Felemás diktátumnak érzik a szakszervezetek az életpályamodellt is magába foglaló köztisztviselői törvénytervezetet.

Ma tárgyalja a kormány az állami tisztviselői karról szóló törvénytervezetet, amely július elsejétől a járási kormányhivatalok dolgozóira vonatkozna, jövő év januárjától kiterjedne a megyei kormányhivatalokra, majd 2018-tól pedig a központi közigazgatásra is. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter kevés részletet árult el múlt heti sajtótájékoztatóján, de azt közölte, hogy az elsődleges cél a bürokráciacsökkentés; a hosszú távra tervezhetőséget nyújtó életpályamodellre – egyúttal bérrendezésre is – csak az átszervezés és az egyszerűsítés után számíthatnak a köztisztviselők.

A törvénytervezetet teljes egészében elutasítja a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete. „Nincs szükség erre a törvényre, hiszen már van egy egységes köztisztviselői törvény. Az új törvény véleményünk szerint csupán azért született meg, mert a kormány nem akarja egy időben növelni a béreket a közigazgatás valamennyi munkavállalója számára" – mondta lapunknak Boros Péterné, a szervezet főtitkára. Azzal a kormányzati szándékkal egyetértenek, hogy az alacsony keresetű járási kormányhivatalnokok bérét rövid időn belül rendezzék, hiszen ebben a körben sokan alig keresnek többet, mint nettó 77 ezer forint, vagyis a középfokú bérminimum. A kormány tervei szerint az első körben július elsejétől 20 ezer járási kormányhivatalnok feladata, felelőssége és bére változik, a fizetésük 30-50 százalékkal nő.

Tovább>>

Forrás: vg.hu