Jegyző és Közigazgatás

Cikkek / Szociális ügyek
Hátrányos helyzetű térségek és koragyermekkori esélyteremtés: a Biztos Kezdet Gyerekházak szerepe Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében

2026-08-05 XXVIII. évfolyam, 3. lapszám

Szerző(k): Sörös Iván

A tanulmány Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye azon településeinek társadalmi és fejlesztéspolitikai jellemzőit vizsgálja, amelyeken Biztos Kezdet Gyerekház működik. A kutatás célja egyrészt a települések demográfiai és iskolázottsági folyamatainak feltárása, másrészt annak bemutatása, hogy milyen fejlesztési környezetben működnek a koragyermekkori intervenciós szolgáltatások.
Cikkek / Jogalkotás-Jogalkalmazás
Csomagküldő kereskedelem a jegyzői feladatellátás szemszögéből – Lerántjuk a leplet a csomagküldésről?

2026-08-05 XXVIII. évfolyam, 2. lapszám

Szerző(k): Csépányné Kovács Emese

jegyzői kereskedelmi hatósági feladatok egyik legérdekesebb kérdése a csomagküldő kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos, érdemes egy kicsit részletesebben megvizsgálni.
Cikkek / Közigazgatási jövőkép
„Subsidiarity 2.0” – A területi közigazgatás új paradigmája Magyarországon

2026-06-01 XXVIII. évfolyam, 2. lapszám

Szerző(k): Prof. Dr. Budai Balázs Benjámin PhD.

A tanulmány a „Subsidiarity 2.0” fogalmával írja le azt a közigazgatási paradigmaváltást, amelyben a klasszikus, fizikai jelenléten alapuló szubszidiaritást fokozatosan felváltja a funkcionális szubszidiaritás logikája. E megközelítés szerint a helyi szint elsődlegesen legitimációs, közösségi és koordinációs funkciókat őriz meg, miközben az adminisztratív, adatkezelési és döntéstámogatási folyamatok egyre inkább központi digitális platformokra és interoperábilis rendszerekre szerveződnek. A modell lényege tehát nem az autonómia felszámolása, hanem a területi közigazgatási funkciók újraelosztása a digitális állam működési logikájának megfelelően.
Cikkek / Jogalkotás-Jogalkalmazás
A nemzeti vagyonnal való gazdálkodás 1. rész

2026-06-01 XXVIII. évfolyam, 2. lapszám

Szerző(k): Dr. Őri-Tömő Andrea

2026-ban a lapban kiemelt témaként került meghirdetésre a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás. Ezen kiemelt témakör keretében a cikk a nemzeti vagyon hasznosítása során felmerülő versenyeztetési kötelezettséget, annak lefolytatását és a kivételi köröket járja körbe. A versenyeztetésre vonatkozó szabályok betartása kulcsfontosságú, a törvénybe ütköző szerződés vagy rendelkezés ugyanis semmisséget von maga után.
Cikkek / Hírek, eredmények
Tananyag lett a Birtokvédelmi kézikönyv a Közszolgálati Egyetemen

2026-04-20 XXVIII. évfolyam, 1. lapszám

Szerző(k): Dr. Kajó Cecília

2023 szeptemberében az ORAC Kiadónál jelent meg Gaál János szerzőtársammal írt Birtokvédelmi kézikönyvünk, Menyhárd Attila professzor úr lektorálásával. 2024 során számos jogi kar polgári jogi tanszékétől és tudományos diákkörétől érkező meghívásnak tettünk eleget országszerte a könyv bemutatása kapcsán. 2024. március 12-én a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kara Civilisztikai Tanszékének vendégei voltunk, ahol kimagasló érdeklődést, figyelmet és szeretetet kaptunk a tanszék részéről, és felmerült, hogy a kézikönyvre épülő oktatási anyaggal akár csatlakozni is tudnánk az egyetem képzéséhez. Hosszas és alapos előkészítés után a 2025/2026. tanév II. félévének szorgalmi időszakában elindult a „Birtokvédelem a gyakorlatban” megjelölésű szabadon választható tárgy 24 mesterszakos hallgató részvételével.
Cikkek / Zöldinfrastruktúra
A wattokat is meg kell fognunk

