A jegyzői kereskedelmi hatósági feladatok egyik legérdekesebb kérdése a csomagküldő kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos, érdemes egy kicsit részletesebben megvizsgálni.

A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 2. § 4. alpontja a csomagküldő kereskedelmet úgy definiálja, hogy az a kereskedelmi tevékenység, amelynek során a kereskedő a termék jellemzőit és árát feltüntető, ezáltal a vásárló számára az áru megvételére vonatkozó ügyleti döntés meghozatalát lehetővé tevő kereskedelmi kommunikációt bocsátja a vásárló rendelkezésére, és az ilyen kereskedelmi kommunikáció alapján megrendelt terméket szállítja (szállíttatja) a megjelölt címre.

A definíció alapján kimondhatjuk, hogy értelmezésekor annak minden szókapcsolata fontos: Alkotóelemei tehát:

1. kereskedelmi tevékenység (kis-, illetve nagykereskedelmi tevékenység, valamint kereskedelmi ügynöki tevékenység),
2. a termék jellemzőinek feltüntetése,
3. a termék árának közlése,
4. ügyleti döntés felkínálása,
5. kereskedelmi kommunikáció rendelkezésre bocsátása,
6. megrendelhetőség,
7. a termék eljuttatása a vásárló részére.

A Kertv. a csomagküldő kereskedelmi tevékenységet a 3. szakaszában tovább szabályozza. Általánosságban meghatározza, hogy […] aki Magyarország területén kereskedelmi tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni. A kereskedési formát a kereskedő maga választhatja meg, amely kereskedési formák között – többek között – szerepelteti a csomagküldő kereskedelmet is. Egyedüli korlátja ennek a szabad választásnak csak a Kertv. szabályozásából, és különleges figyelmet érdemlő, külön szabályozott társadalmi viszonyok indokából lehet. Ez azt jelenti, hogy törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet a közrend, közbiztonság, az emberek, az állatok, a növények egészségének és életének védelme, a környezet védelme, közegészségügyi követelmények érvényesítése érdekében előírhatja, hogy az abban meghatározott termékek forgalmazására irányuló kereskedelmi tevékenység kizárólag az ott meghatározott hatósági engedéllyel folytatható.

A csomagküldő kereskedelem nem engedélyköteles tevékenység, azonban annak folytatását be kell jelenteni a vállalkozás székhelye szerinti jegyzőnek. A bejelentés részletszabályait a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) tartalmazza. A csomagküldő kereskedelem tehát bejelentéshez kötött, a bejelentést a jegyző veszi közhiteles nyilvántartásba. Pontosan meghatározott a jegyzői illetékesség is, amely a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos feladatokat a vállalkozás székhelye szerinti település jegyzőjére bízza.

Mihelyst fellapozzuk a Korm. rendeletet, máris pontos meghatározásokat találunk arra vonatkozóan, hogy milyen tartalmú bejelentéssel kell élniük a csomagküldő kereskedőknek, és milyen tartalmú nyilvántartással kell megbirkóznia a jegyzőnek. A legtöbb önkormányzat a kereskedelmi tevékenységek bejelentésének megkönnyítésére saját logikai felépítésű nyomtatványokat készített, de ezen kívül az e-önkormányzat, illetőleg a Magyar Államkincstár által fejlesztett ASP-nyomtatványok is igénybe vehetők. Fontos, hogy a csomagküldő kereskedelem bejelentése egyéni vállalkozók, gazdasági társaságok esetében kizárólag elektronikus úton történhet, amelynek kereteit a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (Dáptv.) rendelkezései teremtették meg.

A jegyzői feladat az elektronikus kereskedelmi bejelentés adatainak ellenőrzése, a vállalkozásra feljogosító dokumentumok – egyéni vállalkozói tevékenység, gazdasági társaságok – átellenőrzése, a folytatni kívánt tevékenység TEÁOR’25 kódjának áttekintése, az elektronikus küldés, az eljáró meghatalmazottra vonatkozó szabályok érvényesülésének vizsgálata.

