Magyarországon a parlagfű a legnagyobb területen előforduló és legelterjedtebb agresszív gyomnövény. A szemviszketéssel, orrfolyással járó nyálkahártya-duzzanatot okozó pollenallergia szénanáthát, kötőhártya-gyulladást, ritkábban előfordulva asztmás rohamot okozhat. Egyetlen parlagfű növény képes akár 60 ezer magot is maga után hagyni, amelyek a földben mélyre kerülve negyven évig is csíraképesek maradhatnak.

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 17. § (4) bekezdése a parlagfű elleni védekezést minden földhasználónak előírja: „A földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani.”

A parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának, valamint az állami, illetve a közérdekű védekezés költségei megállapításának és igénylésének részletes szabályairól szóló 221/2008. (VIII. 30.) Korm. rendelet 1. §-a alapján parlagfű elleni védekezésben hatáskörrel rendelkező hatóságok

a) külterületena terület fekvése szerint illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatala, Pest megye és Budapest területén a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala (a továbbiakban: növény- és talajvédelmi hatóság)

b) belterületen– a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a települési (fővárosban kerületi) önkormányzat jegyzője, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző (a továbbiakban: jegyző)

(rendeli el a közérdekű védekezést.)

A hatóságok feladata egyrészt a megelőzés, az ingatlantulajdonosok, földhasználók tájékoztatása, a figyelem felhívása arra, hogy időben kezdjék meg a védekezést. Mind az érintettek tájékoztatásában, mind a felderítésben nagy szerepet kapnak a járási hivatalok.

A Földművelésügyi Minisztérium (2018. május 18. után: Agrárminisztérium) minden évben elrendeli a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvényben foglaltak alapján a határszemle ellenőrzést, ami a termőföld hasznosítási kötelezettségének ellenőrzésére irányul. A határszemle kiterjed a parlagfű elleni védekezés ellenőrzésére. A minisztérium meghatározza az ellenőrzés végrehajtásának szempontjait is. Előírja a szaktárca, hogy előzetesen tájékoztatni kell a határszemle ellenőrzésről az érintetteket. A Gyöngyösi Járási Hivatal Földhivatali Osztálya értesítette az érintett önkormányzatokat (2017-ben Adács, Gyöngyössolymos és Szücsi, 2018-ban Gyöngyöspata és Nagyréde települések). A Járási Hivatal kérte, hogy a helyszíni szemléről szóló tájékoztatást tegyék az önkormányzat hirdetőtábláján közszemlére, és az információt juttassák el a mezőőrökhöz is. Az értesítés tartalmazza, hogy mely településeken milyen szempontok alapján kerül sor a határszemlére. Az önkormányzatok a helyben szokásos módon, a hirdetőtáblán történő kihelyezésen túl például az önkormányzat honlapján, a helyi újságban az információt eljuttatták a fölhasználókhoz.

Értesítve lett az elrendelt határszemléről a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Heves Megyei Igazgatósága, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet, a Bükki Nemzeti Park, az érintett hegyközségek. Kapott értesítést a Heves Megyei Kor-mányhivatal Agrár- és Vidékfejlesztést Támogató Osztálya, az Egri Járási Hivatal Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály Földművelésügyi Osztálya, Erdészeti Osz-tálya, Növény és Talajvédelmi Osztálya.

A kormányhivatal honlapján minden évben részletes tájékoztatást ad a parlagfű elleni védekezésről: egyrészről előzetesen felhívja a figyelmet a kötelezettségre, másrészről a lefolytatott ellenőrzésekről, azok eredményeiről (hány ellenőrzésre került sor, az ellenőrzések eredményeként mennyi növényvédelmi bírság került kiszabásra, hány alkalommal rendelt el a növény- és talajvédelmi hatóság közérdekű védekezést).

2017-ben – jegyzői értekezlet megnyitójában – dr. Seszták Attila főigazgató kiemelte a parlagfű elleni hatékony védekezés fontosságát, tájékoztatta a jegyzőket, hogy a kormányhivatal munkatársai akcióterv szerint a hagyományos módszerek mellett új módszerek alkalmazásával végzik a parlagfüves területek felderítését.

Növény- és talajvédelmi szakemberek, megyei és járási tisztifőorvosok több alkalommal nyilatkoztak a médiában a pollenhelyzetről, a parlagfű által okozott egészségügyi következményekre, illetve a megelőzésre hívták fel a figyelmet. A kormányhivatal honlapján tájékoztatás szerepelt az Egerben kihelyezett pollencsapdáról, az ez alapján vezetett pollennaptárról és előrejelzésről, a megelőzés fontosságáról.

A tájékoztatást követően a jogszabályban előírt türelmi idő – június 30. – lejártát követően került sor a helyszíni ellenőrzésekre.

A hatóság intézkedéséhez nem szükséges sérelem, a felelősség megállapításához elegendő a védekezési kötelezettség elmulasztásának június 30. utáni megállapítása. Ez egyfajta objektív felelőssége a földhasználónak.

