A központi lakásfenntartási támogatás megszűnését nem tudják pótolni az önkormányzatok – derül ki abból a tanulmányból, amelyben 31 önkormányzat szociális rendeletét nézték át. A vizsgált települések mintegy 20 százalékában, köztük több olyanban is, ahol korábban sokan kaptak lakásfenntartásra pénzt, egyáltalán nincs márciustól lakhatási támogatás.
A központi lakfenntartási támogatások rendszerének változását tavaly jelentették be, idén március 1-jével pedig annak megfelelően megszűnt a normatív alapon nyújtott segítség és az adósságkezelési szolgáltatás. Tavasz óta már az önkormányzatok saját döntési hatáskörébe tartozik, hogy „települési támogatás" keretében nyújtanak-e egyáltalán támogatást az adósságokkal és lakhatási problémákkal küzdő családoknak, és ha igen, akkor kiknek és milyen feltételekkel.
„Emiatt fontos volt felmérni, mi történik az egyes településeken azokkal a családokkal, akiknek költségvetésében ez a támogatás fontos elem volt és komolyan támaszkodtak rá. Meg kellett nézni, hogyan változott a segítség mértéke, a segélyezettek köre és mindez milyen hatással lehet a rászorulók lakáshelyzetére" – emeli ki Szekér András. A Habitat for Humanity Magyarország igazgatója társasága e témáról készült tanulmányát azzal vezette föl, hogy elmondta: egy nemzetközi felmérés szerint egy háztartás lakhatási szempontból akkor veszélyeztetett, ha bevételének több mint 30 százalékát erre a célra költi. Ez esetben az élet egyéb területeire nem jut kerete, az élete fenntarthatatlanná válik. Ehhez képest Magyarországon az átlagos háztartások forrásaik 26 százalékát lakhatásra költik, aki pedig ennél is többet ad ki ilyen célra, annak végképp nagyon fontos a támogatás. Viszont mostanában – emeli ki az igazgató – a jelzáloghiteleseken kívül más nem kap sok figyelmet, pedig az eladósodottság mellettük is sokakat veszélyeztet.
Tovább>>
Forrás: mno.hu
