A publikáció célja, hogy bemutassa a Jegyzők Országos Szövetségéből (JOSZ) egy hivatalos, köztestületi jellegű jegyzői kamara létrehozásának lehetőségét. A koncepció középpontjában a jegyzői hivatás szakmai függetlenségének, etikai normáinak és társadalmi presztízsének megerősítése áll. A kamara köztestületként egységes szakmai képviseletet, továbbképzést, valamint etikai és fegyelmi kontrollt biztosítana a jegyzők számára.

További törekvés a megvalósításhoz szükséges jogszabályi háttér megteremtése, kamarai jogosítványok meghatározása, valamint a JOSZ intézményi átalakítása. A dokumentum érvel a köztestületi forma mellett, kiemelve a szakmai autonómia és presztízs növelésének lehetőségét. A kamara működése kötelező tagságon, országos és regionális szervezeti egységeken, valamint etikai és fegyelmi bizottságokon alapulna.

A koncepció bemutatja a kamara előnyeit a szakma, az önkormányzatok és a társadalom számára, valamint javaslatot tesz a bevezetés ütemezésére, amely szerint a kamara 2028. január 1-jén kezdhetné meg teljes jogkörű működését.

I. A jogszabályi háttér megteremtése

Jelenlegi helyzetben a jegyzők nem tartoznak kamarai rendszerbe, mint például az ügyvédek vagy közjegyzők. A Jegyzők Országos Szövetsége egy civil szakmai szervezet, nem köztestület, így a tagság nem kötelező, és nem rendelkezik hatósági jogosítvánnyal vagy etikai-fegyelmi jogkörrel.

A köztestület Magyarországon egy különleges jogi státuszú szervezet, amelyet törvény hoz létre, és közfeladatot lát el. A legfontosabb jellemzői: jogi személy, önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkezik. A tagsága által végzett tevékenységhez kapcsolódó közfeladatot lát el és önigazgatás útján működik, azaz saját szabályai szerint, de állami feladatokat lát el. A köztestületek szabályozása korábban a Polgári Törvénykönyvben (Ptk.) szerepelt, de ma már az államháztartásról szóló jogszabályokban található meg.

Példák köztestületekre: Magyar Tudományos Akadémia, Magyar Művészeti Akadémia, Magyar Országos Közjegyzői Kamara, Magyar Mérnöki Kamara, Magyar Olimpiai Bizottság.

Mit kell tenni?

Az Országgyűlésnek el kell fogadnia egy új törvényt a jegyzői kamaráról, amely meghatározza annak jogállását (köztestület), kötelező tagságot ír elő minden jegyző és aljegyző számára, szabályozza a kamarai nyilvántartást, az etikai eljárásokat, a képzési kötelezettségeket. Ez a jogszabály hasonló lenne a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvényhez, amely a Magyar Országos Közjegyzői Kamara működését szabályozza.

II. A kamarai jogosítványok meghatározása

A leendő jegyzői kamara jogosítványai lehet(né)nek:

• etikai és fegyelmi eljárások lefolytatása (mint az ügyvédi vagy orvosi kamaráknál),
• szakmai továbbképzések szervezése és ellenőrzése,
• jogszabálytervezetek véleményezése,
• szakmai minimumkövetelmények meghatározása,
• nyilvántartás vezetése a jegyzőkről és aljegyzőkről.

III. Intézményi átalakulás

A Jegyzők Országos Szövetségéből (JOSZ) Magyar Országos Jegyzői Kamara (MOJK)

A JOSZ átalakulhatna kamarai szervezetté, ha a tagság megszavazza, és a törvényi háttér ehhez biztosított. A jelenlegi szervezet infrastruktúrája (pl. szakmai lap, konferenciák, kapcsolatrendszer) jó alapot adhat a kamara működéséhez.

IV. Nemzetközi példák és precedensek

A közjegyzők esetében a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) már köztestületként működik, és példát adhat a jegyzői kamara struktúrájához is. A kamarák létrehozása mindig politikai és szakmai konszenzust igényel, de hosszú távon növeli a szakma önállóságát és presztízsét.

V. A koncepció célja

A Jegyzői Kamara létrehozásának célja a jegyzői hivatás szakmai függetlenségének, etikai normáinak és társadalmi presztízsének megerősítése. A kamara köztestületként biztosítaná a jegyzők egységes szakmai képviseletét, továbbképzését, valamint az etikai és fegyelmi kontrollt.

1. Jogi alapok

A kamara létrehozásához szükséges egy önálló törvény elfogadása az Országgyűlés által (A Jegyzői Kamara létrehozásáról és működéséről szóló törvény), majd a Mötv. és a Kttv. módosítása a kamarai tagság és együttműködés szabályozására, a kamara köztestületi státuszának rögzítésével (mint az ügyvédi, közjegyzői vagy orvosi kamarák esetében).

2. A kamara felépítése és működése

Tagság, amely kötelező minden jegyző és aljegyző számára. A tagság feltétele a jegyzői és aljegyzői kinevezés. A kamara szervezeti egységei:

• országos közgyűlés (legfőbb döntéshozó szerv),
• elnökség (végrehajtó szerv),
• etikai és fegyelmi bizottság,
• regionális tagozatok.

Feladatok, amelyek tehát a megalakuló kamarára várnak:

• szakmai és etikai normák kidolgozása,
• továbbképzések szervezése és akkreditálása,
• etikai és fegyelmi eljárások lefolytatása,
• jogszabálytervezetek véleményezése,
• közhiteles nyilvántartás vezetése a jegyzőkről.

VI. Előnyök és várható hatások

1. A szakma számára

Szakmai függetlenség növelése a kamara köztestületi státusza révén. Így a jegyzők nemcsak közvetlenül a politikai vezetés alá tartoznak, hanem egy szakmai szervezethez is, amely védelmet nyújthat a politikai nyomásgyakorlás ellen. Ez különösen fontos lehet olyan helyzetekben, mint a szekszárdi eset, ahol a jegyző politikai szerepbe kényszerült (lásd előző szám: Jegyzõ és Közigazgatás, 2025/4. szám).

Szakmai presztízs emelése a kamarai tagsággal és a hozzá kapcsolódó minősítési rendszerrel (pl. továbbképzések, etikai normák), amelyek növelik a jegyzői hivatás társadalmi megbecsültségét. A jegyzői szerep nem csupán adminisztratív, hanem jogi és vezetői kompetenciákat is igényel – ezt a kamara intézményesíti.

A kamara saját etikai bizottsága vizsgálhatja a jegyzői magatartást, és védelmet nyújthat az alaptalan politikai támadásokkal szemben. A fegyelmi eljárások szakmai alapon történhetnek, nem politikai döntések mentén.

2. Az önkormányzatok számára nyújtandó előnyök

A jegyzők kamarai támogatása révén az önkormányzati döntések jogszerűsége és szakmai megalapozottsága javul. A kamara által biztosított továbbképzések és szakmai irányelvek egységesítik a jegyzői gyakorlatot.

A jobb együttműködés a kormányhivatalokkal – mivel a kamara közvetítő szerepet tölthet be az önkormányzatok és a kormányhivatalok között – segíti a törvényességi felügyelet és a helyi autonómia egyensúlyát. A kamara belső mediációs mechanizmusokat is működtethet, amely támogatja a polgármester–jegyző konfliktusok szakmai alapon nyugvó rendezését.

3. Előnyök a társadalom számára

A kamara által vezetett nyilvántartás, etikai jelentések és szakmai beszámolók növelik a közbizalmat a helyi közigazgatás iránt. A kamara segíthet abban, hogy a jegyzői szerep és feladatok közérthetőbbé váljanak a lakosság számára, növelve az állampolgári jogérvényesítés lehetőségét.

VII. Bevezetés ütemezése (javasolt)

VIII. Összegzés

A jegyzői kamara létrehozásának koncepciója a közigazgatási szakma intézményes megerősítését célozza, különös tekintettel a szakmai autonómia, etikai kontroll és társadalmi presztízs növelésére. A köztestületi forma jogi kereteinek megteremtése lehetővé tenné a jegyzők egységes szakmai képviseletét, továbbképzését és nyilvántartását, valamint az etikai és fegyelmi eljárások szakmai alapú lefolytatását. A modell hazai precedenseken alapul, különösen a közjegyzői és más kamarák működésére reflektálva. A kamara intézményesítése hozzájárulhat a helyi közigazgatás jogszerűségének, átláthatóságának és hatékonyságának növeléséhez, miközben erősíti a jegyzői hivatás társadalmi beágyazottságát és védelmét a politikai befolyással szemben. A koncepció ütemezett bevezetése biztosítja a szakmai és jogalkotási konszenzus kialakítását, valamint a zökkenőmentes intézményi átmenetet.