360 ezer kiserőmű formálja az új HÉSZ-eket

Az év legjelentősebb jogalkotási feladata minden önkormányzat számára az eddigi településképi előírások beültetésével egységesített helyi építési szabályok újraalkotása lesz. Amíg hetvenöt éve a vas és acél országa akartunk lenni, mára az – év végére várhatóan 360 ezer darabra szaporodó – elektromos kiserőművek és az új hőkinyerő megoldások követelnek kereteket maguknak a helyi építési, valamint hozzájuk illeszkedően az építményadó szabályozásokban.

I. Bevezető

2025 őszére – 99 százalékban a napelemeknek köszönhetően – a megújuló beépített kapacitás 1000 megawattal meghaladta az ország áramigényét. A termelés és a fogyasztás napszakon belüli eltérése miatt elkezdett nőni azon órák száma, amikor a túltermelés következtében „negatívvá” vált az áram ára, míg az esti órákban csillagászati áron elérhető importra szorult az ország. A 2021-től érzékelhető folyamatok alapján az ország 2030-ig terjedő energiastratégiájában, a Jedlik Ányos Programban testet öltő célként fogalmazódott meg, hogy minél többen, többféle módon termeljék meg az energiát és azt tárolás útján, jellemzően 12 órán belül maguk használják fel. A programban a megújuló energiaforrásokon belül 8,5 egységnyi napenergiához 1 egységnyi szél lenne kívánatos, valamint a földtani adottságok alapján a geotermikus energia is nagyobb szerepet kap. (3 megawatt kapacitással jelenleg Tura határában van az ország egyetlen folyamatosan termelő, az ott 130 fokos vizet árammá alakító erőműve.)

A megawattok mellett a wattoknak sem szabad elfolyniuk, vagyis a kisebb léptékű energiatermelés jelentőségét sem szabad figyelmen kívül hagyni. Erre kiváló példa Fóton a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat lovasterápiás központja. A nap és a szélenergia kiaknázása mellett az ingatlanukon átfolyó Mogyoródi-patakra két mini vízerőművet telepítettek.

„Filléres” mini vízerűmű Fóton, a Mogyoródi-patakon

A jelen helyzet feltérképezéséhez az ország egész területéről 108 különböző településtípusba sorolható önkormányzatot kérdeztem meg egy adatlap segítségével, illetve rákerestem a jogtárban a HÉSZ-ére és a településképi normájára. Jellemzően a 25 ezer fő alatti lakosságszámú városokig bezárólag, összességében pedig a vizsgált települések több mint felében teljesen hiányzott a zöldinfrastruktúra szabályozása a normáikból. Fehérgyarmat jegyzője ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a HÉSZ-ek alkotására a vármegyében 2014 és 2017 között volt pályázati forrás, amikor még egyáltalán nem volt kézenfekvő, hogy a fogyasztónak az épületén vagy az ingatlanán elhelyezett (kis)erőműve legyen.

A napelem-boomot követően a nagyobb települések a teljesség igénye nélkül jellemzően a településképi szabályaikban kezdtek foglalkozni a zöldinfrastruktúra szabályozásával.

II. Tiltott szeles kiserőművek

A statisztikai mintaként vizsgált önkormányzatok tizede, közöttük három budapesti kerület is az ipari és a háztartási méretű berendezések elhatárolása nélkül, a teljes közigazgatási területére kiterjedően tiltja a szélgenerátorok telepítését. Egyedi eset azon Tisza-menti kisváros szabályozása, ahol a 50 kW alatti háztartási méretű szélerőművek telepítése csak GSZ-övezetben,^[1] háromméteres maximális magassággal megengedett, minthogy ebben a magasságban nem lehet energiát termelni. Vagyis ez a település is (még) a teljes tiltásnál tart.

A generális tiltás a HMKE-szélerőművek^[2] esetében belterületen a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet, a TÉKA hatálybalépése előtt is jogszerűtlen volt.

