Az atomerőmű építési engedélyezése 2002/3

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Portré

Az atomerőmű építési engedélyezése 2002/3

IV. évfolyam, 3. lapszám
Szerző(k):
Dr. Blazsek Balázs jegyző Paks



Az atomenergia, azon túlmenően, hogy az ipar, a mezőgazdaság, és az egészségügy és a tudományos kutatások területén elősegíti az emberiség életfeltételeinek javítását, rendeltetésétől eltérő alkalmazása esetén károsíthatja az ember és az élővilág egészségét, illetve a természeti környezetet.

 


Ez a körülmény valamint az a törekvés, hogy az atomenergia alkalmazása által okozott kockázat ne legyen nagyobb mint más tevékenységek társadalmilag elfogadott kockázata indukálhatta a jogalkotásban résztvevő szerveket arra, hogy az építési igazgatás generális szabályain túl különleges feladatokat rójon az építési igazgatásban működő szervekre.
A fenti törekvés részben törvényi, részben rendeleti szintű szabályozásban ölt testet, de gyakorlati megvalósításának elengedhetetlen feltételévé teszi a helyi igazgatásban történő szabályozást is.
Az e tekintetben alapjogszabálynak tekinthető Az atomenergiáról szóló 1996.évi CXVI.törvénnyel jelentősen megváltozott az atomerőmű építményeinek engedélyezési eljárása.
 A törvény szabályozás előtt, az elsőfokú építési hatóság a város jegyzője volt, a törvény hatálybalépése után viszont az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatósága (OAH NBI). Az engedélyezési tevékenység az 1997.évi LXXVIII. (Építési törvény) szerinti általános építési engedélyezési eljárás alapján történik, de az építési törvény 1.§.-nak (2) bek. –ben említi a sajátos építményfajtákat, melyekre a törvényt a vonatkozó jogszabályokban meghatározott kiegészítésekkel kell alkalmazni. A nukleáris létesítmények építésének külön szabályait a 11/1984.(VIII.1.) ÉVM rendelet, valamint a 213/1997.(XII.1.) Korm.rendelet rögzíti. Az atomenergiáról szóló törvény, és a kapcsolódó kormányrendeletek alapján az OAH NBI egy új engedélyezési rendszert dolgozott ki a 108/1997 (IV.25) kormányrendelt mellékleteként megjelent NBSZ kötetekben, és ezek folytatásaként az irány elvekben. Az atomenergiáról szóló törvény az OAH hatáskörébe utalja, a 17.§. (2) bek. c.) pontjában a nukleáris létesítményekkel kapcsolatos építmények hatósági engedélyezését. A 108/1997 (IV.25) korm . rendelet tovább szabályozza az OAH jogkörét, mely kiterjed a nukleáris létesítmény építményének építésére, használatba vételére, felújítására, helyreállítására, bővítésére, és lebontására is.
Az OAH-n kívül részt vesznek az engedélyezési munkákban más hatóságok is. Az atomenergiáról szóló törvény 19.§.-a meghatározza az engedélyezésben részt vevő minisztériumok körét, valamint meghatározza, hogy mely engedélyezési ügyekben mely minisztériumok működnek közre. A 19.§.(3) bek. szerint az engedélykérelmet e minisztériumok illetékes szakhatóságainak hozzájárulása birtokában kell benyújtani az OAH-hoz. Alapelvi szintű szabály, hogy a „nem építési engedély köteles” de biztonságot érintő munkák esetében az építési engedélyt kötelező érvénnyel ki kell kérni.
Az engedélyezési folyamat alapvetően két részre bontható az atomerőműben és a környezetében. Külön eljárásrend betartása szükséges attól függően, hogy az elsőfokú építési hatóság az OAH, avagy a területileg illetékes jegyző. A jegyző esetében az általános építési engedélyezési eljárás alapján kell eljárni. Kivételt képez ez alól az az eset, ha a 213/1997 (XII.1) korm rendelet alapján az atomerőmű 3 km-es biztonsági övezetén belül az OAH is részt vesz az engedélyezési eljárásban akkor is ha a kérdéses épület egyébként nincs közvetlen kapcsolatban az erőművel.
Maga az eljárási rend az Áe. Általános normái alapján történik, azzal a kivétellel, hogy az atomenergiáról szóló törvény 19.§.-nak (3) bek. alapján az OAH-hoz benyújtandó engedélykérelmekhez csatolni kell a jogszabályban előírt hatósági engedélyeket, hozzájárulásokat. A szakhatósági hozzájárulásokat a határozatba bele kell foglalni, ezért építési engedély akkor adható ki, ha a tervezett létesítmény megfelel az előzetes eljárásokban tisztázott követelményeknek, és az érdekelt szakhatóságok hozzájárulásába foglalt eseti előírásoknak.
Amennyiben az adott építmény nem tartozik az OAH NBI hatáskörébe, a területileg illetékes elsőfokú építési hatóság adja ki az építési engedélyt. Ebben az esetben az OAH szakhatóságként működik közre az eljárásban, és a nukleáris biztonsággal összefüggő követelmények teljesülését vizsgálja.
A fenti differenciált szabályozás valamint a hatáskörök ismertetett megosztásának gyakorlati megvalósítása nem kis terhet ró az önkormányzat keretein belül működő szervekre és a szakhatóságokra. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény hogy a 2001-es évben mintegy 50, 2002. április 30-ig pedig már 37 konkrét ügyben kellett az illetékességgel rendelkező szerveknek ilyen jellegű ügyben állást foglalni.

dr. Blazsek Balázs
Pakson, 1963-ban született.
Iskolai végzettségei: 1987Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar. Állam és jogtudományok doktora, 1989Jogi Továbbképző Intézet. Bírói-ügyészi szakvizsga, 1998. Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Közgazdasági szakokleveles pénzügyi menedzser
Munkahelyei: Tolna Megyei Főügyészség Szekszárd 1987-1990. Paks Város Önkormányzatának jegyzője

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu