David R. Froessler az integrált városfejlesztés hazai és nemzetközi gyakorlatáról A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Területfejlesztési és Építésügyi Szakállamtitkársága "URBACT – Segítség az integrált városfejlesztéshez" címmel szemináriumsorozatot tartott az URBACT Program és az integrált városfejlesztési stratégia készítés kapcsolódási pontjairól, a Magyar Urbanisztikai Társaság szakmai közreműködésével. A rendezvény egyik kiemelkedő előadója volt David R. Froessler düsseldorfi URBACT-szakértő, aki nemzetközi perspektívából szemléli a hazai városfejlesztési megoldásokat.A roma lakosság problémájának súlyossága, a magánszektor bevonásának nehézsége és az önkormányzati bérlakások rendkívül alacsony aránya – ezek a legfontosabb problémák, amelyekkel David R. Froessler düsseldorfi URBACT-szakértő szerint a magyarországi városoknak szembe kell nézniük a településfejlesztési elképzeléseik megvalósítása során. – Magyarországon leginkább a roma populáció nagyarányú jelenléte és súlyos problémája az, ami sokkolóan hat, és amelyre választ kell adnia a városfejlesztési elképzeléseknek – közölte a csepeli szemináriumot követően David R. Froessler. Érzékeny kérdés emellett, hogy hogyan lehet bevonni a városfejlesztési együttműködésekbe a magánszektort. Harmadik központi problémaként azt a magyar sajátosságot emelte ki, hogy a hazai önkormányzatok a rendszerváltás után szinte a teljes lakásállományukat fillérekért értékesítették, így a tulajdonosi szerkezeten belül magas a szegény, a felújítást, állagmegőrzést finanszírozni képtelen lakástulajdonosok aránya. Ez megnehezíti a lakóterületek fejlesztését.David R. Froessler, aki az URBACT Program keretében több magyar városban is segíti a városfejlesztési tervek megalapozását, stratégiák készítését, elsősorban ezekre a problémákra igyekszik jó megoldásokat találni. Meglátása szerint a romák lakhatási helyzetének javítása terén fontos szempont, hogy ne kész, számukra idegen lakásokba költöztesse át őket a városvezetés, hanem eszközöket kaphassanak a saját lakókörnyezetük fejlesztéséhez. Jó gyakorlatként megemlítette azt a dél-afrikai (fokvárosi) projektet, amely során kikötötték, hogy csak úgy lehet lakásfelújításra pályázni, ha közösségi szolgáltatásokat, például egy mosodát, vagy pékséget is létrehoznak a rossz állagú lakótömbökben.Arra a kérdésre, hogy hogyan lehet a magánszektort bevonni, aktivizálni a gazdasági recesszió közepette, a szakértő kifejtette: – Ez sokkal egyszerűbb annál, mint hinnénk. A megoldás kulcsa: a folyamatos kapcsolattartás, kommunikáció. A városvezetésnek napi információval kell rendelkeznie tudniillik a vállalatok terveiről, és viszont. A másik kulcskérdés, hogy a kis- és középvállalkozások is részt vegyenek a fejlesztésekben – hangsúlyozta Froessler, aki szerint minden városnak kellene rendelkeznie kis- és középvállalkozások támogatására vonatkozó stratégiával. Követendő lehet a Birmingham-i úgynevezett vállalkozásfejlesztési körzet (Business Improvement Districts) gyakorlata is. Az ebben résztvevő kisvállalkozások, üzlettulajdonosok, szolgáltatók közös erővel, magántőkéjük felhasználásával fejlesztik, szépítik a közterületeket.  Ez mindegyik vállalkozásnak hasznos, hiszen a vonzó közterületeken szívesebben tartózkodnak az emberek, és az itt található üzleteket is nagyobb arányban látogatják.Az URBACT Program nemcsak arra alkalmas, hogy mi tanuljunk a külföldi partnerektől, hanem a hazai jó gyakorlatok híre is eljuthat külföldre. A német szakértő Tatabánya esetét emelte ki lehetséges jó példaként, ahol mintaszerűen sikerült bevonni a várostervezésbe a magán szférát, a szállodatulajdonosoktól a pékekig. A sikerhez fontos volt a polgármester meggyőző ereje, aki Tatabányán személyesen hívta meg a tervezői fórumok részvevőit, valamint az, hogy akik eljöttek, úgy érezhették, valóban súlya van a véleményüknek. Megjegyezte: úgy tűnik, Magyarországon nagy vonzerővel bír, ha valamiről azt hallják az emberek, hogy „európai”. Ekkor ugyanis sokkal kevésbé akarnak kimaradni belőle. Az URBACT Programról A városok a tudás, a technológia és az innováció motorjai, ugyanakkor éppen itt jelentkeznek a legkoncentráltabban a szegénység, a munkanélküliség, a rossz közbiztonság és a szegregáció problémái. Annak érdekében, hogy a városok válaszokat tudjanak adni mindkét kihívásra, és érdemben befolyásolni tudják a gazdasági illetve társadalmi viszonyokat, szakítaniuk kell a csak a fizikai megújítást célzó, hagyományos tervezői felfogással, és új utakat kell találniuk a városfejlesztésben. E kérdéskör az egyik kiemelt területe a 2002 óta működő URBACT programnak, amelynek következő pályázati kiírása várhatóan 2009. június közepén jelenik meg.Az Európai Bizottság által indított URBACT program a városfejlesztés legjobb gyakorlatait igyekszik feltárni, és az így szerzett ismereteket átadni. A program célja a városfejlesztés hatékonyságának növelése és az uniós támogatások eredményesebb felhasználása ezen a területen. A Csepelen, Tatabányán és Nyíregyházán a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium támogatásával és a Magyar Urbanisztikai Társaság szakmai közreműködésével megrendezett szemináriumsorozat támpontokat kívánt adni ahhoz, hogy hogyan építhetők be ezek a tapasztalatok a hazai integrált városfejlesztési gyakorlatba.