Az Alkotmánybíróság 1991 óta következetes gyakorlata szerint ugyanis, ha valamely magatartást az országos szintű jogszabályok kifejezetten megengednek, akkor azt a képviselő-testület nem tilthatja meg az egész illetékességi területére kiterjedő érvénnyel. Annak azonban nincs akadálya, hogy az önkormányzati rendelet a város vagy község egyes övezeteire (földrajzilag pontosan meghatározott részeire, egyes utcáira, meghatározott objektumok körzetére) vonatkozó tilalmat vagy korlátozást állapítson meg. Ugyanúgy az sem alaptörvény-ellenes, ha az önkormányzati rendelet a helyi lakosság érdekében, ugyancsak egyes övezetekre kiterjedő érvénnyel szigorúbb korlátozást vagy tilalmat állapít meg, mint azt az országos jogszabály általános érvénnyel tette. [2219/H/1991. AB határozat; ABH 1992.716–718.; 958/H/1993. AB határozat; ABH 1994.781–784., 17/1998. (V. 13.) AB határozat].

A tiltás magyarázata egy-egy esetben az adott település belterületét közrefogó nemzeti park, illetve egy katonai repülőtérnek a település földrajzi középpontjától mért 15 km-es közelsége volt.

A TÉKA mint országos jogszabály nem tiltja belterületen a szeles HMKE-egységek létesítését. A 42. § (1) bekezdése értelmében nagyvárosias, kisvárosias, kertvárosias és falusias lakóterületen, településközponti és intézményi vegyes területen, üdülőházas és hétvégi házas területen, és annak határától számított 700 méteres védőzónán belül szélerőművet és szélerőműparkot nem lehet elhelyezni. A 42. § (2) bekezdése szerint nem lehet továbbá szélerőművet elhelyezni az országos ökológiai hálózat övezetében, a kiváló termőhelyi adottságú szántók övezetében, a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület és a tájképvédelmi terület övezetében, valamint a világörökségi és világörökségi várományos területek övezetében.

A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 76. § (védelmi előírások) (10) bekezdése rendelkezik továbbá arról, hogy a helyi építési szabályzatban kezelendő a településen, illetve annak külterületén a magasépítmények elhelyezésének kérdése, azaz annak engedélyezése vagy tiltása. A törvény e bekezdése rendelkezik továbbá ezen építmények maximális magasságáról, illetve a szélerőművek magasságáról.

A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének 30. sora kimondja, hogy a szélerőmű, illetve szélerőműpark létesítése védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 500 kW teljesítménytől környezeti hatásvizsgálat-köteles tevékenység. A kormányrendelet 2. számú mellékletének 75. sora alapján továbbá a szélerőmű és szélerőműpark (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 200 kW teljesítménytől a környezetvédelmi hatóság előzetes vizsgálatban hozott döntésétől függően környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenység. Ezen eljárásokban a természetvédelmi hatóság szakkérdésként vizsgálja a beruházás hatását, megtilthatja, illetve előírásokhoz kötheti annak megvalósítását.

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, a Tvt. szintén tartalmaz a védett természeti területekkel kapcsolatos korlátozásokat, amelyek a szélerőművek telepítése esetén alkalmazhatók.

A Tvt. 5. §-a kimondja, hogy védett természeti területen a 7. § (2) bekezdésében foglaltakon túl tilos olyan épületet, építményt, nyomvonalas létesítményt, berendezést létesíteni vagy üzembe helyezni, amely annak jellegét és állapotát veszélyezteti, károsítja, vagy ott a tájképi egységet megbontja, illetve gondoskodni kell a vadon élő szervezetek, életközösségeik, a biológiai sokféleség fennmaradásához szükséges természeti feltételek, így többek között a talajviszonyok, vízháztartás megőrzéséről.

