A XI.
Településüzemeltetési Országos Szakmai Nap Hulladékgazdálkodási Szekciója 2012.
június 6-án áttekintette a települési szilárd és folyékony hulladékgazdálkodás
helyzetét és aktuális kérdéseit, amelyekkel kapcsolatban az alábbi
állásfoglalást alakította ki.

1. Alapvető
fontosságú állami, önkormányzati, gazdálkodói és állampolgári érdek, hogy
települési szilárd, valamint folyékony hulladékgazdálkodás szabályozásával
kapcsolatos – évek óta tartó – átmeneti és bizonytalan helyzet megszűnjön. Az
európai uniós jogszabályoknak és környezetpolitikának, valamint a hazai
társadalom és gazdaság teherbíró képességének megfelelő hulladékokról szóló
törvény és végrehajtási rendeleteinek az elfogadása ezért egyaránt szakmai,
gazdasági és jogbiztonsági kérdés. A kiszámíthatatlan
jogi és gazdasági környezet a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás
működőképességét, a szolgáltatás jelenlegi színvonalának a fennmaradását és
Magyarország Alaptörvényében rögzített egészséges környezethez való jog
érvényesülését csorbíthatja. 

2. A Hulladékgazdálkodási Szekció
szükségesnek tarja és javasolja, hogy az Országgyűlés által tárgyalt,
hulladékokról szóló T/5538. számú törvényjavaslathoz – még az
elfogadása előtt – készüljön
hatásvizsgálat, amely bemutatja a törvényjavaslat és a végrehajtási rendeleteinek
a települési hulladékgazdálkodásra gyakorolt hatását, különös
tekintettel a települési önkormányzatok feladataira, az európai uniós
forrásból megvalósult hulladékgazdálkodási projektekre, a hazai mikró-,
kis-, és középvállalkozásokra, önkormányzati tulajdonban álló
közszolgáltatókra.

3. A
Hulladékgazdálkodási Szekció javasolja és kéri, hogy a hulladékokról szóló
törvényjavaslat elfogadása előtt – a közszolgáltatást ellátó szervezetek
képviselőivel, és a Településüzemeltetési Tanáccsal – történjen egyeztetés a törvény – települési hulladékgazdálkodást érintő
– rendelkezéseinek végleges szövegéről, illetve az esetlegesen szükséges
módosításokról.

4. A Hulladékgazdálkodási Szekció szerint
indokolt a hulladékokról szóló törvényjavaslat felülvizsgálata és szükség
szerinti kiegészítése, módosítása. Ezzel összefüggésben a leginkább érzékeny
szabályozási területek:

– a települési
szilárd hulladékgazdálkodási közszolgáltatás tartalmának meghatározása,
amelynek során célszerű lenne korlátozni
a közszolgáltatás indokolatlan elemekre bontását;

– a jelenlegi
közszolgáltatók közszolgáltatási szerződései érvényességének a fenntartása,
illetve a törvény erejénél fogva történő megszűnés fokozatos bevezetése,
alapvetően a szolgáltatás biztonságának
megőrzése, illetve a polgári peres
eljárások megelőzése érdekében;

– a jelenlegi közszolgáltatók
tulajdoni szerkezetének megváltoztatására, a közszolgáltatási engedélyek
beszerzésére megfelelő átmeneti és felkészülési idő biztosítása, hogy az
ellátatlanság, vagy ellátási színvonal csökkenése ne következhessen be;

– a
közszolgáltatás települési önkormányzati szabályozásának pontos és teljes körű
meghatározása, a következetes és egységes helyi jogalkotás érvényesítése a
Kormányhivatalok segítségével;

– a
közszolgáltatási díj megállapításának pontos meghatározása, a díjképző elemek taxatív felsorolása a
törvényben és/vagy a kormányrendeletben, hogy helyi aránytalanságok ne
alakulhassanak ki;

– a
gazdálkodó szervezetek közszolgáltatások kötelező igénybevételére vonatkozó
szabályozása a piacgazdasági és a környezetvédelmi elvekre egyaránt tekintettel
legyen;

– a közszolgáltatás ellátásába alvállalkozóként hazai kis-, és
középvállalkozások bevonásának a lehetőségének a törvényi szabályozás –
elsősorban foglalkoztatáspolitikai és hatékonysági okok miatt – teremtse meg;

– a lakossági szelektív hulladékgyűjtés és
hasznosítás elterjesztését szolgáló intézmények kialakítása más
szabályozásokkal összehangoltan történjen meg (a környezetvédelmi
termékdíj, betétdíj stb.), a szelektív gyűjtési rendszerek kiépítésének és
fejlesztésének, fenntartásának – máshonnan meg nem térülő része – a közszolgáltatási
díjban érvényesíthető legyen;

– a
díjhátralék (kintlévőség) keletkezésének megelőzését, az ennek ellenére
keletkezett díjhátralék behajtásának az
eredményességét szolgáló új intézményi- és szabályozási rendszer kialakítása
(pl. támogatáspolitikai, szociális háló részét képező elemek mellett a
végrehajtási eredményesség ösztönzése, végső soron a máshonnan meg nem térülő
költségek állami megelőlegezése);

– a
települési hulladékgazdálkodással kapcsolatos bírságolási szabályok rugalmassá
tétele és arányosítása, a környezet szennyezésével, károsításával nem járó
jogsértő cselekmények esetében a bírság összegének maximalizálása legfeljebb 1 000
000 Ft-ban;

– a
lerakási díj fokozatos, a lakosság teherbírásához igazodó bevezetése.

5. A
Hulladékgazdálkodási Szekció véleménye szerint szükséges az
elmúlt fél évben hozott un. díjstop
szabályozás és az ehhez kapcsolódó díjkompenzáció tekintetében olyan egységes
jogalkalmazási gyakorlat kialakítása és érvényesítése, amely figyelembe veszi a
települési hulladékgazdálkodást ellátó közszolgáltatók nehéz gazdasági
helyzetét (üzemanyag árak növekedése, ÁFA növekedés, bérkompenzációs
kötelezettség, az EU forrásból finanszírozott projektek üzemeltetési
költségeinek a költség-haszon elemzés /CBA/ szerinti érvényesítése stb.) és érdekeit. 

6. A Hulladékgazdálkodási Szekció
kezdeményezi a települési hulladékgazdálkodást ellátó közszolgáltatókra 2013. január 1.
napjától kivetésre kerülő külön adó (un. Robin Hood adó) felülvizsgálatát.

A fentiek alapján a XI.
Településüzemeltetési Országos Szakmai Nap Hulladékgazdálkodási Szekciója
felkéri a vidékfejlesztési minisztert, hogy az állásfoglalásban foglaltak
megvitatása és megoldása érdekében egyeztető megbeszélés összehívására.