A jegyző feladatai – hagyatéki eljárásban – a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolása érdekében

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Jogalkotás-Jogalkalmazás

A jegyző feladatai – hagyatéki eljárásban – a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolása érdekében

XXIV. évfolyam, 2. lapszám
Szerző(k):
Bukács Attila
hagyatéki ügyintéző, Karcagi Polgármesteri Hivatal


A 2020. évi LXXI. törvény alapján elindult az ismeretlen vagy elhunyt földtulajdonosok által birtokolt földek tulajdonjogának rendezése, amelynek során számos hagyatéki vagy póthagyatéki eljárás lefolytatására kerül sor az elhalálozott tulajdonos örököseinek felkutatása, a tulajdonjog tisztázása céljából. Ez a feladat – az adatok felkutatása, az eljárás lefolytatása – a hagyatéki ügyintézőkre és a közjegyzőkre is nagy terhet ró, az örökösök pedig vegyes érzelmekkel fogadják a megkeresést…

Miért van szükség az osztatlan közös tulajdonú külterületi ingatlanok tulajdonjogának rendezésére?

A földhivatali nyilvántartások szerint Magyarországon 1 060 000 helyrajzi számon valamivel több, mint 2 400 000 hektár föld van 4 590 000 tulajdonos nevén osztatlan közös tulajdonban[1], ráadásul a tulajdonosok nagy része már nem is él vagy ismeretlen a helytelen adatok miatt.

Hogy miért probléma ez?

A termelőszövetkezetek megszűnését követően a korábban szövetkezeti tulajdonban lévő földek több tulajdonos nevére kerültek a vagyonmegosztási vagy kárpótlási eljárások lezárta után. Ráadásul az idő múlásával, a tulajdonos halálát követően, a hagyatéki eljárás után további tulajdonosok lettek bejegyezve. Gyakran olyan kis terület jutott egy-egy tulajdonosnak, hogy önálló gazdálkodást nem lehetett folytatni rajta. A nagyszámú tulajdonos abból a szempontból is problémát okoz, hogy bérleti szerződés megkötésekor, beruházáskor nehéz az összes érdekelttel megegyezni.

Éppen ezért 2021. év január 1-jétől elindult a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény alapján, az ismeretlen vagy elhunyt földtulajdonosok által birtokolt földek tulajdonjogának rendezése.

A jogszabály alapján a földhivatal megvizsgálja az ingatlanbejegyzésben szereplő személyek adatait és amennyiben megállapítja, hogy a tulajdonos elhalálozott, értesíti a tulajdonos utolsó állandó lakcíme szerinti polgármesteri hivatal jegyzőjét, a korábbi eljárástól függően hagyatéki vagy póthagyatéki eljárás lefolytatása céljából.

Ezt a lehetőséget a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló a 2020. évi XL. törvény 43. §-a teremti meg, ami beemelte a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 19. § (1) bekezdésébe, hogy az eljárás akkor indul, amikor a jegyző

a) a halottvizsgálati bizonyítvány alapján,

b) az a) pont szerinti irat hiányában a holtnak nyilvánító vagy a halál tényét megállapító végzés alapján,

c) olyan személynek a bejelentése alapján, akinek a hagyatéki eljárás megindításához jogi érdeke fűződik, vagy

d) az ingatlanügyi hatóság bejelentése alapján

az örökhagyó haláláról értesül.

A hagyatéki vagy póthagyatéki eljárás célja, hogy felkutatásra kerüljenek az elhunyt tulajdonos örökösei. Elképzelhető, hogy alaphagyatéki eljárás lefolytatásra sem került sor, mivel annak idején az örökösök nemleges nyilatkozatot tettek.

Hogy ez miért okoz nehézséget?

Sok esetben a földhivatali nyilvántartásban szereplő tulajdonos már több évtizede elhunyt. Gyakran a néhai örökös az 1800-as évek végén született, vagy a haláleset még az 1900-as években volt. A dátumokból sejthető, hogy nem egyszerű az ilyen ügyekben kiindulási pontot találni.

Ha szerencsénk van, akkor az eljárás lefolytatásában illetékes hivatal irattárában megtalálhatóak az alapeljárás iratai. De akkor még mindig felmerülhet, hogy annak idején nemleges nyilatkozatott tettek és a nyilatkozattevő sem él már. Ha már nagyon régi az ügy, akkor előfordul, hogy az akkori örökösök sem élnek már.

A másik nehézség, amivel szembe kell néznünk, hogy a leendő örökösök a tőlünk kapott levélből értesülnek, hogy póthagyatéki eljárás van folyamatban a régen elhunyt családtagjukkal kapcsolatban.

Sok esetben a kis részarány miatt a megöröklésre váró földek nem nagy értékűek, így az örökösök nem fogadják kitörő lelkesedéssel az eljárásról szóló értesítést. Az első reakciók: mit csináljunk ezzel a földdel? Illetve a kérdés, ami az ilyen ügyeknél felmerül az örökösök részéről, hogy miért most került elő ez a föld, ők nem is tudtak róla.

Régebben – a Földhivatali Információs Rendszer, ismertebb nevén a TakarNet nyilvántartás elérése előtt – a hagyatéki eljárásban csak a helyi földhivataltól kértek adatot a hagyatéki ügyintézők, ha nem volt külön információ az örökösöktől, hogy más településen is van ingatlan tulajdon része az elhunytnak. Utólag kiderülhet, hogy az elhunytak némelyike más földhivatal területén is rendelkezik földtulajdonnal, de az a korábbi hagyatéki eljárás során nem került felvételre. Más esetben a földhivatali bejegyzések alapján megállapítható, hogy az örökhagyó halála és a hagyatéki eljárás lefolytatása után került a nevére az ingatlan.

Az utóbbi pár évben már egyszerűbb lett a felkutatás, mivel a TakarNeten keresztül országos keresésre is van lehetőség a tulajdonos személyes adataival. De probléma így is akad! Előfordul, hogy a földhivatalban nem jól szerepelnek az adatok, elég egy elírás (Papp – Pap, Herceg – Hercegh) és már nem adja ki a találatot a TakarNet.

De mi van akkor, ha az iratok nem találhatóak meg a hivatalnál? Hol keressük?

Az egyik lehetőség a https://magyarorszag.hu/szuf oldalon keresztül, a hivatalos szervek, közjegyzők részéről, levéltári adatok igénylése és másolatkiadás hagyatéki iratokból.

A másik lehetőség, hogy a bíróságok levéltárából próbáljuk beszerezni a régi hagyatéki eljáráshoz tartozó iratokat.

A 1992. január 1. előtt keletkezett közjegyzői hagyatéki és egyéb nemperes iratokat a Fővárosi Törvényszék (Fővárosi Bíróság) és a megyei törvényszékek közjegyzői irattárai kezelik.

Az 1956 és 1984 között keletkezett hagyatéki iratokat Budapest Főváros Levéltára kezeli. 1985. évkörtől az 1991. évkörig bezárólag a budapesti székhelyű közjegyzők hagyatéki iratait az a Fővárosi Törvényszék (Fővárosi Bíróság) Közjegyzői Irattárában kell keresni.

Az 1992. január 1-jén vagy azt követően született közjegyzői nemperes és egyéb eljárásokkal kapcsolatos iratok és nyilvántartások (hagyatéki akták, ügykönyvek és névmutatók) – az 1992. január 1. és 2008. december 31. között érkezett ügyekben – Budapesten, a Fővárosi Törvényszék (Fővárosi Bíróság) Közjegyzői Irattárában találhatók.

Vidéken az eljáró közjegyző székhelye szerint illetékes helyi bíróság irattárában őrzik az iratokat, de ahol nem tudták átvenni, ott a helyi bíróságon vagy a szomszédos bíróságon, esetleg a megyei törvényszéken tárolják azokat, illetve sok helyen az iratok maguknál a közjegyzőknél találhatók.

A közjegyzői nemperes és egyéb eljárásokkal kapcsolatos iratok és nyilvántartások (hagyatéki akták, ügykönyvek és névmutatók) a 2009. január 1. napját követően érkezett ügyekben a MOKK Közjegyzői Levéltár illetékes területi levéltárában találhatók.

Előfordulhat, hogy a beszerzett hagyatéki iratokban szereplő örökösként érdekelt személyek adataiban változás állt be. Az eltelt évek alatt változhatott a lakcímük, esetleg más személyes adatukban is történhetett módosulás. Ilyenkor a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban: Hetv.) 118. § (1) bekezdés alapján a jegyző és a közjegyző az örökhagyó e törvény szerint kezelhető adatainak megállapítása és az ezekről rendelkezésére álló adatok ellenőrzése céljából adatot igényelhet a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, valamint az anyakönyvből.

Miután beszereztük az összes adatot, rendelkezésre állnak az örökösök adatai, és az eljárás során beszereztük az ingatlanról szóló adó- és értékbizonyítványt is, jöhet a következő lépés, amit jogszabály ír elő.

A Hetv. 26. § (1a) bekezdés alapján az adó- és értékbizonyítvány tartalmát a jegyző közli az öröklésben érdekeltekkel, akik az adó- és értékbizonyítványban foglaltakkal szemben az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben foglaltak szerint fellebbezéssel élhetnek. Valamint a Hetv. 31/A. § (1) alapján a jegyző tájékoztatja a feleket az eljárás során az általa beszerzett adatokról, a hagyaték tárgyához tartozó ismertté vált vagyontárgyakról.

Amennyiben az öröklésben érdekeltek nem fellebbeztek és észrevételük sincs, a póthagyatéki leltárt elkészítjük és megküldjük a közjegyző részére a hagyaték átadásának céljából.

A közjegyzőnél derülhet ki egy újabb probléma, ami a hagyatéki eljárás során már fel szokott merülni kérdésként az örökösök részéről. A közjegyző átadja vagy átadná a hagyatéki vagyont, de az ingatlan értéke kisebb, mint az eljárás költsége, vagy olyan sokan örökölnék, hogy az egy örökösre jutó rész olyan kicsi, hogy nem éri meg vele foglalkozni.

Az örökösök itt már nem tudnak sok mindent tenni, vagy megöröklik vagy átadják az államnak, de az eljárás költségeit akkor is nekik kell kifizetniük. Az sem mindig megoldás, ha visszautasítják az örökséget, mert jönnek az öröklésben soron következő gyerekek, unokák és minél tovább húzódik az ügy, minél több levelet kell kiküldeni a közjegyzőnek, annál magasabb lesz az eljárás költsége.

Hogy mi lenne a jó megoldás?

Nehéz olyat találni, ami mindenkinek jó lenne / jó lett volna.

Biztos sok örökös azt mondaná, hogy neki nem kell a föld, őt hagyják békén – sokszor évtizedek teltek el a haláleset óta –, eddig sem hiányzott az örökség, ezért legyen minden eljárás nélkül az államé. Ez főleg akkor fordulna elő, amikor kis értékű, kevés területről beszélünk. Viszont lennének olyanok is, akik azt mondanák, hogy ne legyen az államé, hanem ők kérik. Úgy gondolom, erre nincs jelenleg olyan megoldás, amivel mindenki egyformán elégedett lenne.

Ami biztos, hogy nemcsak az örökösöknek, de jelen formájában a hagyatéki ügyintézőknek és a közjegyzőknek is egy plusz – anyagi, adminisztratív – terhet jelent a földhivatali póthagyatéki eljárás.


[1] forrás: Agrárminisztérium

Előfizetés

Kategória

Feliratkozás hírlevélre

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu