A megyei jogú városok
kormányablakaiban legkésőbb május 6-ig felállnak azok a Quaestor
ügyintézési pontok, amelyek a károsultakat segítik majd – jelentette be
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter.
biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról szóló, kedden elfogadott
törvény értelmében az ügyfeleknek május 6. és június 5. között kell
kérelmezniük a kártalanítást. Legkésőbb, tehát, ennek kezdő időpontjáig
felállnak a kormányablakokban az ügyfélpontok – ezen már dolgoznak a
kormánymegbízottak – mondta. Mind a 23 megyei jogú város
kormányablakaiban, Budapesten pedig a kerületi kijelölt
kormányablakokban fogadják majd az ügyfeleket – tette hozzá.
A
kedden elfogadott törvénnyel kapcsolatban Lázár János elmondta: létrejön
a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja, amely – a Befektetővédelmi
Alap (Beva) kártalanításával együtt – 30 millió forintig kárpótolja az
ügyfeleket. Ezzel a korábbi 32 500 Quaestor-ügyfél 99,5 százalékát
kártalanítják, és kevesebb mint 100 olyan ügyfél van, aki 30 millió
forint feletti összegben fektetett be a Quaestorba.
Az
önkormányzatokról Lázár János elmondta: a fedezet nélküli
Quaestor-kötvényeket vásároló települési önkormányzatok megsértették az
önkormányzati gazdálkodásról szóló szabályokat, és kockáztatták a
választópolgárok pénzét; a kormány ezzel a témával jövő heti ülésén
foglalkozik majd. Lázár János szavai szerint három brókercégnél 22
önkormányzat több mint 10 milliárd forinttal "ragadt benn".
A
miniszter kitért arra is: meg kell vizsgálni, milyen brókercsoportokkal
állt szerződéses viszonyban a kormányzat. "Érdekes példákat talál az
ember" – fogalmazott, és példaként említette, hogy Medgyessy Péter
idején a Földművelésügyi Minisztérium mintegy 6 milliárd forintot
"kockáztatott brókercégeknél", a Miniszterelnök Hivatal pedig
brókercégeknél Gyurcsány Ferenc idején mintegy 4 milliárd forintot
kockáztatott, a Bajnai-kormány idején pedig 35 milliárd forintot tartott
brókercégeknél. Lázár János hozzátette: Gyurcsány Ferenc 2004-ben a
Quaestor tulajdonában álló cégnek sportminiszterként 900 millió forint
"baráti támogatást juttatott".
A Magyar Fejlesztési Bank (MFB)
több vizsgálatot is folytatott ezekben az ügyekben: 2010-ben a
kormányváltás után az MFB-nél egy belső vizsgálat volt minden olyan
hitelre vonatkozóan, amely ismert és ismeretlen kockázatokat
tartalmazott, és jó néhány ügyben büntető feljelentés vagy további
vizsgálat következett – fejtette ki a miniszter.
Kitért arra is,
hogy a győri ETO Park ügyében megszakította – nem pedig megszüntette – a
vizsgálatot a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi), és az MFB-t arra
kérték, hogy a szerződési feltételeket módosítsák, amit a bank meg is
tett. Majd amikor az ETO Park már nem törlesztette a felvett hitelt,
akkor újabb vizsgálatot rendeltek el; ez a 2008-as újabb hitelt tette
vizsgálat tárgyává, és ott olyan kockázatokat talált – például nem volt
fenntartható az üzleti terv -, amely miatt a Kehi elnöke idén tavasszal
büntető feljelentést tett hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt.
Forrás: hiradó.hu
Kategória
Könyvajánló
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény magyarázata
Negyedik, hatályosított kiadás
(2023. őszi kiadás)
Ára: 12000 Ft