Körtvélyfáyné Sztán Kinga szerint ennek egyik oka, hogy egy jogszabály-változás következtében a jelzést tevő védelme érdekében kötelező a bejelentő adatainak zárt kezelése. Emellett 2014-ben megjelent az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság által elkészített, a gyermek bántalmazásának felismerésére és megszüntetésére irányuló, kötelezően alkalmazandó módszertani útmutató, mely a jelzőrendszer tagjai számára segítséget nyújt a veszélyeztetettség felismerésében, a hatékony, időben történő jelzés megtételében.

Megszűnt a cselekvőképességet kizáró gondnokság

Az elmúlt években számos jogszabályváltozás történt a gyámügyi igazgatás területén – emlékeztetett a főosztályvezető-helyettes. Többek között nagy változást hozott a 2014 márciusában életbe lépő új Polgári Törvénykönyv, amely teljesen új alapokra helyezte a cselekvőképességet érintő gondnokság szabályait. Ennek keretében megszűnt a cselekvőképességet kizáró gondnokság intézménye, a bíróság ezentúl a cselekvőképességet teljesen vagy részlegesen (egyes ügycsoportok tekintetében) korlátozó gondnokság alá helyezésről dönthet. Lényeges az is, hogy a belátási képesség csökkenése nem elegendő ok a gondnokság alá helyezésre, a bíróság ezentúl tehát nemcsak azt kell hogy vizsgálja, hogy az érintett személy önállóan képes-e a saját ügyeinek intézésére, hanem azt is, hogy belátási képessége csökkenése esetén családja elégséges segítséget tud-e ehhez nyújtani – mondta el Körtvélyfáyné Sztán Kinga. Hozzátette: emellett az új Ptk. bevezette a támogató döntéshozatal jogintézményét, amely a cselekvőképesség korlátozása nélküli segítségnyújtást jelent a különböző ügyek intézésében az arra rászoruló személyek számára.

Változások a szülői felügyeletben

Az új Ptk. hatálybalépésével változtak a szülői felügyeletre vonatkozó előírások is, amely szerint a fő szabály az, hogy a szülők különválása esetén is közös marad a szülői felügyeleti jog, a szülők eltérő megállapodása vagy a bíróság, gyámhatóság eltérő döntése hiányában – mutatott rá. Kiemelte: a döntés meghozatalánál a szülőknek is maximálisan figyelembe kell venni a gyermek érdekét, véleményét. Fontos a Ptk. azon rendelkezése is, hogy a szülők a megyegyezés elősegítése érdekében mediátorhoz fordulhatnak a bírósági, gyámhatósági eljárásban, illetve az hivatalból is elrendelhető – hívta fel a figyelmet.

Integrációval kapcsolatos változások

Az áprilisi integrációt követően a szakigazgatási szervek megszűntek, a másodfokú gyámhatósági feladatokat ellátó szociális és gyámhivatal is megszűnt, korábbi feladatait a kormányhivatal látja el a Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály keretén belül. Az integrációt követően teljesen új feladatként került a kormányhivatalhoz az állami lakáscélú támogatással kapcsolatos ügyek intézése. Emellett idén júliustól bevezetésre került a Családok Otthonteremtési Kedvezménye, mely a korábbi lakásépítési támogatáshoz képest kedvezőbb lehetőségeket biztosít. Így nem csak új, hanem használt lakás vásárlására, bővítésére, valamint egy gyermek esetén is igényelhető. Az új, kedvezőbb feltételek hatására tapasztalataink szerint rendkívül sokan érdeklődnek a CSOK iránt, illetve kezdeményezik annak igénybevételét a hitelintézeteknél.

Forrás: orientpress.hu