Mind a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 2012. december 31-ig hatályos 36. § (2) bekezdése, mind a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 2013. január 1-jétől hatályos 81. § (1) bekezdése alapján a jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát (polgármesteri hivatalt, körjegyzőséget, 2013. január 1-jétől polgármesteri hivatalt, közös önkormányzati hivatalt). Ebből adódóan a jegyző kettős szerepkörben van, egyszerre munkavállaló és munkáltató.

A jegyző munkavállalói és munkáltatói szerepkörének szabályait a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) Negyedik részében, illetve Ötödik részében találjuk meg.

A jegyző, mint munkavállaló

A jegyző tekintetében a munkáltatói jogokat jelenleg az Ötv. 36. § (1) bekezdése alapján a képviselő-testület – az egyéb munkáltatói jogok kivételével, amelyet a 35. § (2) bekezdés e) pontja alapján a polgármester gyakorol -, míg 2013. január 1-jétől a Mötv. 67. § f) pontja alapján a polgármester gyakorolja. A jegyző közszolgálati jogviszonyára a Kttv. köztisztviselőkre vonatkozó rendelkezéseit a Kttv. X. fejezetében foglalt eltérésekkel, megfelelően kell alkalmazni.

Jegyzővé, körjegyzővé, megyei jogú város kerületi hivatalvezetőjévé, aljegyzővé (a továbbiakban együtt: jegyző) az nevezhető ki, aki igazgatásszervezői vagy állam- és jogtudományi doktori képesítéssel vagy okleveles közigazgatási menedzser szakképesítéssel, és jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy az OKV elnöksége által a teljeskörűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozat alapján adott mentesítéssel rendelkezik és legalább kétévi közigazgatási gyakorlatot szerzett.

A jogi vagy közigazgatási szakvizsga megléte alól kivétel, hogy a képviselő-testület közigazgatási szakvizsgával nem rendelkező pályázót is kinevezhet, feltéve, hogy a kinevezéstől számított egy éven belül a jogi vagy közigazgatási szakvizsgát, vagy a szakvizsga alól az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság (OKV) elnöksége által a teljeskörűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozat alapján adott mentesítést megszerzi. A határidő eredménytelen eltelte esetén a jegyző, főjegyző közszolgálati jogviszonya a törvény erejénél fogva szűnik meg. A közigazgatási alapvizsga letételére előírt határidőbe nem számít be a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, a keresőképtelenség, továbbá a harminc napot meghaladó hivatalos kiküldetés időtartama.

A községi önkormányzati képviselő-testület a körjegyző és az ötezernél több lakosú község jegyzője kivételével

• felmentést adhat az igazgatásszervezői vagy állam- és jogtudományi doktori képesítés vagy az okleveles közigazgatási menedzser szakképesítés alól annak a személynek, aki az előírt képesítés megszerzésére irányuló tanulmányait a kinevezéstől számított két éven belül befejezi, illetve
• az előírt gyakorlati időt csökkentheti vagy elengedheti.

A képviselő-testület legkésőbb a jegyző közszolgálati jogviszonyának megszűnését követő harminc napon belül köteles kiírni a pályázatot a jegyzői állás betöltésére. A pályázati eljárás eredménytelensége esetén harminc napon belül újabb pályázatot kell kiírni. Amennyiben a jegyző állás ezt követően is betöltetlen marad, a jegyző helyettesítése céljából – a képviselő-testületek megállapodása alapján – másik önkormányzat jegyzőjével közszolgálati jogviszony létesíthető. Ebben az esetben azonban csak egy – helyettesítést ellátó – közszolgálati jogviszony létesíthető a Kttv. 251. §-a alapján.

Jegyző tekintetében kötelező részmunkaidő nem köthető ki, továbbá nem minősül kiküldetésnek, ha a körjegyző vagy az igazgatási, hatósági társulás köztisztviselője a körjegyzőséghez, valamint a társuláshoz tartozó településen látja el munkaköri feladatait.