A Tvt. 36. § (1) bekezdése szerint a természetvédelmi kezelési módokat, korlátozásokat és tilalmakat, továbbá az egyéb kötelezettségeket (természetvédelmi kezelési terv) országos jelentőségű védett természeti területre vonatkozóan a miniszter, helyi jelentőségű védett természeti területre vonatkozóan a települési – Budapesten a fővárosi – önkormányzat rendeletben állapítja meg. A 37. § (4) bekezdése kimondja, hogy védett természeti területen a hatáskörrel rendelkező hatóság – szükség esetén a természetvédelmi hatóság kezdeményezésére – építési, telekalakítási tilalmat, illetőleg egyéb, jogszabályban meghatározott használati korlátozást köteles elrendelni.

Továbbá a Tvt. 38. § (1) bekezdése alapján védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges a terület helyreállításához, jellegének, használatának megváltoztatásához. Mindezen jogszabályi környezetben pusztán az a tény, hogy egy nemzeti park körülöleli egy település belterületét, még nem lehet ok a szeles HMKE létesítésének tiltására.

Az úgynevezett radarvédelem tekintetében szükségesnek tartom felidézni a TÉKA 42. § (3) bekezdését:

„A Magyar Honvédség által üzemeltetett radaroktól számított 40 kilométer, valamint a katonai repülőterektől számított 15 kilométeren belül új szélerőmű, vagy szélerőmű park nem helyezhető el, a meglévő szélerőművek magassága nem növelhető, a szélerőmű parkok nem bővíthetők. E területeken kívül új szélerőmű vagy szélerőmű park akkor létesíthető, a meglévő szélerőművek magassága akkor növelhető, a szélerőmű parkok akkor bővíthetők, ha igazolható, hogy a tervezett szélerőmű vagy szélerőmű park létesítése és működése honvédelmi és katonai képességcsökkenést nem okoz.”

A bekezdés második mondata alapján egyértelmű, hogy a szabályozás a 125 méteres generátor magasságot is elérő, egyenként akár egy megawatt elvi teljesítménnyel tervezett szélerőművekre vonatkozik.

Barcson, Veszprémben, Sümegen, Dunaföldváron, Pécsen és Budapest II. kerületében a HMKE-méret (még) nem szerepel a helyi szabályozásban. Az itt működő főépítészi irodákban dolgozók jogalkalmazási gyakorlata szerint, ami nem tiltott, az szabad. Veszprémben két ilyen szeles kiserőmű léte is ismert.

Ezen megközelítéssel ellentétes azon fővárosi kerület megközelítése, amely azzal indokolta a HMKE szeles kiserőművekre vonatkozó szabályozás hiányát, hogy a telepítésüket a TÉKA 42. § (1) bekezdése tiltja –, ami a fentebb ismertetett okokból a TÉKA félreértelmezése.

Sajátos koherenciazavart tartalmaz a Balaton északi partján fekvő egyik község településképi szabályozása. A […] Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2017. (XII.19.) önkormányzati rendelet 16. § (1) bekezdés c) pontja szerint háztartási méretű szélgenerátor telepítésének feltétele, hogy

ca) magassága a telepítés telkére vonatkozó előírásokban rögzített épületmagasságot max. 3 méterrel haladhatja meg,

cb) dőlés távolsága minden irányban saját telken belülre essen.

Ugyanezen rendelet 35. § (7) bekezdése viszont teljes tiltást ad: Háztartási méretű kiserőmű (szélgenerátor) nem helyezhető el a település területén.

Szabályozom a telepítés feltételét, majd egy későbbi szakaszban mégis megtiltom…!?

III. Követendő részletszabályok

A nagy szélerőművekhez hasonlóan a vízszintes tengelyű HMKE-szélgenerátor tengelymagassága és az aerodinamikai okokból a vízszintesnél gyengébb hatékonyságú, függőleges tengelyű szélgenerátor legmagasabb pontja járásonként változó módon összefügg a várt teljesítménnyel.

A légkör termikus rétegeződése kihat a gyenge szél profiljának a függőlegességére. Erős szél esetén (6 m/s felett) 10 m feletti magasságban ez a hatás elenyészően kicsi, ha erős, mechanikus turbulencia lép fel (viharok, zivatarok vagy frontok alkalmával kivételek is előfordulhatnak, ha alul igen meleg levegő áramlik). A gradiens-sebességnek itt annyiban van hatása, hogy az erős szél magassággal kapcsolatos sebességnövekedése kisebb, mint a gyenge szélé. Erős szél esetén a terep egyenetlensége a döntő. A szélsebesség magasságtól való függése exponenciálisan fejezhető ki.

ahol:

• h a számítási magasság (m)
• h_g a mérési magasság (m)
• v a h magasságban várható sebesség (m/s)
• v_g a gradiens szél sebessége a mérési magasságban (m/s)
• a pedig a terep egyenetlenségétől (érdességétől), a szélsebességtől függő korrekciós tényező.

Az „a” értékét a terep egyenetlensége, a beépítés sűrűsége, az építmények nagysága, valamint a fa-, illetve bokorállomány határozza meg. Az egyenetlenség nem az egyes akadályok hatásából, hanem számos akadály összegződött hatásából származik, s a földfelszín minőségétől függően a következőképpen alakul:

• sík mező erdővédő fasávok nélkül: 0,12–0,18;
• nyílt terep (kisebb domb, ültetvények): 0,22–0,28;
• erdős síkság: 0,28–0,35;
• város alacsony épületekkel: 0,35–0,50;
• város magas házakkal: 0,5–0,8.^[3]

Mindebből következően a HÉSZ-ek megalkotásakor a helyi magasságértékek megadásakor nem mellőzhető az országos széltérkép adatállománya. A szelesebb régiókban egységnyi szélenergiához az adott építési övezetben megengedett maximális építménymagassághoz mérten kisebb tengelymagasság is elegendő lehet, mint a szélcsendesebb, éves átlagban csak 1–2 m/s fuvallattal jellemezhető járásokban. Épületre szerelten a tetőszerkezet csúcspontjától a generátorok lapátok nélküli magasságát így nem lehet mechanikusan a teljesítménnyel egyenes arányban, az 50 kW-os elvi maximumig terjedő méterekhez rendelni. Ugyanez a helyzet a szabadon álló berendezéseknél is, amelyeknél szintén a környezetükben engedélyezett építmények és tereptárgyak maximális magassága lehet a kiinduló „0” pont. Észszerűtlen, hogy az 50 kW teljesítményhatár kihasználásához bárki 30 méteres tornyot építsen. Ezen műszaki-gazdasági adottsághoz közelítenek már most a jogszabályaikban magassághatárt adó önkormányzatok, mint Devecser, Várpalota, Kiskunhalas, Budapest XVI. kerülete.

Zugló az öt éve megalkotott városképvédelmi rendeletében a pécsi, Krisztina téri tízemeletes társasházra, az országban kilenc éve elsőként telepített, és azóta is egyedüli – 3 kW teljesítményű – generátorának példáját általánosítja:

„58. § (1) Szélgenerátor és szélkerék csak az érintett ingatlan ellátására telepíthető.

(2) Csak függőleges tengelyű szélkerék telepíthető.

(3) Szélkerék a terepszinten csak közhasználatú területről nem látható helyen telepíthető.

(4) A szélkerék magassága legfeljebb 2 méterrel haladhatja meg a magastetős épület gerincmagasságát, a lapostetős épület attikamagasságát.”

Az (1) bekezdés illeszkedik a hatálybalépése után megalkotott energiastratégiához: alapvetően ne a közhálózatra, eladásra történjen a zöldáram termelése. A (2) bekezdés alkalmazhatósága ugyanakkor a szabadon álló és a függőleges tengelyűeknél lényegesen jobb hatásfokú vízszintes tengelyű, három lapátos berendezések tiltását jelenti. A (3) bekezdésben a közterületről való takarás feltétele a kerítés magasságot hozza magával és terepakadályként kizárja a szél energetikai hasznosítását. Ehhez képest az építési övezetre előírt, az építményre telepített berendezés magassághatárát tartom életszerűbbnek. Ilyet alkalmaz más települések mellett például Várpalota, ahol a HMKE „magassága a telepítés telkére vonatkozó előírásokban rögzített építmény magasságot maximum 3 m-en túl nem haladhatja meg”. Ebbe a megfogalmazásba az épületre szerelt és a szabadon álló generátortípus is belefér.

