetés
főösszegét, csak a Költségvetési Tanács előzetes hozzájárulása alapján
bocsátható zárószavazásra. Jelezte, nem tud ilyen hozzájárulásáról.

Ezt követően Lázár
János Fidesz-frakcióvezető a helyzet megoldására kezdeményezte az alkotmányügyi
bizottság összehívását, hogy a szabálysértési törvényben most ne rendelkezzenek költségvetési
kérdésekről. A testület az ehhez szükséges módosítást benyújtotta, a Ház pedig
elfogadta.

www.mti.hu