A 2025. január 1. naptól hatályos új TEÁOR rendszerben az addigi „47.91 Csomagküldő, internetes kiskereskedelem” kód megszűnt, az internetes kereskedelem különböző termékkategóriák szerint került besorolásra. Ez azt jelenti, hogy a webshopoknak az általuk forgalmazott termékek alapján kellett új kódokat választaniuk. Az érintett vállalkozásoknak elektronikusan kell felvenniük a szükséges tevékenységi kódokat, amely a Nemzeti Adó- és Vámhivatal internetes felületén történik.

A csomagküldő kereskedelem nyilvántartásba vétele nem hatósági eljárás, hanem regisztratív aktus, amelynek eredményeként – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolgtv.) figyelembevételével – közhiteles nyilvántartási adat jön létre. Jelenleg ezt az országos nyilvántartó adatbázist az Országos Kereskedelmi Nyilvántartó Rendszer valósítja meg, amely nem üzletként, hanem kereskedelmi tevékenységként tartja nyilván a csomagküldést.

Látjuk, hogy amennyiben a csomagküldő kereskedelemre vonatkozó bejelentés tartalmazza a Korm. rendelet által meghatározott adatokat, a vállalkozás cégjegyzék- vagy egyéni vállalkozói adatai, valamint a TEÁOR’25, illetőleg az Önálló Vállalkozók Tevékenységi Jegyzéke, azaz az Övtj. számok lefedik a kívánt tevékenységet, és a beküldés elektronikus módja is megfelelő, a székhely szerinti jegyző a tevékenységet nyilvántartásba veszi. Ha bármely feltétel nem teljesül és a hiányosság nem pótolható, a jegyző a bejelentés nyilvántartásba vételét visszautasíthatja.

Fentiek alapján megállapítható, hogy a csomagküldő kereskedelem jegyzőhöz történő bejelentése rendkívül egyszerű és költségmentes. Annak ellenére, hogy ez már nem jegyzői feladat, azért érdemes tudnunk, milyen egyéb, az internetes felületen elhelyezendő, a csomagküldő kereskedelemhez kapcsolódó tájékoztatásokkal kell megküzdenie egy induló, internetes csomagküldő kereskedelmet folytató vállalkozásnak.

A webáruház felületén könnyen elérhetőnek és letölthetőnek kell lennie az alábbiaknak:

1. Általános Szerződési Feltételek (továbbiakban: ÁSZF) elhelyezése: Tartalmaznia kell a vásárlási feltételeket, a szállítási módokat, a fizetési opciókat és a panaszkezelés rendjét. Az ÁSZF-nek könnyen hozzáférhetőnek kell lennie, amelyet a vásárlónak jelölőnégyzettel el kell fogadnia. Tartalmaznia kell továbbá a webáruházra vonatkozó adatokat, fel kell tüntetni benne a vásárlás menetét, az árakat, a szállítási díjakat és egyéb költségeket, a fizetési és szállítási módokat, a panaszkezelés tudnivalóit, és a Polgári Törvénykönyv által szabályozott kellékszavatosság és a termékszavatosság információit.
   Fontossága miatt e két utóbbi fogalom külön is megemlítendő.

– Termékszavatosság a gyártóval szembeni igény, amelynek során kijavítás vagy kicserélés kérhető.

– Kellékszavatosság: olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik. A vásárláskor hibátlan minden termékre vonatkozik. A hiba keletkezésének okait az első évben az eladónak, később a vevőnek kell bizonyítania. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. Érdemes tudni, hogy a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet melléklete remek dokumentummintákat tartalmaz az elállás, a termékszavatosság és a kellékszavatosság körében.

– Kötelező jótállás: Csak bizonyos, 10 000 Ft feletti tartós fogyasztási cikkekre (pl. műszaki cikk, bútor) vonatkozik. Sávos rendszerben működik, amely a termék értékhatárához köthető.