Pécs, Krisztina tér. A 42 lakásos panelház tetején dolgozik az ország még egyetlen társasházi szélerőműve. Csak 3 kW elvi teljesítményű, de a jelenlegi naposra tervezett inverterét szeles átalakítóra cserélve – a szélerőmérések szerint – éves átlagban a 8500 kW-os termelésével bőven kiszolgálná a ház felvonóját. Ezen a magasságon a pécsiek tapasztalata alapján egy 7 kW-os egység is hatékonyan tudna dolgozni

Ha a HÉSZ a zuglói szabályozáshoz hasonlóan csak a magastetős épület gerincmagasságából, illetve a lapostetős épület attikamagasságából indul ki, előállhat egy olyan helyzet, hogy a telepítés helyét a szabályozási tervnek megfelelő magasságú szomszédos épületek fogják közre. Ha a telepítés helye ennél – a zuglói példánál maradva két méterrel, vagy ennél még inkább – alacsonyabb, nem lesz termelés, mert a magasabb környező épületek miatt a szél átfúj felette.

Szükséges a differenciálás az építési övezetekhez igazodó magasságértékeknél is, amelynek következtében Várpalota szabályozásán is lehet még finomítani. Vegyünk egy családi házas övezetet, ahol a környező fák szélárnyékkal járó magassága meghaladja az övezetben megengedett építménymagasságokat. (Emiatt lett a vártnál jóval csekélyebb hatékonyságú egy szeles HMKE Veresegyházán: a telepítője nem vette figyelembe a telkére ültetett három nyárfát.) E csökkentő tényező a kisvárosi, maximum földszint + háromszintes beépítés esetében már jóval mérsékeltebb.

A vizsgált normák közül Kiskunhalas egyedülállóan precíz szabályozást adott a vízszintes szélgenerátorok lapáthosszára a HÉSZ-ében.

„6. Szélkerék-magasság: a szélkerék lapátjának forgása során súrolt terület legfelső pontja és a terepszint közötti távolság.”

A másutt hiányolt övezeti differenciálás miatt érdemes közzétenni Kiskunhalas további részletszabályait is.

„4. § (1) Háztartási méretű kiserőműnek számító szélkerék a tájképvédelmi terület (jelmagyarázat C4.2.9. pont) és a helyi jelentőségű védett természeti érték (jelmagyarázat C4.3.3. pont) területe kivételével

a.) az Sz-2 terv hatályos területén belül legfeljebb 10 m szélkerék magassággal,

b) az Sz-3 terv hatályos területén belül legfeljebb 15 m szélkerék magassággal,

c) az a) és b) bekezdésben foglalt területen kívül magassági korlátozás nélkül elhelyezhető.”

Másként megfogalmazva: HMKE-szélerőmű a tiltott területen kívüli külterületen magasságkorlátozás nélkül, belterületen 10 méter, zártkertben 15 méteres magasságkorlátozással helyezhető el. Kiskunhalason folyamatban van a külterületre vonatkozóan a magasságkorlátozás feloldásával a HÉSZ módosításának egyeztetése, amely majd két darab, egyenként 7 megawattos szélerőmű telepítését biztosítja. Ezen kívül jelenleg öt darab 0,5 MW-os, három darab 1 MW-os, egy 49 MW-os, egy 2×20 MW-os naperőművük van a város területén, és előkészítés alatt van egy 50 és egy 220 MW-os naperőmű telepítése.

Megjelentek a szabadon álló berendezések telken belüli elhelyezési szabályai. Pécs még csak a szélkerék elhelyezését szabályozta, ez elő- és oldalkertben nem lehet. Devecser, Tihany, Várpalota, Zirc esetében elhelyezési feltétel a dőléstávolság, vagyis egy extrém erősségű vihar ne tudja a szélgenerátort a szomszéd ingatlanára borítani.