A jegyző közszolgálati jogviszonyának megszűnésére/megszűntetésére a Kttv. köztisztviselőkre vonatkozó rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni azzal, hogy

• amennyiben a körjegyzőség megszűnik, illetve a körjegyzőségbe tartozó önkormányzatok megváltoznak és e változás következtében a körjegyzői tisztségre új pályázat kiírására kerül sor, vagy a polgármesteri hivatal megszűnik és az érintett önkormányzat részvételével körjegyzőség alakul, illetve területszervezési intézkedés következtében önkormányzat szűnik meg vagy jön létre, ez olyan átszervezésnek minősül, amely alapján a jegyző közszolgálati jogviszonya felmentéssel a Kttv. 63. § (1) bekezdés c) pontja alapján szüntethető meg;
• ha a körjegyzőség megszűnésének időpontjában a körjegyző felmentési védelem alatt áll, akkor a körjegyző jogviszonyának megszüntetéséről szóló intézkedést a megszűnt körjegyzőséget alkotó önkormányzatok képviselő-testületei legkorábban a felmentési védelem lejártát követő napon hozhatják meg;
• a jegyző tartalékállományba nem helyezhető.

A jegyző díjazását a Kttv. 254-256. §-ai határozzák meg differenciáltan a jegyző által ellátandó feladatok nagyságrendjéhez igazodva.

A jegyző, mint munkáltató

A Kttv. 227. § (1) bekezdése alapján a munkáltatói jogokat, ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője, illetve a képviselő-testület gyakorolja. A Kttv. e általános szabályától eltérően rendelkezve a hivatal köztisztviselői tekintetében az Ötv. 36. § (2) bekezdés b) pontja alapján 2012. december 31-ig a munkáltatói jogokat a jegyző gyakorolja. A Mötv. 81. § (3) bekezdés b) pontja kiterjeszti a munkáltatói jog gyakorlása vonatkozásában a munkavállalói kört a köztisztviselőkön túl a polgármesteri hivatal, közös önkormányzati hivatal munkavállalóira is.

Mind az Ötv. 36. § (2) bekezdés b) pontja, mind a Mötv. 81. § (4) bekezdése rendelkezései alapján azonban egyes munkáltatói jogkörök gyakorlásához a polgármester egyetértése szükséges, amelyek körét a polgármester határozza meg.

Az aljegyző – pályázat alapján határozatlan időre – kinevezése a Mötv. 82. § (1) bekezdése szerint a jegyző javaslata alapján történik, az aljegyzőt a polgármester nevezi ki, de az aljegyző vonatkozásában az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző gyakorolja, illetve ő határozza meg az aljegyző feladatait, amelyeket a jegyző helyettesítése során elláthat.

A jegyző a polgármesteri hivatal, körjegyzőség (közös önkormányzati hivatal) hivatali struktúráját az ellátandó feladatokhoz igazodva alakítja ki, szükség esetén az egységes hivatalt szervezeti egységekre (osztályok, csoportok) tagolva. A Kttv. 236. § (5) bekezdése alapján azonban a helyi önkormányzatnál a főjegyzői, jegyzői, aljegyzői kinevezésen túlmenően

• a 3000-nél kevesebb lakosú településen – ide nem értve a városokat – vezetői kinevezés nem adható;
• a 3000-10 000 lakosú településen, valamint a 3000-nél kevesebb lakosú városokban osztályvezetői szintnek megfelelő vezetői kinevezés adható;
• 10 000 feletti lakosú településen, valamint a körzetközponti feladatot ellátó önkormányzatnál, megyei jogú városi önkormányzatnál, megyei önkormányzatnál, fővárosi kerületi, fővárosi önkormányzatnál osztályvezetői és főosztályvezető-helyettesi szintnek megfelelő vezetői kinevezésen túl további vezetői kinevezés is adható.

A képviselő-testület hivatalánál minősítéssel, ennek hiányában teljesítményértékeléssel alátámasztott, kimagasló teljesítményt nyújtó köztisztviselőnek a Kttv. illetményrendszerre vonatkozó szabályaitól eltérő személyi illetményt állapíthat meg – a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke jóváhagyásával – a jegyző. A tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó havi illetmény nem haladhatja meg azonban a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét. További megszorító feltétel, hogy személyi illetmény megállapítása esetén pótlék nem fizethető.