2. Adatkezelési Tájékoztató: Részletez-nie kell, hogyan kezeli a webshop a vásárlók személyes adatait. A kereskedő csak olyan adatokat kérhet, amely a vásárlás teljesítéséhez szükséges, összhangban a hatályos adatvédelmi jogszabályokkal és a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló Európai Parlament és a Tanács 2016. április 27-i 2016/679 rendeletével (általános adatvédelmi rendelet).
3. Tájékoztatni kell a fogyasztót az elállási jogáról. Az elállási jogról történő tájékoztatás lényeges követelmény, mert ha a vállalkozás a kötelező tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, az elállási határidő 12 hónappal meghosszabbodik, egyéb esetben általánosságban 14 nap.

A fogyasztó az áru visszaküldésének közvetlen költségét viseli, kivéve, ha a vállalkozás vállalta a költség viselését, vagy távollévők között kötött szerződés esetén, ha a vállalkozás az árut üzlethelyiségben is értékesíti, és a fogyasztó a vállalkozás üzlethelyiségében személyesen gyakorolja az elállási jogát, jogosult ezzel egyidejűleg az árut visszaadni a vállalkozásnak. Az elállási jog nem minden termékféleségre igaz: a teljesség igénye nélkül nem vonatkozik a romlandó áruféleségekre, virágra, felbontott egészségügyi és higiéniai termékekre.

4. Eladó adatai: Kötelező feltüntetni a cégnevet, székhelyet, adószámot, cégjegyzékszámot és egy aktív e-mail címet.
5. Technikai jellegű feltétel, hogy az internetes felület tegye lehetővé, hogy a vásárló a rendelés elküldése előtt javíthassa az esetleges elírásokat.
6. A webáruház kötelessége, hogy a megrendelést haladéktalanul, de legkésőbb 48 órán belül elektronikusan igazolja vissza, mert a felek közötti szerződés így jön létre.
7. Meg kell továbbá jelölni a szállítási szolgáltatás módját is.

Átnéztük, milyen alapvető információkkal kell rendelkeznie a csomagküldő kereskedelmet közhiteles nyilvántartásba vevő hatóságnak, és milyen tudnivalók nélkülözhetetlenek a vállalkozás tárházából. De mi történik, ha a kereskedelmi hatósági ellenőrzés, vagy ügyészi vizsgálat hiányosságot tár fel?

A Kertv. 9. § (1) bekezdése alapján a befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenység kivételével a kereskedelmi tevékenységre, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató tevékenységekre, valamint a kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységekre vonatkozó jogszabályi és hatósági előírások megtartását a kereskedelmi hatóság ellenőrzi, és – a (2) és a (3) bekezdésben foglalt kivétellel, továbbá törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – eljár ezek megsértése esetén.

A Szolgtv. a Bejelentéshez kötött tevékenység folytatásának ellenőrzése cím alatt, a 25. § (1) bekezdésében úgy rendelkezik, hogy a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését.

A Szolgtv. 27. § (2) bekezdése, valamint a Korm. rendelet melléklete határozza meg a nyilvántartás részletes adattartalmát.

A Szolgtv. 30. § (1) bekezdésének rendelkezése szerint a 26. §, a 27. §, valamint a 29. § szerinti nyilvántartás a szolgáltatási tevékenység folytatásának hatósági ellenőrzését és a szolgáltatás igénybe vevőinek tájékoztatását szolgálja.

A (2) bekezdés szerint a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság a szolgáltatókról általa vezetett nyilvántartás alapján a Kormány rendeletében meghatározottak szerint az interneten, bárki számára ingyenesen és korlátozásmentesen hozzáférhető módon, naprakészen közzéteszi a 26. § (2) bekezdés a)–c) pontjában, a 27. § (2) bekezdésében, valamint a 29. § a)–d) pontjában meghatározott adatokat. Ezek az adatok közérdekből nyilvánosak.

