A határozatok kereshetőségének és formájának kritikája

A tanulmány alapjául szolgáló kutatás – pilot-jelleggel – a Kúria Önkormányzati Tanácsának azon határozatait vizsgálja, amelyek a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet (a továbbiakban: Jszr.) valamely rendelkezésére utalnak. A cikksorozat jelen második részében a kutatási módszertan ismertetése mellett a határozatok kereshetőségét és formáját, az adatok nyíltságát vizsgáljuk kritikai megközelítésben. E cikk információtudományi fókuszával szemben az első rész – amely a Jegyző és Közigazgatás 2025/4. számában jelent meg – jogtudományi szempontból, empirikus alapon elemezte, hogyan érvényesülnek a jogszabályszerkesztés szabályai a Kúria Önkormányzati Tanácsának gyakorlatában, míg a sorozat harmadik része példákon keresztül mutatja majd be a gépi feldolgozhatóság előnyeit, valamint javaslatot tesz a fejlesztési irányokra.

I. Bevezetés

A kutatás fókusza (célja és módszere) kettős volt: az első rész jogtudományi fókusza – azaz a jogszabályszerkesztési szabályok kúriai határozatokban való kvantitatív és kvalitatív vizsgálata – után a jelen második részben az információtudományi vizsgálat eredményeit is bemutatjuk. Ez – a módszertan ismertetése mellett – a kúriai határozatok kereshetőségének és nyíltadat-szintjének, egyben (gépi) feldolgozhatóságának vizsgálatát, illetve a határozatok formai kritikáját jelenti. Az értékeléshez referenciapontként az Alkotmánybíróság által használt adatstruktúrát és a keresőt mutatjuk be. Az információtudományi kutatás tanulságaiként összefoglalható fejlesztési javaslatokat, gyakorlati példák mellett a harmadik rész ismerteti majd.

A jelen, elsősorban formai vizsgálat relevanciája kapcsán is szükséges visszautalunk az első részben foglaltakra, felidézve, miben áll a vizsgált szerv, a Kúria Önkormányzati Tanácsának szerepe, illetve mi a jelentősége a jogszabályszerkesztésről szóló rendeletbe foglalt szabályozásnak.

Az Alaptörvénnyel az önkormányzati rendeletek felülvizsgálati rendszere megváltozott. Míg korábban normakontrollt csak az Alkotmánybíróság végzett, az Alaptörvény szétválasztotta az Alaptörvényt, valamint a más jogszabályt sértő önkormányzati rendeletek felülvizsgálatát.^[1] Előbbit továbbra is az Alkotmánybíróság végzi alkotmányjogi panasz vagy bírói kezdeményezés alapján egyedi ügyben, míg absztrakt módon csak a Kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezésére. A más jogszabályba ütközést 2012. január 1-jétől a Kúria keretében működő – öttagú – Önkormányzati Tanács vizsgálja, első és végső fokon eljárva.^[2] Kétféle eljárása van: a helyi önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló klasszikus normakontroll, valamint a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti eljárás.^[3] Utóbbit csak a törvényességi felügyeletet ellátó kormányhivatal kezdeményezheti, míg a normakontroll eljárás bírói kezdeményezésre konkrét ügyben, a kormányhivatal vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezésére absztrakt módon is indítható. Az eljárás eredménye a más jogszabályba ütközés kimondása, illetve megsemmisítés (vagy a hatályba nem lépés kimondása), valamint egyedi vagy általános alkalmazási tilalom lehet. Ha a Kúria megállapítja, hogy a helyi önkormányzat a törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségét elmulasztotta, határozatában határidő tűzésével elrendeli, hogy a helyi önkormányzat a jogalkotási kötelezettségének tegyen eleget, ennek elmulasztása esetén, a kormányhivatal indítványára felhatalmazza annak vezetőjét, hogy az önkormányzati rendeletet a helyi önkormányzat nevében alkossa meg.^[4]

A Jszr. a jogszabályok helyes megszerkesztésére és megszövegezésére vonatkozó részletes szabályokat adja meg – az előkészítőt – kötelező jogszabályi formában. Célja a normavilágosság követelményének érvényesítése és a kodifikáció egységességének biztosítása annak érdekében, hogy a jogállamiság elvéből következő jogbiztonságnak megfelelő, egyértelműen értelmezhető jogszabályok szülessenek. A Jszr. megalkotására a felhatalmazást a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) adja meg, amely egyben rögzíti a jogalkotás alapvető követelményeit, a jogszabályok előkészítésére, hatályára, módosítására, kihirdetésére vonatkozó alapvető szabályokat.^[5]

A vizsgálat az Önkormányzati Tanács 2012. január 1. és 2025. augusztus 20. közti határozataira terjedt ki, ez az időhorizont a Jszr. összefüggésében is releváns annyiban, hogy a Jszr. 2010. március 1-jén lépett hatályba, így 2012. január 1-jét követően bírósági felülvizsgálat alá eső önkormányzati rendeletek esetében túlnyomórészt már hatályos és alkalmazandó volt.^[6]

A jelen második részben tehát először bemutatjuk a vizsgálat – tervezett, illetve megvalósított – módszertanát (II. pont), ezt követően a határozatok kereshetőségét, a találati és a határozati oldalakat, adatstruktúrákat elemezzük, összevetve az Alkotmánybíróság által az AB határozatok kereshetősége érdekében alkalmazott megoldással (III. pont). A IV. pontban a határozatok formai kritikáját adjuk, példákon keresztül bemutatva, hogyan hat ki a technológiai korlátok mellett a szövegminőség is az adatok – gépi vagy kézi – feldolgozhatóságára.

E másodlagos, információtudományi megközelítésű kutatás relevanciáját az adja, hogy az adatok, jelen esetben a kúriai határozatok nyíltsága nem önérték, a minél teljesebb, a gépi feldolgozhatóságot lehetővé tevő formátum az önkormányzati jogalkotással összefüggő bírósági gyakorlat minél szélesebb körű megismerhetősége és feldolgozhatósága miatt volna elsődleges fontosságú. Ha a döntések részleteit és összefüggéseit – a gyakorlaton átívelően, megfelelő kontextusban – szélesebb körben ismerhetik meg az érintettek, az az esetleges tanulságok, tapasztalatok levonását is elősegíti, fejlesztve ezáltal a joggyakorlatot.

A kutatás relevanciájának bemutatása körében ismételten utalni kell arra, hogy hangsúlyos cél volt empirikus alapon bázist képezni egy későbbi, a jogszabályszerkesztési szabályok alkalmazásának technológiai támogatását, a Jszr. „gépi kikényszerítését” vizsgáló kutatáshoz is. Az Igazságügyi Minisztérium, a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó és az Országgyűlés Hivatala konzorciuma ugyanis 2021-re kifejlesztette az ún. Integrált Jogalkotási Rendszert, és annak részeként egy, az önkormányzati jogalkotási folyamatot támogató workflow-rendszert, amely azóta bevezetésre is került. A LocLex névre keresztelt modul célja az önkormányzati rendeletek megszövegezésének és megszerkesztésének támogatása, a módosításokkal egységes szerkezetű szövegek előállítása (hatályosítás) és végső soron az önkormányzati rendeleteknek a Nemzeti Jogszabálytár Önkormányzati Rendelettárában történő közzététele. A kutatásban (az első részben) bemutattuk, milyen arányban fordultak elő a Jszr. megsértésére visszavezethető problémák az önkormányzati jogalkotásban, mielőtt a dedikált technológiai támogatás segítette volna azt. Feltevésünk, hogy egy évek múlva újra elvégzett vizsgálat már igazolni tudja majd a Jszr. „gépi kikényszerítését” végző LocLex hatását a Jszr. megsértésére visszavezethető határozatok csökkenése formájában. Ahhoz, hogy e majdani kutatás hatékonyan megvalósítható legyen, szükséges volna a határozatok kereshetőségét biztosító formai keretrendszer fejlesztése is. Jó rendszereket azonban csak akkor lehet fejleszteni, ha az érintett szereplők mindegyike átlátja a fejlesztés pontos célját, teljes horizontját, így a jelen tanulmányt is figyelmébe ajánljuk a bírósági adatok szerkezetével és hozzáférhetővé tételével foglalkozó döntéshozók és szakemberek mellett is minden, az önkormányzati jogalkotással vagy a jogalkotási jogszabályokat előkészítő érintettnek.

A terjedelmi keretekre is figyelemmel a cikksorozat jövőbeli – záró – harmadik részében mutatjuk majd be, milyen további elemzéseket tenne lehetővé a gépi feldolgozhatóság biztosítása: a Jszr.-re hivatkozó határozatok körében megvizsgáljuk a Jat.-ra történő hivatkozásokat, illetve ezek együttállásait is, valamint ezekből egy hálózatelemzést készítünk. E harmadik rész foglalja majd emellett össze az információtudományi kutatás jövőre nézve leszögezhető tanulságait, az ideálisan vágyott megoldáshoz szükséges fejlesztési irányokat és azt, milyen – sztenderdizáló – megoldásokkal lehetne javítani a gépi feldolgozhatóságot.

II. A kutatás módszertana (célok és megvalósítás)

A kutatás érdemi–tartalmi fókusza mellett hangsúlyos cél volt annak feltárása is, hogy az Önkormányzati Tanács határozatai egyáltalán milyen módszertannal dolgozhatóak fel, azaz lehetséges-e – akár a mesterséges intelligencia segítségével – a gépi adatbázis-építés és feldolgozás. Noha a határozatok megjelennek a Magyar Közlönyben,^[7] a kutatáshoz a Kúria hivatalos honlapján történő közzétételt vettük alapul.

Az eredeti kutatási terv a Jszr. hivatkozásai mellett kiterjedt volna a Jat. hivatkozásainak vizsgálatára is, feltételezve, hogy így nagyobb adatmennyiségből több releváns adat szűrhető le, valamint érdemi következtetésekre lehet jutni a kapcsoltan hivatkozott rendelkezések és a Jat.–Jszr. együtthivatkozások vonatkozásában is.

A vizsgálathoz felépített xlsx-formátumú adatbázis sorait az egyes érintett – Jat.-, illetve Jszr.-hivatkozást tartalmazó – határozatok képezték, míg a táblázat oszlop-adatmezői a következőkre terjedtek ki: a határozat kelte, indítványozója, eredménye, tartalmaz-e Jat.-hivatkozást, Jszr.-hivatkozást, ha igen, a határozat mely részében, illetve mely szakaszokra vonatkozóan, továbbá hogy a döntés a Jat.-ra, illetve a Jszr.-re volt-e visszavezethető, esetleg csak ezekre volt visszavezethető, illetve mely szakaszokra.^[8]>

Az érintett határozatokat a Kúria Önkormányzati Tanácsának honlapján^[9] elérhető szabadszöveges keresővel szűrtük le, az összes érintett határozat száma a vizsgált 2012. január 1. és 2025. augusztus 20. közti – bő 13 éves – időszakban 607, ezek közül a Jat.-ra valamilyen formában hivatkozást tartalmazó határozatok száma kétszáz feletti, a Jszr.-re valamilyen formában hivatkozást tartalmazó határozatok száma 37 volt.^[10] A kulcsszavas és mintafelismerő előfeldolgozást LLM-alapú segédeszközökkel támogattuk, azonban a találatok validálása minden esetben emberi ellenőrzéssel történt.^[11] A keresőszavak a következők voltak:

• „jogalkotásról”: 207 találat,
• „Jat.”: 230 találat,
• „jogszabályszerkesztésről”: 36 találat,
• „Jszr.”: 22 találat,
• „IRM rendelet”: 37 találat.

Már e példából is látható, hogy a kereső működése miatt az átfedő találatok után is számos fals találatot kellett kiszűrni: érdemi manuális adattisztításra, illetve a keresés többszöri finomhangolt újrafuttatására volt szükség.^[12]

Mint a következő pontokban látható lesz, részben a kereshetőség hiányosságai, részben a határozatok formai egyenetlensége, részben e kettő együtthatása okán az e vizsgálat hatékony elvégzéséhez szükséges gépi feldolgozhatóság rendkívül korlátosnak bizonyult: az adatok ellenőrzése rámutatott ugyanis azok nem megfelelő minőségére a gépi feldolgozás újabb és újabb finomhangolása ellenére is.

Mindez nélkülözhetetlenné tette az adatbázis felépítése során az adatok manuális feldolgozását olyan elemek tekintetében is, amelyek ideális körülmények között gépi úton gond nélkül feldolgozhatók. Ennek megfelelően a vizsgálatot az eredeti tervekhez képest kényszerűen csak a Jszr.-érintettségű határozatokra kellett szűkíteni, a Jat.-hivatkozásokat pedig csak ezen határozatok körében vizsgálni.

Az adatbázis mindezek alapján részben

• a gépi feldolgozás és teljes manuális ellenőrzés módszerével [a)-k), m), r), s), u) pontok],
• a manuális feldolgozás módszerével [l), n), p), q), t, v), x), y, z) pontok],
• az áttekinthetőség és cellagazdaságosság okán – a két módszer vegyítésével [o) és w) pontok]

volt felépíthető. A gépi feldolgozás és szúrópróbaszerű ellenőrzés módszerét (mint legidőhatékonyabb módszert) el kellett vetni, az ugyanis túlzott hibafaktort tartalmazott volna.

III. Az Önkormányzati Tanács határozatainak kereshetősége

A Kúria Önkormányzati Tanácsának honlapja a határozatok szabadszöveges kereshetőségét biztosítja egy keresőmező útján. A mezőbe egy vagy több kulcs-szót lehet beírni, a kereső azonban különbözőképp működik attól függően, hogy egy vagy több kulcsszóval keresnek benne. A honlapon szereplő magyarázat a következő: „A joganyagok között szavakra is kereshet, ha azok egy részletét beírja az alábbi mezőbe. Egyszerre több szóra is kereshet [SPACE]-szel elválasztva, ilyenkor a rendszer csak azokat a joganyagokat jeleníti meg, amelyekben pontosan a beírt szövegminta szerepel.”

Ez tehát azt jelenti, hogy a kereső egy szó beírása esetén mindenképp szótöredékre keres, míg több szó beírása esetén a pontos kifejezésre keres (azaz szóközzel elválasztva „pontosan a beírt szövegminta” szereplését várja). A felület tehát nem enged választást, ezek nem állíthatóak és nem is kombinálhatóak (egy szó esetén nem lehet pontosan keresni, több szónál nem keres szótövet).

Ennek kapcsán – a fentiekben már hivatkozott példát felidézve, amelyben a „Jat.” keresőszóra például „pontját.” fals találatokat kapunk – érdemes áttekinteni a keresőben működő eszközöket.

Az ékezetérzékenység (diacritic sensitivity) beállítása képes a példában is jelzettek szerint az ékezetek figyelmen kívül hagyására. Ez az eszköz a találatok számának növelését eredményezi, ami lehet hasznos, ha a kereső személy például tévesen „Kuria” szóra keres, de megtalálja a „Kúria” eredményeket is, de káros a fenti példában. Megoldást az jelenthet, ha az ékezetnormalizálás nem automatikus, mint a jelen példa esetében, hanem a felületen választható (ki- és bekapcsolható).

Ehhez hasonló eszköz a kis- és nagybetű-érzékenység (case sensitivity) beállítása. A Kúria keresője – mint a példa mutatja – automatikusan normalizál, azaz nem veszi figyelemben a kis- és nagybetű különbséget. A megoldást ez esetben is a funkció választhatósága (ki- és bekapcsolás lehetősége) jelenti.

A példa által felfedett harmadik eszköz a szóhatár-érzékenység beállítása, amely a jelen esetben ugyancsak automatikusan normalizálásra van beállítva, ugyanakkor, ha a keresésben szóközt követően kerestünk volna („ Jat.”), akkor már nem kaptunk volna „pontját” találatot.^[13]

Érdekes, hogy míg az első két eszköz mögött meghúzódó feltételezés az, hogy a kereső személy nem tudatosan keres vagy nem tud helyesen írni stb., addig e harmadik igen erős tudatosságot várna el (szóköz után írt keresőszó). Közös jellemző ugyanakkor, hogy mindhárom eszköz több találatot eredményez, még ha azok adott esetben fals találatok is. A keresőhöz fűzött fenti magyarázat ugyan közelebb visz a kereső működésének megértéséhez, de részletes értelmezést és segítséget nem biztosít a felhasználónak.

A Kúria honlapján tehát a most ismertetett mellett más keresési megoldást nem találunk, nincs tehát többféle keresőmező, előzetes szűrő vagy kiválasztható finomhangolási opció.

A keresési eredmények a talált határozatok sorszámát mutatják, a találati lista szükségszerűen oldalakra bontott, húsz találat képez egy oldalt.

Nem lehetséges sem a találatok rendezése, sem a találatok közti szűrés: sem évekre, sem indítványozóra, sem ügytípusra, sem az érintett önkormányzatra, sem eredményre vagy érintett jogszabályra, sem a döntést hozók személye szerint nem lehet szűrni. Nem biztosított továbbá a határozatok rendelkező és indokolás részében vagy egyéb szerkezeti egységében való külön kereshetőség sem.

Üres, azaz kulcsszó nélküli keresés adja ki a testület által hozott összes határozatot, jelenleg 31 oldalon.

A találatok megnyitásával az egyes határozatok – HTML formátumban publikált – utánközléséhez jutunk. A HTML-megoldást az adatok nyíltsága kapcsán elemezve a következő előnyöket és hátrányokat jegyezhetjük fel:

Összefoglalva, a döntések HTML-oldalai emberi szemmel jól olvashatók és böngészőben kereshetők, de kutatási és hivatkozási szempontból nem teljesítik a gépi feldolgozhatóság minimális feltételeit, és hiteles közlésnek sem tekinthetők (arra ugyanakkor a Magyar Közlöny megfelelő platformot biztosít).

Figyelemmel arra, hogy az I. pontban ismertetettek szerint a Kúria normakontroll funkciója részben az Alkotmánybíróság korábbi tevékenysége nyomán jött létre, összevetésül, referenciapontként érdemes megvizsgálni az Alkotmánybíróság hasonló keresőjét.

Az Alkotmánybíróság ügykeresője a Kúria Önkormányzati Tanácsának egyszerű szabadszöveges keresőjéhez képest űrlapalapú, többmezős keresést kínál, több ponton legördülő, előre megadott értékkészletekkel.^[14] Külön mezők állnak rendelkezésre az azonosítók (határozatszám, ügyszám, év) megadására, valamint a folyamatjogi szempontok (eljárás típusa, ügyállapot, indítványozó személye) szerinti szűrésre; külön kereshető a rendelkező rész és az indokolás szövege, kiválasztható az előadó alkotmánybíró, és van célzott mező az érintett jogszabályra vagy tárgyszóra való keresésre is.