A Heves Megyei Kormányhivatalban a főigazgató által koordinált értekezleten az érintett járási hivatalok bevonásával akcióterv összeállítására került sor. A kormányhivatal igazgatójával a járási hivatalvezetők áttekintették az anyagi és eljárási szabályokat, egyeztették a jegyzőkönyv tartalmi, formai követelményeit. Ezen a koordinációs értekezleten kaptak arról tájékoztatást az érintettek, hogy új módszerrel és új eszközzel, drón igénybevételével lehet az ellenőrzéseket lefolytatni a hagyományos helyszíni szemle mellett.

A parlagfűvel fertőzött területek felderítését, a foltok bemérését július 1-jét követően, a határszemle ellenőrzésekkel párhuzamosan kezdték meg a járási hivatalok földhivatali osztályai, együttműködve a növény- és talajvédelmi hatósággal a koordinációs értekezleten meghatározottak szerint.

A parlagfű felderítési tevékenységet a járási mezőgazdászok és a Heves Megyei Kormányhivatal Egri Járási Hivatalának Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény- és Talajvédelmi Főosztályának munkatársaival előzetesen egyeztetve közösen végezték. A Gyöngyösi Járási Hivatal Földhivatali Osztályánál két fő mezőgazdász végezte a parlagfű foltok felderítését és bemérését.

A Gyöngyösi Járási Hivatal Földhivatali Osztálya 18 mérnöknap ráfordítással, 102 db parlagfű foltot, illetve 138 hektár parlagfűvel fertőzött területet derített fel. A felderített parlagfű foltok közül 55 db volt kultúrnövényben megtalálható, mindösszesen 95 hektárnyi területen. A földhivatali osztály az osztályvezető értékelése szerint rendkívül hatékonyan látta el hatósági ellenőrzési feladatát, a korábbi évhez hasonló mérnöknap-ráfordítással 65%-kal több foltot vettek fel 220%-kal nagyobb területen, mint az előző évben.

Amennyiben a tulajdonos/földhasználó nem tesz eleget parlagfű elleni védekezési kötelezettségének, a hatóság feladata, hogy szankciót alkalmazzon vele szemben. A hatóság növényvédelmi bírságot szab ki, illetve a mulasztó költségén elrendeli az ún. közérdekű védekezést. A közérdekű védekezés elrendelése után minden esetben növényvédelmi bírság kerül kiszabásra. A bírság mértéke a jogszabályban meghatározott szempontok alapján 15 000 Ft-tól 5 millió forintig terjedhet.

Az élelmiszerlánc felügyeletével összefüggő bírságok kiszámításának módjáról és mértékéről szóló 194/2008. (VII. 31.) Korm. rendelet 3. §-a értelmében „a növényvédelmi bírság összegét a Tv. 59. § (3) és (5) bekezdésében foglaltakra figyelemmel az e rendelet 1. számú mellékletében foglaltak szerint kell megállapítani.”

A védekezési kötelezettségét nem teljesítő tulajdonos/földhasználó a növényvédelmi bírságon túl a vele szemben elrendelt közérdekű védekezéssel kapcsolatosan felmerülő költség megtérítésére is kötelezett. Úgy a növényvédelmi bírság, mint a költség is köztartozásnak minősül, aminek végrehajtása az Ákr. hatálybalépésével egyidejűleg átkerült a nemzeti adóhatósághoz, és már az eddigi tapasztalatok is nagyon kedvezőek a végrehajtási eljárások hatékonyságát illetően.

Belterületen ellenőrzési kötelezettsége a jegyzőnek van.

A Gyöngyösi Járási Hivatal Földhivatali Osztálya az ellenőrzéssel kapcsolatosan megállapította, hogy a 2017-es év időjárása különösen kedvezett a parlagfű növekedésének, volt elegendő csapadék, amit meleg napsütéses idő követett. Megállapítható, hogy a legnagyobb fertőzés a napraforgó táblákban volt mind területben, mind foltok számát tekintve. Megemlítendő a szőlőterületek fertőzöttségének növekedése, hiszen a korábbi években nem volt jellemző a szőlők parlagfű fertőzöttsége. Az előző évhez képest jelentősen növekedett a kultúrnövényben felderített parlagfű mennyisége is.

A járási hivatal folyamatosan nyomon követte a lakossági bejelentéseket és azokat rövid határidővel kivizsgálta. Az ellenőrzésről készített jegyzőkönyveket a jogszabályban előírtak szerint, határidőben feltöltötte a feladatellátást elektronikusan támogató ún. PIR rendszerbe, valamint papír alapon is megküldte a növény- és talajvédelmi hatóságnak.