A Szolgtv.-ben és a Kertv.-ben adott felhatalmazás alapján megalkotott, korábban már meghivatkozott Korm. rendelet 2. § a) pontja értelmében a Kormány kereskedelmi hatóságként és a Szolgtv. szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a) – többek között – a csomagküldő kereskedelem esetében a 6. § (1), (2) és (4)–(7) bekezdése, a Kertv. 3. § (1) és (5) bekezdése, 6/G. § a) pontja, valamint e rendelkezésekkel összefüggésben a Kertv. 9. § (1), (4) és (5) bekezdése tekintetében a kereskedő székhelye szerinti település, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzőjét, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyzőt jelöli ki; a b) pont szerint az a) pontban nem említett kereskedelmi tevékenységek esetében e rendelet, a Kertv. 3. § (1) és (5)–(8) bekezdése, 5. § (5) bekezdése, 6. § (2) bekezdés a) pontja, 6. § (5) bekezdése, 6/G. § a) és b) pontja, valamint e rendelkezésekkel összefüggésben a Kertv. 9. § (1), (4) és (5) bekezdése tekintetében a kereskedelmi tevékenység helye szerinti település jegyzőjét, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzőjét, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyzőt jelöli ki.

Nézzünk egy konkrét esetet: egy gazdasági társaság internetes felületen webáruházat üzemeltetett, csomagküldő kereskedelmi formájú kereskedelmi tevékenységgel, egyidejűleg a gazdasági társaság székhelyével azonos településen üzletet is tartott fenn. Mindkét tevékenység bejelentéshez kötött kereskedelmi tevékenység, amely kapcsán a kereskedelmi hatóság feladata a jogszabályban meghatározott adattartalmú nyilvántartás vezetése.

A rendelkezésre álló nyilvános nyilvántartási adatok a gazdasági társaság által folytatott kereskedelmi tevékenységet nem tartalmazták, amelyből megalapozottan lehetett arra következtetni, hogy a társaság a csomagküldő kereskedelmi tevékenység folytatására, illetve az üzlet üzemeltetésére irányuló szándékát nem jelentette be az üzlet helye, jelen esetben a vállalkozás székhelyével egyező illetékes hatóságnak. Az előzőekben ismertetett tényállás és a hivatkozott jogszabályok alapján az ügyészségről szóló törvény 5. § (1) bekezdésében szabályozott jogkörében eljárva a területileg illetékes ügyészség hatósági ellenőrzés és intézkedés megtételét kezdeményezte.

A kereskedelmi hatóság a már megjelölt jogszabályok alapján helyszíni ellenőrzést végzett és bizonyítási eljárást folytatott le, amelyhez a gazdasági társaság nyilatkozatát, a helyszíni vizsgálat tapasztalatait és a rendelkezésére álló papírformátumú kereskedelmi engedélyezési iratokat vette alapul.

Részletezve az alkalmazott jogszabályokat:

A Szolgtv. 25. §-a szerint:

(1) A szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését.
(2) Ha a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság ellenőrzése során megállapítja, hogy a szolgáltató a bejelentésköteles tevékenységet bejelentés nélkül ténylegesen folytatja, ideértve azt az esetet is, ha a szolgáltató a bejelentés előírt adataiban bekövetkezett változás bejelentését elmulasztotta, bírságot szab ki, és
a) ha a szolgáltató egyébként megfelel az adott szolgáltatási tevékenység megkezdésére és folytatására való jogosultságra vonatkozó jogszabályi előírásoknak, hivatalból a 27. § szerinti nyilvántartásba veszi, vagy az adatváltozást a nyilvántartásba bejegyzi; vagy
b) ha a szolgáltató nem felel meg az adott szolgáltatási tevékenység megkezdésére és folytatására való jogosultságra vonatkozó jogszabályi előírásoknak, az adott szolgáltatási tevékenység megkezdésére és folytatására való jogosultság megfelelő igazolásáig határozatban megtiltja az adott szolgáltatási tevékenység folytatását.