A részletes keresési opciók egyben azt is jelentik, hogy a találatok adattartalma is lényegesen strukturáltabb, azaz minden keresési szemponthoz kapcsolódik az ügyadatlapokon dedikált – elektronikusan is megjelölt – adatmező, és a szerkezeti egységek is elkülönülnek elektronikusan. A HTML-nézetű ügyadatlapokon a külön PDF-változat letöltésének lehetősége is adott,^[15] a kapcsolódó anyagok közt elérhető az indítvány, az esetleges amicus curiae, sőt, egyes ügyekhez angol nyelvű összefoglaló is tartozik.^[16] Elérhető továbbá egy Legfrissebb döntések oldal, amely a naprakész követést segíti.

Ezek a megoldások tehát a kúriai felületen azonosított hiányosságokhoz képest érdemben jobb kereshetőséget és feldolgozhatóságot, összességében jobb használhatóságot biztosítanak, mintát is szolgáltatva a Kúria számára. Ez nem jelenti ugyanakkor, hogy a Alkotmánybíróság keresője maradéktalanul tökéletes volna: mind a magyarázatok terén, mind a gépi hozzáférés és feldolgozhatóság, mind az automatizált követés terén marad helye a fejlesztésnek. A Segítség a kereséshez oldal az új kereső bevezetése óta „feltöltés alatt”, így a felhasználó csak intuitíven, próbálgatás útján fejtheti meg a kereső működését. Nem konzekvens például „Az ügyben érintett jogszabály címe vagy bírói döntés sorszáma (szöveges keresés)” mező használata, amely kapcsán a találatok hiányából és az ügyadatlap struktúrájából következtethető ki, hogy valójában csak a támadott jogi aktusra történő kereshetőséget biztosítja (ráadásul nem ad visszajelzést abban az esetben, ha nincs találat). A felületen nem látható feliratkozható hírfolyam (RSS) vagy hivatalos gépi elérési pont (API); a PDF-ek és a megjelenített mezők adatai technikailag begyűjthetők egyedi szkriptekkel a találati listák és az ügyadatlapok bejárásával, ez azonban nem tekinthető stabil, támogatott megoldásnak a gépi feldolgozhatósághoz.

Meg kell jegyezni, jogi kötelezettsége a Kúriának (vagy az Alkotmánybíróságnak) gépileg feldolgozható adatok közzétételére vagy adatkapu (API) nyitására nincsen. Noha a releváns európai és magyar szabályozások, így az Európai Unió adatkormányzási rendelete, illetve nyílt adatokról szóló irányelve, amelyet a magyar jogba a nemzeti adatvagyon hasznosításáról szóló 2023. évi CI. törvény ültet át,^[17] ösztönzik, illetve bizonyos körben előírják a közszféraadatok tovább felhasználhatóságát biztosító keretek kialakítását, ezek a meglevő magyar igazságszolgáltatási közzétételi rendet nem változtatják meg. Az Önkormányzati Tanács határozatainak közzétételéről a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény rendelkezik, ez rögzíti, hogy a Kúria

• az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének megállapítása esetén elrendeli határozatának a hivatalos lapban való közzétételét,
• az önkormányzat jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítása esetén elrendeli a törvényességi felügyeleti szerv vezetőjét a rendeletpótlásra felhatalmazó határozat hivatalos lapban való közzétételét,
• határidő tűzésével elrendeli, hogy a határozat közzétételére az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon is kerüljön sor, valamint
• gondoskodik határozatának a honlapján történő közzétételéről.^[18]

Ezzel együtt az európai jogi keretrendszer, ha konkrét kötelezettséget még nem is jelent, azt a fejlesztési irányt – zsinórmértékként, jó gyakorlatként – kijelöli, amelyhez a kúriai normakontroll-döntések közzétételi rendszerét közelíteni érdemes a jobb kereshetőség, a magasabb szintű átláthatóság, a tudományos kutathatóság érdekében. Ez a kijelölt irány pedig, hogy elektronikus eszközök útján, a hozzájuk tartozó metaadatokkal együtt és olyan formátumban bocsátják rendelkezésre az adatokat, amely nyílt, géppel olvasható, hozzáférhető, fellelhető és tovább felhasználható (és ahol mind a formátum, mind a metaadatok megfelelnek a hivatalos nyílt szabványoknak). Szükséges továbbá, hogy az adatokhoz való hozzáférés feltételei átláthatóak, objektívek és megkülönböztetéstől mentesek legyenek. E körben kell említést tenni az ún. FAIR-elvekről, amelyek eredetileg a szakirodalomból erednek, és a tudományos adatok nyíltsága érdekében születtek, de gyors bevetté válásuk okán a jogi aktusokba is bekerültek.^[19] A FAIR jelentése:

• Findable, azaz megtalálható emberek és gépek számára egyaránt, ideértve, hogy egyedi azonosítóval rendelkezik, metaadatokkal gazdagon ellátott, ezek a metaadatok pedig egyrészt egyértelműen és kifejezetten tartalmazzák a leírt adatok azonosítóját, másrészt azok kereshető erőforrásban (repozitóriumban) regisztráltak vagy indexeltek,
• Accessible, azaz elérhető emberek és gépek számára egyaránt (könnyű hozzáférési vagy letöltési lehetőség, sztenderd kommunikációs protokoll segítse az adatok elérhetőségét, a metaadatok azonosítójuk alapján szabványos kommunikációs protokollal visszakereshetők),
• Interoperable, azaz interoperábilis, tehát az adatok más adatokkal integrálhatók, alkalmazásokkal és munkafolyamatokkal is együtt tudnak működni elemzés, tárolás és feldolgozás céljából,
• Reusable, azaz újrafelhasználható, ennek érdekében az adatokat és metaadatokat úgy kell leírni, hogy eltérő környezetekben reprodukálhatók, illetve kombinálhatók legyenek.^[20]

Az interoperabilitás a FAIR-elvek része, de érdemes röviden említést tenni az egyes aspektusairól. A technológiai interoperabilitás azt jelenti, az adatok olyan formátumban vannak-e, amely könnyen importálható más szoftverekbe, illetve feldolgozható azok által (pl. a kép-pdf vagy nem metaadatolt html-nél lényegesen jobb a kereshető pdf, de ennél is lényegesen jobb a strukturált XML, CSV, JSON, XLSX stb.). Az API adatkapu a legjobb módja az interoperbilitás biztosításának. Legalább ennyire lényeges a szemantikai interoperbilitás, azaz hogy az adatok mögötti fogalmak egyértelműen definiáltak és konzisztensek legyenek (szemben pl. az Alkotmánybíróság keresőjénél tapasztalt „ügyben érintett jogszabály” vs. „támadott jogi aktus” inkonzisztenciával). A szervezeti, illetve jogi interoperabilitás végül azt fejezi ki, vannak-e egyértelmű szabályok az adatokhoz való hozzáférésre, felhasználásra, illetve feldolgozásra, valamint terjesztésre (világos és nyílt licenc), különösen, ha azok személyes adatokat vagy érzékeny információkat tartalmaznak.^[21]

A Kúria Önkormányzati Tanácsának gyakorlata a fentiekben vázoltak szerint csak részlegesen, minimálisan FAIR: alapkulcsszavas kereséssel „megtalálható”, böngészős hozzáféréssel „elérhető”, de nincsenek szabványosított metaadatok, a nyílt gépi elérhetőség és feldolgozhatóság, illetve az export nem adott, és API sincs. Ezekből már következik, hogy az interoperabilitás és az újrafelhasználhatóság is erősen korlátozott. A technológiai interoperabilitás gyenge, a szemantikai – strukturált adatok hiányán túli – korlátait pedig részben a következő pontban is taglalni fogjuk (bírósági határozatokról lévén szó, a jogi interoperabilitás kérdése kevésbé releváns).

A FAIR-elveknek is jobban megfelelő kereshetőségi, találati és határozati adatstruktúrához kapcsolódó fejlesztésekre a részletes javaslatainkat a cikksorozat következő, III. részben foglaljuk majd össze.

IV. Az Önkormányzati Tanács határozatainak formai kritikája

A határozatok struktúrája kapcsán a metaadatok, szerkezeti jelölők hiányáról és ezeknek a kereshetőségre gyakorolt hatásairól az előző pontban részletesen szóltunk. Ehelyütt a kúriai határozatok nyelvi-formai vizsgálatának tapasztalatait mutatjuk be. A feltételezésünk az volt, hogy ha elektronikus struktúrája nem is létezik a határozatoknak, nyelvileg és formai megoldásait tekintve azonban találunk olyan állandó szerkezetet, amely a nagyobb tömegű adatkinyerést és feldolgozhatóságot lehetővé teszi. Az alábbiakban szemléltetettek szerint részben ebben is tévednünk kellett.

A 2012–2013-ban kelt határozatok – így külön meg nem jelölt – rendelkező részre („meghozta az alábbi határozatot/végzést:…”) és Indokolás részre tagolódtak. A gépi keresést nehezítette, hogy ezek a hivatkozott elemek ritkított betűközzel jelennek meg a határozatokban („I n d o k o l á s”), de néha ezen belül is eltérő formában (pl. „h a t á r o z a t o t :”, azaz a kettőspont előtt is van szóköz, de máskor például „v é g z é s t:”, azaz a kettőspont előtt nincs szóköz). E két évben az Indokolás rész – bizonyos esetekben, de nem következetesen – római számmal jelölt, de címet nem tartalmazó alegységekre tagolódott, amelyek – bizonyos esetekben, ugyancsak nem következetesen – arab számmal jelölt pontokra osztódtak. Hasonlóképp, a rendelkező rész is némely esetben arab számokkal jelölt pontokra tagolódott, míg máskor csak sortörés jelezte, hogy két külön rendelkezésről van szó.^[22]

2014-től a határozatok tagoltabbá váltak, formálisan is megjelent a Rendelkező rész mint cím, az Indokolás rész pedig ettől kezdve nem sorszámozott alcímekre tagolódott. A rendelkező rész tördelése ezt követően is a legkülönbözőbb megoldásokat követte: leggyakrabban francia bekezdések jelentek meg, a listajelek azonban ezen belül is formailag különbözőek (rövid és hosszú gondolatjel, pötty) voltak, míg más esetekben sortöréssel választották el az Önkormányzati Tanács rendelkezéseit.

Az alcímek tartalmilag a következő egységekre tagolódtak: tényállás, indítvány és védirat, az Önkormányzati Tanács döntésének indokai, elvi tartalom, alkalmazott jogszabályok, záró rész. Némi tartalmi következetesség tehát volt a határozatok tagolásában. A „némi” kitétel annyiból indokolt, hogy a tartalmi egységek megjelenése nem mindig volt konzekvens: Az indítvány alapjául szolgáló tényállás alcím néha nem jelent meg, hanem tartalma az Indokolás rész alcímezetlen első egységeként szerepelt,^[23] de az Alkalmazott jogszabályok vagy A döntés elvi tartalma alcím felbukkanása is némileg esetlegesnek tűnik.^[24]

Következetesség az alcímek megjelölésében sem igazán mutatkozott meg. A tényállást követő alcím megjelölése például a következő formákat öltötte a vizsgált határozatokban: A kormányhivatal indítványa és az önkormányzat védirata / Az indítvány és a védirat / Az indítvány és az érintett önkormányzat állásfoglalása / Az indítvány és az önkormányzat álláspontja. Hasonlóképpen, az Indokolás részen belül a bíróság érveit összegző alcím megjelölése is változó volt: A Kúria Önkormányzati Tanácsa döntésének indokolása / A Kúria döntésének jogi indoka / A Kúria Önkormányzati Tanácsa döntésének indokai.^[25] Hasonlóan változékony a belső tagoláshoz kapcsolódó számozás, többnyire a fő részek és az alcímek nem számozottak, de egy alcím például római számos pontokra tagolódik, ehhez néha társul cím és félkövér kiemelés (vizuálisan azonosan a részekkel és az alcímekkel), néha egyik sem, míg máskor az alcímen belül idézett jogszabály alcímei jelennek meg vizuálisan azonosan a határozat alcímeivel.^[26] A hivatkozhatóságot erősítő pozitív elem ugyanakkor, hogy 2014-től kezdve az Indokolás rész bekezdései folyamatos keretes sorszámmal [szám] jelöltek.^[27]

A fentiek alapján könnyen belátható, hogy ilyen következetlen struktúrájú határozatokból („mozgó célpontra lőve”) megbízható – például a Jszr.-hivatkozások adott szerkezeti egységben való felbukkanását elemző – adatbázist építeni nem csak gépi, de emberi feldolgozással is jelentős kihívás.