2026-04-20 XXVIII. évfolyam, 1. lapszám

Szerző(k): Dr. Paizs Gábor

360 ezer kiserőmű formálja az új HÉSZ-eket Az év legjelentősebb jogalkotási feladata minden önkormányzat számára az eddigi településképi előírások beültetésével egységesített helyi építési szabályok újraalkotása lesz. Amíg hetvenöt éve a vas és acél országa akartunk lenni, mára az – év végére várhatóan 360 ezer darabra szaporodó – elektromos kiserőművek és az új hőkinyerő megoldások követelnek…
Cikkek / Jogalkotás-Jogalkalmazás
Gondolatok a jegyző államigazgatási feladat- és hatásköréről a közigazgatási típusú adatvédelem egyes eljárásjogi kérdései kontextusában

2026-04-20 XXVIII. évfolyam, 1. lapszám

Szerző(k): Dr. Páll Imre Borisz

A Jegyző és Közigazgatás visszatérően teret biztosít a birtokvédelem és adatvédelem határterületeit érintő kérdések elemzéséhez, mint például a szomszédkamerás-ügyekben a birtokvédelmi és az adatvédelmi eljárások elhatárolása,[1] vagy az adatvédelmi hatóság (NAIH) és a jegyzők szerepe a kamerás megfigyelőrendszerek kapcsán kialakult szomszédkonfliktusok rendezésében.[2] De szintén alapos összehasonlító elemzést olvashattunk a képmás védelme kapcsán a polgári jogi…
Cikkek / Jogalkotás-Jogalkalmazás
Az elhagyott (illegális) hulladékkal összefüggő önkormányzati feladatokról

2026-03-09 XXVII. évfolyam, 6. lapszám

Szerző(k): Dr. Feik Csaba

Az illegális hulladéklerakás ellen, a hulladék elhagyása ellen régóta nem – s jelenleg sem igazán – tudunk eredményesen fellépni.
Cikkek / Gyámügy-Gyermekvédelem-Szociális ügyek
Helyi adó- és adóigazgatási változások 2026-ra vonatkozóan

2026-03-09 XXVII. évfolyam, 6. lapszám

Szerző(k): Dr. Tóth Andrea LL. M.

A helyi adózás területén 2026. január 1-jei hatállyal bekövetkezett jogszabály-módosítások elsősorban a vagyoni típusú adókat érintik, emellett a települési adó esetében az adó tárgyára vonatkozó szabályok is pontosításra kerültek. Ezek a változások alapvetően technikai jellegűek, céljuk a szabályozás egyértelműsítése és kiegészítése. Az adóigazgatási eljárásra vonatkozó jogszabályi környezetben szintén történtek módosítások, mind az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvényben (a továbbiakban: Art.), mind az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvényben (a továbbiakban: Air.). Jelen írás célja azoknak a változásoknak a bemutatása, amelyek közvetlenül érintik a helyi adóztatást és az ahhoz kapcsolódó adóigazgatási eljárásokat.
Adatvédelem / Cikkek
Kiberbiztonsági hírek 2025: zsarolóvírus-támadások, adatszivárgások, beszállítói incidensek

2026-03-09 XXVII. évfolyam, 6. lapszám

Szerző(k): Jerabek György

A 2025-ös év eseményei kétséget kizáróan bizonyították, hogy „a kibertámadások már nem kivételes, rendkívüli helyzetek, hanem a közigazgatási működés reális kockázati tényezői. A kérdés tehát nem az, hogy egy polgármesteri hivatal találkozik-e ilyen eseménnyel, hanem az, hogy megfelelően felkészült-e, rendelkezik-e szabályozott eljárásokkal és tudatos vezetői irányítással.”