Kevésbé ismert az a jogszabályi rendelkezés, amely szerint az építési szabályokat hátrányosan megváltoztató joggyakorlás a helyi közhatalom által kártalanítási kötelezettséget von maga után. 7 kérdés és válasz a kártalanítás szabályainak részleteiről.

Dr. Karika Márton, a Bán és Karika Ügyvédi Társulás ügyvédje az alábbi válaszokat adta a kérdésekre:

Pontosan mely esetekben jár kártalanítás és mi a szabályozás célja?

Az építési törvény szerint kártalanítás akkor jár, ha egy ingatlan rendeltetését, használati módját a helyi építési szabályzat másként állapítja meg vagy korlátozza, és ebből a tulajdonosnak kára származik. A kialakult bírósági gyakorlat szerint az építési törvény e szabállyal a tulajdonhoz való jogot védi. Az Alkotmánybíróság megállapította e körben, hogy a közjogi beavatkozás következtében az érintett ingatlanban bekövetkező értékvesztést az államnak, helyi önkormányzatnak kompenzálnia kell, ez a kompenzáció a tulajdonosnak járó kártalanítás.

Önmagában az építési szabályok hátrányos megváltoztatása miatt megilleti a kérelmezőt kártalanítás?

A kártalanítás megállapításának kettős tartalmi feltétele van. Egyrészt szükséges az érintett ingatlan rendeltetésének, használati módjának – a változástmegelőzően érvényben levő építési szabályokhoz képesttörténő – hátrányosabb megváltoztatása vagy korlátozása a települési önkormányzat által. Kiemelendő, hogy ennek a követelménynek a megvalósulását nem lehet megszorítóan értelmezni, így ebbe beletartozik az övezeti előírások hátrányos megváltoztatása mellett az is, ha a beépíthetőség módja és terjedelme csökken, például, ha a hátrányosabb helyi építési szabályzat az ingatlanra építhető felépítmény nagyságát vagy a legnagyobb építménymagasságot csökkenti, és beletartozik az is, ha az építési jogokat telekalakítási vagy építési tilalom korlátozza. Másrészt a kártalanítás iránti igény érvényesítéséhez szükséges, hogy a rendeltetés, illetve használati mód megváltozásából vagy korlátozásából a tulajdonosnak káraszármazzon.Emellett főszabály szerint a kártalanítás azonidőbeli feltétel megvalósulása eseténjár,ha az ingatlanhoz fűződő korábbi építési jogok keletkezésétől számított hét éven belül került sor az ingatlan rendeltetésének, illetve használati módjának megváltozására vagy korlátozására.

A fenti feltételek megvalósulása esetén egyéb körülményektől függetlenül megállapítható kártalanítás, így irreleváns az, hogy a tulajdonos egyébként az érintett ingatlant el kívánja-e adni vagy az ingatlan átruházására a hátrányosabb helyi építési szabályzat hatálybalépését követően ténylegesen sor kerül-e.

Tovább>>

Forrás: kormany.hu