A határozatok struktúrájának felfejtése után a kutatás következő lépése a konkrétan hivatkozott Jszr.-szakaszok beazonosítása volt, immár a határozatok szövegének vizsgálatával. Ennek során számos további, az adatbázis felépítését nehezítő – a határozatok szövegét érintő – formai-tartalmai problémába ütköztünk.

Ezek egy része éppen olyan szerkesztési-szövegezési pontatlanságokra vezethető vissza, amelyek jogszabályszövegben való előfordulásának kiküszöbölésére született meg a vizsgálatunk tárgyát képező Jszr. Ezért ehelyütt most a Jszr. szabályozási tárgyaira utalva listázunk fel néhány, a határozatok szövegében feltárt szövegezési problémát:

• merev hivatkozásban a jogszabály címét nem tünteti fel, csak a számát (így a címre való keresés eredménytelen),^[28]
• úgy használ rövidítést, hogy azt nem vezeti be (pl. „IRM rendelet”),^[29]
• ellenkezőleg: bevezet rövidítést többet nem használt fogalomra,^[30]
• bevezet rövidítést, de nem azt vagy nem pontosan úgy használja (pl. a bevezetett „Jszr.” rövidítés helyett „IRM rendelet” vagy nem együtt bevezetett rövidítés után „141-es és 195-ös Korm. rendeletek”),^[31]
• merev hivatkozásban nem csak az utolsó elemhez kapcsolódik rag (pl. „13. §-ának (2) bekezdésére”, ami a gépi olvashatóságot, feldolgozhatóságot nehezíti, innen a Jszr. vonatkozó szabálya is),^[32]
• rossz, illetve pongyola merev hivatkozások, amelyek ellehetetlenítik a keresést (pl. „Jat.” helyett „Jat” pont nélkül vagy „Jszr. 2 §” ugyancsak a sorszámot jelző pont nélkül).^[33]

A Jszr. hatálya természetesen nem terjed ki az Önkormányzati Tanács határozataira, ezzel együtt bizonyos rendelkezéseinek önkéntes alkalmazása a fenti problémák kiküszöbölését, egyben a határozatok értelmezését és feldolgozhatóságát érdemben elősegíthetné.

Végül a feldolgozás során a szövegezési problémák között számos tartalmi jellegűt is azonosítottunk.

• több esetben nincs explicit módon megjelölve, hogy a vizsgált önkormányzati rendelet mely más jogszabályba, illetve annak mely rendelkezésébe ütközik, hanem az csak az indokolás teljes átolvasása után következtethető ki (vagy azok közül konkrétan egyet jelöl meg, de azt például aztán nem tünteti fel az alkalmazott jogszabályok közt),^[34]
• a határozat elutasításra a rendelkező részben nem utal, csak az indokolásban,^[35]
• a határozat nem jelöli meg a részbeni elutasítás indokát,^[36]
• több határozat egy – se az összes határozat közt, se a számra keresve – fel nem lelhető határozatra hivatkozik,^[37]
• több határozat egyszerűen téves Jszr. rendelkezéseket jelöl meg hivatkozásként, például
• Jszr. 55. § (2) bekezdés a) pontra hivatkozás, miközben nincs is a) pont, sosem volt,
• Jszr. 55. § (4) bekezdésére hivatkozás, miközben az nem érinti az önkormányzati rendeleteket, a miniszteri rendeleti feladatkör-megjelölésről rendelkezik,
• 55. § (1)–(5) bekezdésre hivatkozás, miközben csak a szakasz (1) és (5) bekezdése érinti az önkormányzati rendeleteket, a (2)–(4a) bekezdések más jogszabályokról rendelkeznek.^[38]

Összességében látható tehát, hogy az elektronikus jelölők hiánya, a határozatok szerkezeti inkonzisztenciája és tipográfiai–nyelvi pontatlanságai nemcsak a gépi feldolgozást lehetetlenítik el, hanem a kézi, kutatói adatbázisépítést is bizonytalanná teszik. Így pedig nemcsak a technológiai, hanem a szemantikai (és részben a jogi) interoperabilitás feltételei sem állnak fenn. A határozatok formáját érintő strukturális és formai javításokra vonatkozó javaslatainkat a cikksorozat következő, harmadik részében foglaljuk majd össze.

V. Konkluzió

A cikksorozat jelen második része tulajdonképp egy kutathatósági audit a Kúria Önkormányzati Tanácsa határozatairól, azok gépi és kézi feldolgozhatóságáról. A kutatási módszertan részletes ismertetése mellett e körben egyrészt azt vizsgáltuk, hogy a Kúria Önkormányzati Tanácsának határozatai milyen mértékben kereshetők, illetve a találatokból hogyan és milyen adatok nyerhetőek ki, másrészt pedig, hogy mely formai sajátosságok korlátozzák a feldolgozhatóságot, az adatbázis-építést. A bemutatott példákon keresztül láthatóvá vált, hogy a kereshetőség alacsonyabb szintje, a határozatok szerkezetének variabilitása, valamint a szövegezés számtalan pontatlansága nem csak a mesterséges intelligencián alapuló gépi feldolgozás lehetőségét korlátozza, de a kézi, kutatói adatkinyerést is rendkívül megnehezíti. A vizsgálatban a Kúria keresőjét az alkotmánybírósági megoldással mint referenciaponttal vetettük össze, megállapítva, hogy utóbbi rendszer a pontos, mezőalapú szűréssel és a strukturált megjelenítéssel lényegesen előrébb tart. A fejlesztési irányok tekintetében az európai szabályozásban is teret nyerő FAIR-elveket ismertettük, de a részletes javaslatainkat, valamint a feldolgozhatóság előnyeit szemléltető gyakorlati példákat a cikksorozat záró, III. része tartalmazza majd.

^[1] Az Alaptörvénybe és a más jogszabályba ütközés, így az Alkotmánybíróság és a Kúria Önkormányzati Tanácsa hatásköri elhatárolásáról részletesen lásd Manhertz Tamás István: A Kúria és az Alkotmánybíróság konkrét normakontroll jellegű hatásköre az önkormányzati rendeletek vizsgálata tükrében. Közjogi Szemle 2018/1., 48–53. o., valamint Balogh Zsolt – Marosi Ildikó: Bírósági normakontroll. Kúriai Döntések (Bírósági Határozatok) 2012/7., 609–611. o.

^[2] A Kúria Önkormányzati Tanácsának eljárásáról, annak adatairól lásd Patyi András: A helyi rendeletek törvényességi felülvizsgálatának egyes kérdései. Jog–Állam–Politika 2020/Különszám, 165–175. o.

^[3] A rendeletek vizsgálatának viszonyítási alapjáról részletesen lásd Tilk Péter – Havasi Bianka: A Kúria Önkormányzati Tanácsa döntéseinek elvi megállapításai – az eljárási kérdések vonatkozásában – I. rész. Új Magyar Közigazgatás 2014/3., 78–84. o.

^[4] Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés, 25. cikk (2)–(3) bekezdés, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 141. § (1) bekezdés és XXV. fejezet, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 136–138. §, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 45. §.

^[5] A jogalkotás normatív kereteinek változásáról részletesen lásd Bodnár Eszter – Módos Mátyás: A jogalkotás normatív kereteinek változásai az új jogalkotási törvény elfogadása óta. Kodifikáció 2012/1, 31–42. o.

^[6] A Jat. pedig 2011. január 1-jén lépett hatályba, így ugyancsak hatályos és alkalmazandó volt a vizsgált időszaki határozatok tekintetében.

^[7] Lásd pl. a Magyar Közlöny – 2025. október 2-án kiadott – 2025. évi 114. számát.

^[8] Az oszlopok részletes és pontos tartalma a következő volt (zárójelben jelezve a cellák tartalmát, kapitálissal a fix értékeket):
a) határozat száma / határozat linkje
b) határozat kelte (év)
c) indítványozó (bíró/kormányhivatal/alapvető jogok)
d) döntés eredménye: megsemmisítés, illetve alkalmazási tilalom (igen/nem)
e) döntés eredménye: jogszabálysértés, hatályba nem lépés kimondása (igen/nem)
f) döntés eredménye: más jogszabályba ütközés és alkalmazási tilalom kimondása (igen/nem)
g) döntés eredménye: elutasítás / visszautasítás (igen/nem/*)
h) döntés eredménye: eljárás megszüntetése (igen/nem/*)
i) döntési hatáskör: jogalkotói kötelezettség elmulasztása (a határozat eredménye)
j) a határozat Jat. hivatkozást tartalmaz (igen/nem)
k) a határozat Jat.-hivatkozást tartalmaz a tényállás, az indítvány, illetve az önkormányzat védirata részben (igen/nem)
l) melyik Jat.-szakaszra hivatkozik a tényállás, az indítvány, illetve az önkormányzat védirata részben (érintett rendelkezések megjelölése)
m) a határozat Jat. hivatkozást tartalmaz a döntés (jogi) indokai részben (igen/nem)
n) melyik Jat.-szakaszra hivatkozik a döntés (jogi) indokai részben (érintett rendelkezések megjelölése)
o) a határozat Jat. hivatkozást tartalmaz a döntés elvi tartalma” részben (a döntés elvi tartalma beillesztve)
p) a döntés a Jat.-ra volt-e visszavezethető (igen/nem/részben/az elutasítást/részben az elutasítást/megszüntette)
q) melyik Jat.- szakaszra vezette vissza – részben vagy egészben – a döntést (érintett rendelkezések megjelölése)
r) a határozat Jszr. hivatkozást tartalmaz (igen/nem)
s) a határozat Jszr. hivatkozást tartalmaz a tényállás, az indítvány, illetve az önkormányzat védirata részben (igen/nem)
t) melyik Jszr.-szakaszra hivatkozik a tényállás, az indítvány, illetve az önkormányzat védirata részben (érintett rendelkezések megjelölése)
u) a határozat Jszr. hivatkozást tartalmaz a döntés (jogi) indokai részben (igen/nem)
v) melyik Jszr.-szakaszra hivatkozik a döntés (jogi) indokai részben (érintett rendelkezések megjelölése/egészben/nem vizsgálta)
w) a határozat Jszr. hivatkozást tartalmaz a döntés elvi tartalma részben (a döntés elvi tartalma beillesztve)
x) a döntés a Jszr.-re volt-e visszavezethető (igen/nem/részben/az elutasítást/részben az elutasítást/megszüntette)
y) melyik Jszr.-szakaszra vezette vissza – részben vagy egészben – a döntést (érintett rendelkezések megjelölése)
z) volt-e a Jat.–Jszr.-en kívüli jogszabály, amire visszavezette a döntést (igen/nem).

^[9] https://kuria-birosag.hu/hu/onkugy

^[10] Az érintett, Jszr.-t hivatkozó határozatok a következőek:  KOF.5003/2024/5., KOF.5006/2024/7., KOF.5009/2024/4., KOF.5015/2024/5., KOF.5025/2024/4., KOF.5022/2023/4.,
KOF.5030/2023/3., KOF.5009/2022/8., KOF.5012/2022/5., KOF.5027/2021/4., KOF.5004/2020/4., KOF.5009/2020/4., KOF.5031/2020/4., KOF.5009/2019/4., KOF.5021/2019/4., KOF.5026/2019/9., KOF.5027/2019/9., KOF.5012/2017/6., KOF.5022/2017/4., KOF.5025/2017/5., KOF.5004/2016/5., KOF.5023/2016/3., KOF.5025/2016/4., KOF.5015/2015/6., KOF.5017/2015/3., KOF.5019/2015/5., KOF.5044/2015/3., KOF.5015/2014/3., KOF.5017/2014/4., KOF.5023/2014/3., KOF.5030/2014/4., KOF.5031/2014/3., KOF.5032/2014/3., KOF.5038/2014/8., KOF.5043/2013/2., KOF.5073/2013/4., KOF.5040/2012/6.

^[11] Az xlsx-fájlformátumban létrehozott adatbázis építéséhez az Abacus.AI aggregátoron keresztül az OpenAI ChatGPT-5 alkalmazását és az Anthropic Claude Sonnet 4 alkalmazását vettem igénybe.

