Gaál János korábbi írásaiban és előadásaiban rendre feltűnik egy mérleg a két serpenyőjével. Több eljárás használja az érdekmérlegelést, a mi kis privát méricskélésünk – János nyomán én is elkezdtem már használni – oda fut ki általában, hogy valami vagy birtokvédelem vagy nem birtokvédelem. Ha valami nem birtokvédelem, akkor pedig a puszta elutasításon túl szakmailag színvonalas…

Teher alatt nő a pálma, jó jogalkalmazóvá minél több eset megoldásával és – hallgathatunk róla szemérmesen, de így van – minél több hiba elkövetésével, majd a következő ügyekben már azok elkerülésével – és újabb hibák elkövetésével – válik az ember. Nagyon fontosak azok a szakmai közösségek is, ahol tapasztalatcserére van lehetőség akár személyes, akár online…

Egy szervezet integráns, ha működése és eredményei konzisztensek az értékeivel és céljaival. Működésének alapja az egyéni integritás, hiszen fontos, hogy a szervezet kitűzött céljainak és értékrendjének megfelelően lássa el feladatait, működése átlátható, etikus és számonkérhető legyen. A szervezeti kultúra problémáira megoldást jelenthet az agilis szervezeti működés eleminek átvétele is. A felkészült, jó vezető mellett nélkülözhetetlen a képzett, tapasztalt munkaerő, melynek érdekében rendkívül fontosnak mutatkoznak a képzések, a kompetencia-fejlesztés. Olyan oktatás-módszertani megoldás szükséges tehát, mely gazdaságosan működtethető, egyéni fejlesztésalapú, egyúttal azonban megfelel a közigazgatás stratégiai elvárásainak, és elfogadható a polgármester számára is.

2021. január 7-én került be az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvénybe (továbbiakban: állatvédelmi törvény) az a szikár mondat, hogy az állatvédelmi hatóság állatvédelmi bírság helyszíni bírságként történő kiszabására jogosult [43. § (2a) bekezdés].

Van olyan önkormányzat, ahol alkalmazzák a képviselő-testületi munkához a munkaterv intézményét és van olyan önkormányzat, ahol ez nem bevett szokás. Ebben az írásban – a munkatervhez hasonlóan – a határidőhöz kötött egyes feladatokat hozom terítékre, előre jelezve, hogy azok megemlítése korántsem teljes, a lista szinte korlátlanul folytatható.

Általános kötelezés vagy a részcselekmények pontos meghatározása? Alapdöntésbe kódolt végrehajtási kudarc a birtokvédelem végrehajtási szakaszában. A pontosan kidolgozott kérelem jelentőségéről, illetve a hiányosan megfogalmazott kérelem és az erre alapozott döntés következményeiről olvashatunk.

Jelen írás kiadását az indokolja, hogy a Magyar Birtokvédelmi Szövetséghez és a Bojtár Jogsegélyszolgálat Egyesülethez is rengeteg megkeresés érkezik civilektől és hatósági jogalkalmazóktól befogott és talált állatokkal kapcsolatosan. Tömegesen jelentkeznek olyan ügyek, melyekben a felek nincsenek tisztában azzal, hogy a befogott és talált állatok ügyeiben milyen jogokat gyakorolhatnak, milyen kötelezettségek terhelik őket.

Mára már a közbeszerzési terület külön szakterületté nőtte ki magát. Akinek nem tetszik ez a terület, esetleg nem dolgozik benne, könnyen legyint egy ügy kapcsán, hogy majd a közbeszerzési tanácsadó megoldja. Persze ez nagyjából így is van, hiszen a közbeszerzés világától távolabb állóknak nagyon komplikáltnak tűnnek ezek a szabályok, sőt még külön gyakorlat és külön – a Közbeszerzési Hatóság és a Közbeszerzési Döntőbizottság személyében – állami szervezetrendszer is tartozik hozzá. De a mindennapokban van néhány olyan kérdés, aminek ismerete egy-egy ügy kapcsán azon alapismeretek közé tartozik, amit célszerű tudni, akár azok gyakorisága miatt is. Ezek az előírások pedig: a részekre bontás tilalma és a szerződésmódosítás feltételrendszere.