A közigazgatás gyakorló szakemberei és a tudományos műhelyek munkatársai 2008. év végén vehették kézbe először az Új Magyar Közigazgatás című folyóiratot, amelynek kiadására a Complex Kiadó vállalkozott a Köztisztviselők Szakmai Szervezetének Szövetsége támogatásával. Dr. Hazafi Zoltánnal, a folyóirat főszerkesztőjével arról beszélgetünk, hogy milyen elképzelésekkel és célkitűzésekkel indították útjára a lapot.

Riporter: Nagy fába vágja a fejszéjét az, aki a jelenlegi nehéz gazdasági körülmények között új szakmai lapot kíván útjára bocsátani és sikerre vinni. Miért éppen most látták szükségét a lap életre hívásának?
Hazafi Zoltán: Mindazok, akik hosszabb-rövidebb ideje folyamatosan érdeklődtek közigazgatásunk aktuális kérdései iránt, szomorúan tapasztalták, hogy 2006-ban szegényebbek lettünk azzal, hogy a jelentős hagyományokkal rendelkező „Magyar Közigazgatás” kiadásának szüneteléséről született döntés. Ugyanakkor a szakma jeles képviselői egyetértettek abban, hogy szükség van olyan szakfolyóiratra, amely a kormányzattól független lapként képviseli a kritikai, valamint az objektív, szakmai szemléletmódot. Ezt a kezdeményezést karolta fel – példamutató módon – a jogi szakkiadók között piacvezető Complex Kiadó. Nem lenne azonban teljes a kép, ha itt nem említeném meg dr. Verebélyi Imrét, a szerkesztőbizottság elnökét, aki fáradhatatlanul dolgozott a lap elindításáért.
Riporter: Ismereteim szerint a közigazgatási szakfolyóirat kiadás hazánkban több mint száz évre visszamenőleges hagyományokkal rendelkezik. Az elődök közül melyiket emelné ki?
Hazafi Zoltán: Ismeretei helytállóak, de igazán nehéz és úgy gondolom, méltánytalan is lenne kiemelni bármelyik közigazgatási tárgyú szakfolyóiratot az elmúlt évtizedek gazdag kincsesházából. A hazai közigazgatási szakma már 1884-ben – az európai élvonalba tartozva – rendelkezett független havi szakfolyóirattal. Ettől kezdődően rövid megszakításokkal olyan meghatározó jelentőségű lapok jelképezték a hazai közigazgatás publikációs tárházát, mint a „Magyar Közigazgatás”, „Az állam- és közigazgatás”, majd „Az állam- és igazgatás”, és ne feledkezzünk meg a már említett „Magyar Közigazgatásról” sem.
Riporter: Az olvasónak már a lap tartalomjegyzékét böngészve feltűnik, hogy minden lapszám „Fókusz” rovata egy kiemelt témakört is feldolgoz. Mi indokolta e tematikus szerkesztési mód alkalmazását?
Hazafi Zoltán: A tartalmi megújuláshoz újfajta szerkesztési szemlélet is társul. Ennek lényege, hogy minden lapszám a közigazgatás meghatározó témaköreinek éppen aktuális kérdéseire fókuszál. Ez egyben a rovatok tartalmát is tematizálja. Meggyőződésünk, hogy ezáltal növekedhet a lapszámok szakmai értéke, mivel az olvasó átfogó és összetett képet nyer a szakmai igényességgel feldolgozott témáról. A fókusztémák kiválasztásánál az aktualitásra is törekszünk, ezért figyelemmel vagyunk az éppen napirenden lévő, a szakma széles körében figyelmet érdemlő témákra. Így pl. első számunkban a közigazgatási hatósági eljárás, míg a másodikban a középszint és a kistérség került a fókuszba.
Riporter: A folyóirat rovatcímei, mint pl. „Fórum”, vagy a „Kérdések és válaszok” igen ígéretesek, de valójában mit is rejtenek magukban?
Hazafi Zoltán: A szakmai-tudományos igényesség mellett alapvető követelménynek tartottuk, hogy olyan lapot indítsunk útjára, amely megfelelve a kor követelményeinek, sokoldalúan, színesen mutatja be a feldolgozott témákat. Mint már említettem, a „Fókusz” a gyakorlati közigazgatást érintő aktuális igazgatási kérdésekkel foglalkozik. A „Tanulmányok” között olyan lektorált tudományos elemezéseket teszünk közzé, amelyekkel szemben meghatározó elvárás, hogy a tanulmány helyzetleíráson és elemzésen túl a gyakorlatban is hasznosítható újszerű ismereteket adjon, feldolgozza a vonatkozó hazai szakirodalmat, a szükséges esetekben röviden utaljon a történeti, illetve nemzetközi vonatkozásokra is. „Fórum” rovatunk a jó, illetve rossz közigazgatási gyakorlat aktuális kérdéseinek bemutatására vállalkozunk, ezzel is lehetőséget nyújtva a gyakorlati közigazgatási szakemberek lehető legszélesebb körének kritikai vagy támogató véleményük megfogalmazására. Emellett itt kapnak helyet a szerkesztőség által szervezett eszmecserék, a szakmai problémákról készített interjúk is. A „Nemzetközi kitekintés” lehetőséget teremt arra, hogy a külföldi társlapokból szemlézzünk, illetve átvegyük a minket közelebbről érintő cikkeket, valamint tudósítsunk a külföldi országokban végbement közigazgatási folyamatokról, reformtervekről. A könyvismertetők és a konferencia beszámolók kapnak helyet a „Szemle” rovatban, míg a közigazgatás neves személyiségeit mutatja be a „Portré”.
Emellett olyan aktuális jogalkalmazási kérdésekre is választ kívánunk adni, amelyek a elsősorban a gyakorlati szakemberek széles körének figyelmét kelthetik fel. Eddig közigazgatási jogeseteket dolgoztunk fel, de a terveink között szerepel a témakör bővítése, pl. a közszolgálat jogi szabályozásával. Őszintén remélem, hogy ezzel a szerkesztési móddal olyan folyóiratot sikerült útjára indítanunk, amely egyetlen szakmailag igényes közigazgatási szakember könyvespolcáról sem hiányozhat.
Riporter: Milyen garanciái vannak annak, hogy a lap jól áttekinthető, szakmailag magas színvonalú és hiteles tájékoztatást fog nyújtani olvasóinak?
Hazafi Zoltán: Úgy gondolom, ennek legfőbb biztosítéka a folyóirat szerkesztő bizottsága, amelynek névsorát olvasva mindenki meggyőződhet arról, hogy olyan szakmailag hiteles, kiváló, autonóm gondolkodókat és a közigazgatási gyakorlatban is rendkívül jártas személyeket sikerült megnyerni az ügynek, akik szívügyüknek tekintik közigazgatásunk múltját, jelenét és jövőjét.