^[12] A kereső működése miatt a „Jat.” kifejezésre „…ját.” találatokat is kaptunk (pl. a mondatvégi „pontját.”, „előadóját.”, „álláspontját.”, „korlátját.”).

^[13] A keresők esetében létezik egy negyedik eszköz is, ez a szótőre redukálás (stemming), amely toldalékokat, ragokat stb. normalizálja, a Kúria keresője ezt nem tartalmazza.

^[14] Elérhető: https://alkotmanybirosag.hu/ugykereso/?hatarozat_sorszam=&hatarozat_evszam=&ugyszam_sorszam=&ugyszam_evszam=&dontes_szerv=&befejezo_dontes_tartalma=&rendelkezo_resz=&indoklas=&velemenyek=&alkotmanybiro=&ugyszaki_jelleg=&lezaras_modja=&inditvanyozo_tipusa=&eljaras_tipusa=&ugyallapot=&alkotpanasz_ugyall=&jogszabaly=&lenyeg=&feltetel1=2&feltetel2=2&befejezes_tipusa=

^[15] A letölthető változat kifejezetten jelzi, hogy nem minősül hivatalos közzétételnek; arra a Magyar Közlönyben és Az Alkotmánybíróság Határozatai lapban történő megjelenés szolgál.

^[16] Ebből következően a keresőnek is létezik egy egyszerűsített, a határozat számára és évére kereső angol verziója. Az angol nyelvű adatlapra példaként lásd: https://hunconcourt.hu/datasheet/?id=5494671A69D2643FC1258A6F006053C6

^[17] Lásd az európai adatkormányzásról és az (EU) 2018/1724 rendelet módosításáról szóló, 2022. május 30-i (EU) 2022/868 európai parlamenti és tanácsi rendelet; a nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további felhasználásáról szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1024 európai parlamenti és tanácsi irányelv.

^[18] A hivatalos lapban történő közzétételhez kapcsolódik a hatály: a megsemmisített önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése főszabály szerint a hivatalos lapban való közzétételét követő napon hatályát veszti, és e naptól nem alkalmazható, míg a felhatalmazó határozat közzétételétől a helyi önkormányzat a jogalkotási kötelezettség elmulasztását nem orvosolhatja.
A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 142. § (3)–(4) bekezdés, 146. § (2)–(3) bekezdés, 150. § (2) bekezdés.

^[19] Az eredeti cikk: Mark D. Wilkinson és mások: The FAIR Guiding Principles for scientific data management and stewardship. Scientific Data 2016/3. Elérhető: https://doi.org/10.1038/sdata.2016.18. A FAIR-elvekre többek között a nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további felhasználásáról szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1024 európai parlamenti és tanácsi irányelv is hivatkozik [10. cikk (1) bekezdés].

^[20] A FAIR-elveknek a GO FAIR kezdeményezés által operacionalizált kifejtése szerint. A GO FAIR kezdeményezés egy globális, nyílt és önkéntes közösség, amelynek célja a FAIR-elvek gyakorlati megvalósításának és elterjesztésének támogatása adat‑ és tudományos ökoszisztémákban, útmutatókkal, jó gyakorlatokkal és közösségi együttműködésekkel. Forrás: https://www.go-fair.org/fair-principles/

^[21] Az interoperabilitás dimenzióit hasonlóan azonosítja például a közszféra unión belüli magas szintű interoperabilitását biztosító intézkedések meghatározásáról szóló, 2024. március 13-i, (EU) 2024/903 európai parlamenti és tanácsi rendelet (az interoperábilis Európáról szóló rendelet).

^[22] A fentiekre lásd példaként a következő határozatokat: Köf.5.040/2012/6., Köf.5.073/2013/4., Köf.5.043/2013/2. számú határozat.

^[23] Lásd például a Köf.5.021/2019/4. számú határozatot.

^[24] A Köf.5.012/2017/6. számú határozatban például van Alkalmazott jogszabályok alcím, de számos későbbi határozatnál nincs: pl. Köf.5.009/2019/4., Köf.5.030/2023/3., Köf.5.009/2024/4. számú határozat.

^[25] A fenti példákhoz kapcsolódó határozatok a következők: Köf.5.038/2014/8., Köf.5.012/2017/6., Köf.5.027/2021/4., Köf.5.030/2023/3. számú határozat stb.

^[26] Lásd pl. Köf.5.012/2017/6., Köf.5.021/2019/4., Köf.5.027/2021/4. számú határozat.

^[27] Azért – „a változatosság kedvéért” – előfordul keret nélküli arab szám is, lásd pl. Köf.5.023/2014/3. számú határozat.

^[28] Lásd pl. Köf.5.057/2013/8. számú határozat, Indokolás 3.

^[29] Lásd pl. Köf.5.009/2024/4. számú határozat [32].

^[30] Lásd pl. Köf.5.025/2024/4. számú határozat [2] („a továbbiakban: IRM rendelet”), Köf.5.009/2024/4. számú határozat [35] („a továbbiakban: Jat.”), Köf.5.012/2017/6. számú határozat [38]–[39].

^[31] Lásd pl. Köf.5.023/2016/3. számú határozat [7], [23], Köf.5.003/2024/5. számú határozat [12]–[13], [30]–[31], [41].

^[32] Lásd pl. Köf.5.004/2020/4. számú határozat [23].

^[33] Lásd pl. Köf.5.022/2023/4. számú határozat [5] és [38], Köf.5.031/2020/4. számú határozat [5] és [27], Köf.5.022/2023/4. számú határozat [54].

^[34] Lásd pl. Köf.5026/2019/9. számú határozat és Köf.5.012/2017/6. számú határozat [51].

^[35] Lásd Köf.5.017/2014/4. számú határozat.

^[36] Lásd Köf.5.025/2016/4. számú határozat.

^[37] A Köf.5.021/2013/4. számú (máshol Köf.5021/2013/4. számon jelölt) fel nem lelehető határozatra hivatkoznak a Köf.5.009/2024/4., Köf.5.006/2024/7., Köf.5.023/2016/3., Köf.5.044/2015/3., Köf.5.031/2014/3., Köf.5.032/2014/3., Köf.5.030/2014/4. számú határozat, illetve pont nélkül a Köf.5.015/2024/5. számú határozat.

^[38] Lásd Köf.5.044/2015/3. számú határozat [16], [19], [21]; Köf.5017/2015/3. 3.pont.