Tavaly 23 település élt a földadó kivetésének lehetőségével, idén pedig számuk tovább növekszik annak ellenére, hogy korábban a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, az agrártárca és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara sem értett egyet az új adónem bevezetésével. Pedig az elmúlt időszakban az önkormányzatoktól úgy vontak el forrásokat, hogy közben sok közfeladatuk megmaradt.
Egymás után több helyen is felbukkant tavaly a földadó, vagy ahogyan egyesek nevezik, az olyan települési adó, amit a földre is kirónak. Az év végére 23 olyan érintett település volt az országban, ahol ennek bevezetése mellett döntöttek, igaz, Mezőtúr és Mindszent már hatályon kívül helyezte. A földadó ellen sokan tiltakoztak, Hajdúhadházán például tavaly márciusban még félpályás forgalomkorlátozással is kinyilvánították rosszallásukat a termelők. A helyi önkormányzatok aranykoronára vagy hektárra vetítve állapították meg az új adónemet. Ahol a földek gyengébb minőségűek voltak, ott a hektáralapú, ahol viszont jobbak, ott az aranykorona-alapú számítás mellett döntöttek. Az adó összege így hektáronként körülbelül 3-10, átlagosan mintegy 7 ezer forint, ami a hektáronkénti uniós területalapú támogatás 10 százalékának felel meg.
Az adótörvények módosítása
A történet külön szépsége – azon túl, hogy a mostani földprivatizáció révén birtokossá váló újdonsült tulajdonosok is érintettek lehetnek – az, hogy a helyi önkormányzatok akár év közben is eldönthetik, mely területekre vetik ki az új elvonást. Így aztán senki sem tudhatja előre, mely földek után kell majd fizetni, és melyek után nem. Ugyanis kizárólag a települési önkormányzatokon múlik, hogy élnek-e ezzel az adóztatási lehetőséggel.
A földadó – és más, új települési sarcok – bevezetésének lehetőségét az adótörvények módosításával teremtette meg a kormány, mondván: az önkormányzatok megadóztathatnak olyan vagyonelemeket, amelyeket az állam nem. Ráadásul nincs is olyan szabályozás, ami megakadályozhatná a helyi önkormányzatokat a földadó kivetésében. Az az ellenérv sem állja meg igazán a helyét, amellyel Fazekas Sándor agrárminiszter hozakodott elő még tavaly, egy képviselői kérdésre adott válaszában. A szaktárca általa közvetített álláspontja a következő volt: a földre már vonatkozik közteher, mivel a mezőgazdasági kárenyhítési alapba is a terület alapján kell befizetni. Ráadásul a termelők vállalkozók, vagyis rájuk eleve nem vonatkozhat a települési adó. A hónapok óta nem hangoztatott érvelés azért sántít, mert a kárenyhítési alapba önként lehet jelentkezni, vagyis a befizetés nehezen nevezhető adóztatásnak. A települések pedig nem is a gazdát, hanem a közigazgatási határukban lévő föld tulajdonosát adóztatják meg. Azt pedig a jelek szerint már mindenki rég elfelejtette, hogy a szaktárca korábban jogi lépéseket ígért annak érdekében, hogy a földadót ne lehessen ráterhelni az emberekre.
Igaz, később Fazekas Sándor arról beszélt, hogy a földadó ellen a kormányhivataloknak kell eljárást indítaniuk. Idén januártól Balmazújvárosban nem is lesz ilyen sarc, ugyanis a Kúria a közelmúltban megsemmisítette azt a rendeletet, amellyel az önkormányzat kivetette a települési adót. De a helyi önkormányzat cseles volt, és ezután a mezőőri járulék hektáronkénti összegét emelte fel éves szinten 750-ről 5000 forintra. Szőlősgyörök például idén 4-5 millió forintot bevételt vár a földadóból, és ebből jut az önkormányzati tulajdonban lévő, a gazdák által használt külterületi utak karbantartására is.
Tovább>>
Forrás: mno.hu