A vizsgálat megállapította a gazdasági társaság mulasztását egyrészt a tekintetben, hogy az üzletben folytatott kereskedelmi tevékenységét ugyan 2009 előtt kiadott működési engedély alapján folytatta, de az időközben annak adattartalmában bekövetkezett változást nem jelentette be a kereskedelmi hatóságnak, másrészt abban is mulasztott, hogy csomagküldő tevékenységét nem jelentette be a kereskedelmi hatóságnak.

A közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Szankciótv.) 2. § (1) bekezdése arról rendelkezik, hogy a közigazgatási szabályszegésért való felelősség megállapítása esetén a közigazgatási hatóság közigazgatási szankciót alkalmaz.

Közigazgatási szankciót azzal a természetes személlyel, jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel szemben lehet alkalmazni, akinek, illetve amelynek a közigazgatási szabályszegésért való felelősségét a közigazgatási hatóság megállapította.

Közigazgatási szabályszegés esetén a következő közigazgatási szankciók alkalmazhatók:

• figyelmeztetés,
• közigazgatási bírság,
• tevékenység végzésétől történő eltiltás,
• elkobzás.

A Szankciótv. 3. § (1) bekezdése alapján: „A közigazgatási szankciót alkalmazó hatóság a közigazgatási szankciók alkalmazásának fokozatossága érdekében – törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet eltérő rendelkezésének hiányában – a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába (a továbbiakban: Nyilvántartás) bejegyzi azon döntés e törvényben meghatározott adatait, amely ellen kérelemre induló jogorvoslatnak már nincs helye. A közigazgatási szankciót alkalmazó hatóság a döntés adatait a jogorvoslati kérelem benyújtására rendelkezésre álló idő elteltével egyidejűleg jegyzi be.”

A megállapított tényállás alapján az eljáró hatóság a kereskedőt a bejelentésköteles csomagküldő kereskedelmi tevékenység, valamint az üzletben folytatott tevékenysége adataiban történő változás bejelentésének elmulasztása miatt közigazgatási bírsággal sújtotta. A bírság megállapításakor figyelembe vette a gazdasági társaság által feltárt tényeket, annak súlyát, és azt, hogy közigazgatási bírság szankciót ezt megelőzően nem szabtak ki a terhére.

A kereskedelmi hatóság figyelemmel volt továbbá arra is, hogy az üzemeltető az eljárás során pótolta a hiányosságokat, és elektronikusan benyújtotta mind az üzletre, mind a csomagküldő kereskedelmi tevékenység folytatására vonatkozó bejelentését.

Előzőekből látható, hogy a kereskedelmi tevékenység bejelentése rendkívül egyszerű, azonban azt szakmai tartalommal a kereskedőnek kell megtölteni. Az elektronikus fejlődés ma már elérte azt, hogy kellő odafigyeléssel minden vállalkozó körültekintően tud a munkájához kezdeni, és annak minden jogszabályi feltételét teljesíteni. A jegyzők által vezetett hivatalok nemcsak ellenőriznek, szankcionálnak, hanem főként segítik a hozzájuk fordulókat a személyes találkozásokkor, valamint a különféle interneten elhelyezett tájékoztatásokkal. A jogszabályi megfelelés érdekében indokolt a folyamatos tájékozódás és szükség esetén szakmai konzultáció igénybevétele. Olvassunk tehát bátran, és kérdezzünk!

***

Csépányné Kovács Emese közel négy évtizede dolgozik a közigazgatásban. A Gyöngyösi Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselőjeként klasszikus igazgatási, hatósági feladatokkal foglalkozik igazgatási csoportvezetőként. Legkedvesebb szakmai területei közé tartozik a kereskedelem, amelynek egyik érdekes válfaja a csomagküldés és internetes kereskedelem.