A területi főépítészi hálózat 1992-ben jött létre, már akkor regionális szervezetként, hiszen az akkori illetékességi területek nagyrészt megegyeztek a később kialakított régiós lehatárolással.

A területi főépítészi irodák az illetékes minisztérium szakmai felügyeletével, önálló szervezeti egységként működtek 2006. december 31-ig, amikor a közigazgatási hivatalok átszervezésével egyidejűleg azok szervezeti egységébe kerültek, már állami főépítészi iroda elnevezéssel. Az állami főépítész tevékenységi köre, szakmai hatásköre nem változott. A Dél-alföldi területi főépítészi iroda szervezeti átalakulása mellett személyi változások is történtek.
Az önkormányzati főépítészekkel ellentétben az állami főépítész munkája elsősorban nem tervezési jellegű, hanem az önkormányzatok tevékenységéhez kapcsolódó, azt szakmai szempontokból segítő.
Feladatának egyik csoportja az elsőfokú területrendezési hatósági feladat, melynek során a területrendezési tervekben nem szereplő térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények elhelyezéséhez, a térségi szerkezeti tervben meghatározott nyomvonalak, övezeti határok pontosításához ad engedélyt, ill. hatósági bizonyítványt.
Szakhatóságként a területrendezési tervekben szereplő műszaki infrastruktúrahálózatok és egyedi építmények hatósági engedélyezési eljárásában vesz részt.
Az állami főépítész tevékenységének legnagyobb hányadát a településrendezési tervek készítésének folyamatában való részvétel teszi ki. A véleményezés során azon túl, hogy a vonatkozó jogi és szakmai követelményeknek, az eljárási szabályoknak való megfelelőséget vizsgálja, az önkormányzatok számára javaslatokat is fogalmaz meg. A javaslatok célja a település harmonikus fejlesztésének elősegítése mellett a térségi koordináció is, a területi tervek ismeretében az egyes települések fejlesztésének összehangolása.
Az elmúlt években a településrendezési tervek készítését főként jogszabályi előírás motiválta, de jelentős szerepet játszott a gazdaság szerkezetváltása is; a munkahelyeket biztosító nagyvállalatok megszűnése miatt kisebb-nagyobb vállalkozások indulnak be, melyeknek telephelyre van szükségük. A települések – nem utolsósorban a helyi iparűzési adó kivethetősége miatt – igyekeznek helyben biztosítani munkalehetőséget, a lakosság megtartása, esetenként növelése érdekében pedig új lakóterületeket jelölnek ki.
Az M5 autópálya megépítése, az országhatárok egyre könnyebb átjárhatósága felértékeli a határhoz közeli városok, egyelőre elsősorban Szeged és környezete jelentőségét. A befektetési szándékok ma már számolnak a régióközpontnak a határon túli területekre gyakorolt vonzerejével is. Az M8, a déli autópálya, a Békéscsaba térségében Romániába tervezett autópályák megépítése hasonló fejlesztési fellendülést fog eredményezni Békés megyében, Bács-Kiskun megye északi és déli területein: a jelenlegi peremterületek központi szerephez jutnak.
A fejlesztési elképzelések megvalósulásának feltétele a tervezés, tehát a három megyében folyamatosan számolhatunk településrendezési tervek készítésével, felülvizsgálatával, módosításával.
Az Országos Területrendezési Terv készülő módosítása a jóváhagyását követően szükségessé teszi mindhárom megye már jóváhagyott területrendezési tervének felülvizsgálatát, az országos tervhez való igazítást. Az Országos Területrendezési Terv készítésének során a véleményezésben az állami főépítésznek a megyei főépítészekkel együtt fontos feladata van, mivel a véleményezési eljárásban a települések nem vesznek részt közvetlenül, csak a regionális tanácsokon, a megyei önkormányzatokon és az állami főépítészen keresztül. A településekről, a megyei tervekről való ismereteit az állami főépítésznek módja van közvetíteni a terv készítői felé. Ugyanígy a megyék területrendezési terveik készítése során az állami főépítész felelőssége is, hogy azok ne tartalmazzanak az országos tervekkel ellentétes elemeket.
Szép, de rendkívül nehéz feladata az állami főépítésznek, hogy érvényesítse az épített környezet emberhez méltó és esztétikus kialakítására, az épített örökség védelmére vonatkozó követelményeket, hogy közreműködjön az építészeti kultúra megőrzését, fejlesztését és védelmét szolgáló állami feladatok ellátásában. Nehéz, mert a feladat adott, az eszközök viszont elég erőtlenek. Egyetlen intézményesített eszköz a területi tervtanács, melynek elnöke az állami főépítész. A területi tervtanács szakemberekből álló testület, mely szakmai állásfoglalásával segíti a megrendelőt, a tervezőt illetve az engedélyező hatóságot. A Dél-alföldi Területi Tervtanács a szervezeti változás, a finanszírozási bizonytalanságok, a személycserék ellenére folyamatosan működött 2007-ben is.
A régióban végiggördülő fellendülés során számos nagyberuházás várható. Ez számunkra az építészeti-műszaki tervtanácson megjelenő tervek mennyiségében, és reményeink szerint minőségében jelentkezik.