A keskeny, hosszú telkeknél, például Zalaegerszeg környékén az úgynevezett szeges beépítéseknél járhat birtokvédelmi vitákkal a vízszintes tengelyű generátorok lapátjainak a szomszéd lakóépületre vetülő mozgó árnyékképe. Szabályozási feltétel lehet a berendezés olyan helyre való felállítása, amely nem terheli fordulatonként változó árnyékképpel a szomszéd lakófunkciójú főépületét.

A szélerőművekkel szembeni ellenérvként szoktak hivatkozni a zajhatásra. A mintában vizsgált, a szélenergia hasznosítását eddig is megengedő települések egyike sem adott kifejezett maximális zajkibocsátási határértéket decibelben meghatározva. A HÉSZ előírhatja, hogy belterületen típusvizsgált legyen a berendezés, mert akkor a zajhatást a gyártónak kell megadnia és garantálni.

IV. Napelemtáblák kertben és társasházak házfalán

16 éve egy napelemtábla jellemzően 1×1,7 méteres volt és elvileg 215 watt leadására volt képes. A mai tervezési alapegység 1,1×1,8 méter, amely 460 wattot tud. Mindezen átszámítási kulcs megkérdőjelezi a TÉKA 43. § (3) bekezdésének bírálatát, miszerint „erkélyen napelem nem helyezhető el sem önálló tartószerkezeten, sem az erkély szerkezetébe beépített módon”. A TÉKA a köznyelvben az erkéllyel egyezően értelmezett loggián való elhelyezést nem tiltja, ugyanakkor jellemzően egy többszintes társasházi lakás erkélyén és loggiáján, továbbá a tartószerkezetén vagy annak közvetlen közelében sincsen akkora szabad felület, ahonnan a 220 watt/négyzetméter helyigény miatt egy albetét számára érdemleges mennyiségű áram lenne kinyerhető. A helyhiány, illetve a tetőszerkezet adottságai miatt a TÉKA 43. §-a két elhelyezési irányelvet ad: „(2) Épület homlokzatán csak a homlokzati architektúrába integráltan – ide nem értve a (3) bekezdés szerinti eseteket – helyezhető el napelem”. A vegyes építési övezetekben és gazdasági építési övezetekben a 43. § (7) bekezdés b) pont alapján talajszinten csak közterületről nem látható módon lehetséges az elhelyezés.

HMKE-szélerõművek: az elsõ szabadon állót Móró Lajos telepítette Etyeken. A 11 méter tengelymagasságú generátor a működése 13 évének átlagában havi 60 ezer forintnyi áramot termelt a lakossági rezsivédett áron számolva

A TÉKA 43. § (2) bekezdése a gyakorlatban: napelemek a Pappas Autó nyugati homlokzatán. Ennyi napelemhez olyan acélszerkezet kell, amelyet csak egy olyan vállalkozás képes telepíteni, ami nem rezsivédett áron jut energiához

A Budapest XI. kerület Hunyadi János úton a Pappas Auto márkakereskedésének homlokzatára a meglévő épület teljes újraformálásával egy éve 104 darab egyedi gyártású napelemet építettek be, több mint 160 nm felületen. A napelemek sötétszürke, 12 mm vastag kromatix üvegből készültek, 3 mm-es fugahézagokkal. Rátekintéssel az egyedi gyártású napelemek észrevétlenek maradnak. A közterületről láthatatlan 1570 négyzetméternyi napelemmel együtt a rendszer teljes elvi kapacitása 280 kW. A rendszer szigetüzemű, azaz független a hálózattól. Az épületben csak nappali időszakban van áramfelhasználás, amit maguk termelnek meg.

A TÉKA hivatkozott szakasza és a láthatatlanul napelembe csomagolt Hunyadi János úti épület példája alapján a HÉSZ-eknek kell majd meghatározni – akár övezeten belüli szűkebb tömbökre bontottan is – a tervezési irányelveket az utólagos homlokzati napelem-elhelyezésekre – megelőzendően például a légkondicionáló berendezések kültéri egységeinek különösen lakótelepekre jellemző „sakktáblás”, tarka látképét. A klímaváltozás miatt számolni kell a klímák további terjedésével, illetve hogy a telepítők megpróbálják csökkenteni a klímák energiaigényét. Ahol még egyetlen kültéri egység sincsen, a HÉSZ előírhatja, hogy egymás vonalában hol legyen a klíma és a hozzátartozó napelem.