A 2017. évi tapasztalatok alapján az idén több állami tisztviselő lett bevonva drón kezelésével kapcsolatos jártasság elsajátításába, így a járási hivatalokban drón pilóták is dolgoznak, akik kezelni tudják a feladatellátást támogató korszerű eszközt. A képzésbe bevont állami tisztviselők a gyakorlati képzés mellett megismerték a drón használatának jogszabályi környezetét is. A Heves Megyei Kormányhivatal minden járási hivatalba drónt szerez be, ami nemcsak a parlagfű elleni védekezésbe, hanem az építésfelügyeleti ellenőrzések, avagy a védelmi igazgatási feladatok ellátása során is hasznosítható.

A járási hivatalok foglalkoztatási osztályainak a közfoglalkoztatási program keretén belül kiemelt feladata a települési önkormányzatok, valamint az országos közfoglalkoztatási programba bevont állami szervek támogatása, ami hozzájárul a parlagfű elleni védekezéshez, a parlagfű fertőzöttség visszaszorításához és megelőzéséhez. Az elmúlt években, és az idén is a Belügyminisztérium Közfoglalkoztatási és Vízügyi Helyettes Államtitkársága tájékoztatást és feladatszabást tartalmazó levelében – kikérve a Földművelésügyi Minisztérium Élelmiszerlánc-felügyeleti Fő-osztályának szakvéleményét – tett javaslatot a kaszálási időpontokra.

A 2017. évben javasolt kaszálási időpontok az alábbiak voltak:

1. kaszálás: 2017. május 15–19.
2. kaszálás: 2017. június 19–23.
3. kaszálás: 2017. július 10–14.
4. kaszálás: 2017. augusztus 7–11.
5. kaszálás: 2017. szeptember 4–8.

2018. évi időpontok:

1. kaszálás: 2018. június 4–8.
2. kaszálás: 2018. július 9–13. (módosított, az eredeti júl. 2–4.)
3. kaszálás: 2018. július 30 – augusztus 3.
4. kaszálás: 2018. augusztus 27–31.

Az 5. ütem szükségességét az előző évhez hasonlóan az időjárástól és a parlagfű szezon alakulásától teszi függővé az Agrárminisztérium.

Az időpontokról szóló tájékoztatást olyan figyelemfelhívással juttatja el a járási hivatal a közfoglalkoztatókhoz, amely kitér a feladat végrehajtása során figyelembe veendő fontos szempontokra, mint például a kaszálás optimális időpontjának, a megfelelő vágási magasságnak, gyakoriságnak a meghatározására. A helytelen időben és módon elvégzett művelet fokozott oldalhajtás képződést indukál, ami nagyobb biomassza produkciót és magasabb pollenszámot eredményez, mintha nem került volna sor kaszálásra. A kaszálás során nem szabad túl alacsonyan, „a talajt mintegy felszántva” kaszálni, mert az a további parlagfű magvak csírázását eredményezheti, és az eredeti növénytakaró parlagfű elnyomó hatását is csökkenti.

A járási hivatalok a parlagfű-mentesítési feladatok végrehajtásában résztvevő azon önkormányzatoktól, amelyek folyamatban lévő járási startmunka mintaprogramok programelemeiben, avagy a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatási programokban vállalták, hogy közreműködnek önkormányzati területeken a parlagfű-mentesítésben, az adott ütem végrehajtásáról tájékoztatást kapnak, amely tartalmazza a közfoglalkoztatotti létszámot és a mentesített területek nagyságát. A Gyöngyösi Járási Hivatal Foglalkozta-tási Osztályának tájékoztatása szerint 2018-ban a járás illetékességi területén
1 542 296 m² területen, 353 közfoglalkoztatott látott el parlagfű-mentesítési feladatot. Ugyancsak kap visszajelzést a Járási Hivatal az állami tulajdonú területeken hosszabb időtartamú közfoglalkoztatási program keretében végrehajtott parlagfű-mentesítési tevékenységről.

A parlagfű-mentesítési feladatok elvégzéséhez az önkormányzatok külön dologi költséget nem igényeltek. A közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatott munkavállalókkal a kaszálásokat (a korábban beszerzett szerszámokkal) kézi kaszálással, motoros fűkaszával és kaszálógép igénybevételével végezték el az önkormányzatok. A visszajelzések alapján az önkormányzatok törekednek arra, hogy a kaszálás, gyomlálás és a kapával történő eltávolítás a növény virágzása előtt megtörténjen, megelőzve ezzel a magképződést, illetve annak további elterjedését.

A hatékony parlagfű elleni védekezési munkálatok a kormányhivatal, a járási hivatalok és a települési önkormányzatok együttműködése nélkül nem lennének hatékonyan elláthatók. A jogszabályi környezet és a hatóságok rendelkezésére álló eszközrendszer tekintetében minden feltétel adott a hatékony feladatellátáshoz.

Fontos: a parlagfű-mentesítés közérdek! Eredményt pedig összefogással, közös felelősségvállalással, és a jogszabályokban biztosított eszközök hatékony alkalmazásával lehet elérni.