Az utólagos lakótelepi homlokzati elhelyezésre, az épület szabad felületének szerencsés délnyugati tájolása folytán Veszprémben, a Rózsa utca 48. alatti energiaközösségé az elsőbbség. Az 1983–86 között paneltechnológiával épült, 6–7 emeletes és 72 lakásból (28 m²–42 m²) álló társasház három pályázatból és a korszerűsítések eredményeiből megtakarított pénzösszegből mintegy 140 millió forint ráfordítással homlokzatszigetelés, nyílászárócsere, kondenzációs kazánok, napelemek, napkollektor, hőszivattyú, tetőkert, automata öntözőrendszer, összehangolt digitális vezérlőrendszer, vagyonvédelmi kamerarendszer, LED-izzós kültéri világítás megvalósításával lett hagyományos társasházból energiaközösség. A homlokzaton 2016-ban elhelyezett 84 darab napelem éves átlagban 17 000 kW energiát termel, amely teljes egészében fedezi a társasház közös területei berendezéseinek fogyasztását. Az idei saját forrásból megvalósuló beruházásuk egy 40 kW kapacitású energiatároló blokk szolgálatba állítása lesz, miközben a lakók tíz éve azonos összegű közös költséget fizetnek.

Veszprém, Rózsa utca 48. alatti energiaközösség homlokzati napelemrendszere

Budapesten, a Káposztásmegyer II. lakótelepen, a Megyeri út 210–216. címen lévő sátortetős társasházra a HMKE-méret maximális, 50 kW-os napelemes rendszerét telepítették. Ez ott fedezi a hat lift és a lépcsőházak világításának áramigényét, sőt még többletet is ad hálózatra. A lapostetős, 4–10 szintes lakótelepi épületekre a szellőzőkiállások miatti helyhiány, a napelemek szögállás nélküli, kényszerű vízszintes elhelyezése – mert másként a szél belekaphatna a napelemtáblákba –, és a rögzítéssel járó tetőszigetelési kockázatok miatt az 50 kW töredékét lehet telepíteni. Ilyen esetekben kerülhet előtérbe a pécsi minta alapján a szél befogása, amellyel az adott település HÉSZ-ének támogatásával a lakótelepen élők is részesedhetnek a zöldenergiából.

A kertekben, földre való elhelyezésre irányadó lehet Budapest II. kerületének normája. Itt a napelemek földre telepítésére csak védett épületek kertjében van mód, ha

• a kert nem képezi védelem tárgyát,
• nem jár egészséges fa kivágásával és az előírt zöldfelület így is biztosítható,
• összhangban van a védett épülettel, annak megjelenését nem rontja,
• építési helyen belül van,
• a szerkezet és a napelem rendezett terep feletti legfelső pontja legfeljebb 1,8 méter.

V. Beépítési százalék, építményadóztatás

A TÉKA 2026. január 1-jével értelmező rendelkezései közé felvette (a 93. pontban) a megújuló energiaforrás műtárgyát, amely olyan helyhez kötött berendezés, amely megújuló energiaforrásból villamos energia termelését és tárolását szolgálja.

Az 5. § 145. pontja alapján

„telek beépített területe terepszint felett: a telken álló épület műszakilag indokolt rendezett tereptől mért 1,00 méternél magasabbra emelkedő részeinek, az 1,00 méteres vízszintes síkban mért vetületi területeinek összege, azzal, hogy a vetületi területek számítása során figyelmen kívül kell hagyni

a) mezőgazdasági területen, gazdasági területen és különleges beépítésre szánt területen a legfeljebb 9,00 méteres, egyéb területen a legfeljebb 4,50 méteres gerincmagasságú üvegházat és fóliasátort,

b) az épülethez tartozó

ba) tornác területét,

bb) előlépcsőt, ha az alatta lévő terület nincs beépítve,

bc) előtető, eresz és függőfolyosó – az épület tömegétől kiálló részeinek – a homlokzati faltól számított 1,50 méteres sávba eső vízszintes vetületét, és

bd) a terepcsatlakozástól legalább 2,00 méterrel magasabban lévő erkély – az épület tömegétől kiálló részeinek – az épülettől számított 2,00 méteres sávba eső vízszintes vetületét,

c)lakóterületen egy, legfeljebb 20 m2 vízszintes vetületű, minden oldalról nyitott kerti tetőt, amelynek a legmagasabb pontja legfeljebb

3,00 méter, továbbá a gépjármű-lift és a napelemes kocsibeálló területét,

d) azt a fedett teraszt, amelynek teljes területe felett erkély van”.

A fentiek szerint a TÉKA a beépítési százalék kötelező elemei közé nem sorolja a megújuló energiaforrás műtárgyát. Ugyanakkor a például egy terepszintre elhelyezett napelem földfelszintől mért élének magassága meghaladja az egy métert.

A vizsgált önkormányzatok 95%-ának mai jogalkalmazásában a megújuló energiaforrás műtárgya beleszámít az adott ingatlan beépítési százalékába. Akkor is, ha a berendezés hőkinyerésre szolgál, mint amilyen például a felsőpakonyi Mesevár óvodában, egy onnan 1200 méterre működő üzem hulladékhőjét rejtő, az intézmény fűtését szolgáló hat köbméteres konténer, vagy a zuglói Petrik Lajos szakközépiskolában kifejlesztett, földbe süllyesztett hőkinyerő komposztáló.

Itt érdemes visszatérni a szélgenerátorok által elfoglalt területre. Amennyiben azok az ingatlan-nyilvántartásban nem „kivett” státuszúak, a telepítéshez – adott esetben a talapzathoz szükséges egy négyzetmétert is – a végleges más célra történő használatba kell átsorolni. Az esetleges későbbi viták megelőzésére célszerű lesz a HÉSZ-ben rögzíteni.

Ugyanilyen arányban egységesnek tűnik és nem igényel korrekciót a joggyakorlat abban, hogy a talajra telepített napelemek és szélgenerátorok talapzata, az adott ház adottságai miatt a kertbe telepített zöldenergia-tárolók, a zöldenergia-termelő berendezések kapcsolószekrényei, valamint a hivatkozott innovatív megoldások, mint távfűtés mobil konténere és az erjedési energia kinyerését szolgáló komposztáló nem képezi az építményadó tárgyát. A HÉSZ-ek újrafogalmazásánál ebben a körben okszerű lesz a helyi adórendeletekben egyértelműen megjeleníteni az építményadó-mentességek között a megújuló energiaforrás műtárgyát.

Az első épületre szerelt, napelemtáblákkal kombinált szélgenerátorpárt Laskovics Gyula egyéni vállalkozó telepítette Rácalmáson, a Fenyő közben álló házára. A nagyobb 3 kW, a kisebb, másodikként telepített 1 kW elvi teljesítményű berendezés tengelye 3 és 1,6 méterre van a tető legmagasabb pontja felett, az átlagos éves termelésük együttesen 2600 kW

Köszönetnyilvánítás

Szerkesztőségünk köszönetét fejezi ki Pádárné dr. Török Évának, az Agrárminisztérium osztályvezetőjének a releváns jogszabályok áttekintésében való segítségnyújtásáért, valamint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem részéről Dr. Tóth László DSc professor emeritusnak a műszaki szempontrendszerekben nyújtott konzulensi támogatásáért.

^[1] GSZ: gazdasági szolgáltató.

^[2] HMKE: háztartási méretű kiserőmű.

^[3] Forrás: Szent István Egyetem – Szélenergia Tudományos Egyesület publikációja: dr. Tóth László egyetemi tanár, Schrempf Norbert PhD, Tóth Gábor PhD.