Hosszú időszak eltelte után az adósságrendezés ismét érintette a megye egyes településeit. 2008-2009-ig terjedő időszakban három önkormányzat esetében folyt le és fejeződött be adósságrendezési eljárás. Az érintett települések közös vonása, hogy mindhárman községek, lakosságszámuk azonban eltérő 400, 1500, illetve 3100 fő. Adósságrendezési eljárásuk közös sajátossága, hogy mindhárom önkormányzat képviselő-testülete saját maga döntött az eljárás megindításáról.
2010-ben egy megközelítőleg 4500 lakosú kisváros is hasonló elhatározásra jutott, de a bíróság döntése előtt visszavonta kérelmét. Ugyanebben az időszakban egy közel 2200 fő lakosú község önkormányzata indította meg az adósságrendezési eljárást, amely jelenleg is folyik.
Az adósságrendezési eljárás időtartama alatt a képviselő-testület működése sajátos, döntési joga korlátozott, a bíróság által kirendelt pénzügyi gondnok segíti az önkormányzat fizetőképességének helyreállítását. A pénzügyi gondnok véleményét csatolni kell a képviselő-testületi ülésre készült költségvetést érintő előterjesztésekhez, valamint kötelezettségvállalások és kifizetések csak az ő ellenjegyzésével teljesíthetők.
Ebben az időszakban kell meghozni azokat a népszerűtlen intézkedéseket is, amelyek hiánya esetlegesen az önkormányzat eladósodásához vezetett. Az adósságrendezési eljárás időtartama alatt az önkormányzat nem részesülhet egyes pályázati forrásokból sem.
Az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII.14.) Korm. rendelet lehetőséget ad arra, hogy amennyiben az önkormányzat ellen adósságrendezési eljárás indul, a kérelem bírósághoz történő érkezése és az adósságrendezés megindításáról szóló végzés Cégközlönyben történő közzététele közötti időszakban az önkormányzat kérelmet nyújtson be a helyi önkormányzatokért felelős miniszterhez. Ebben kérelmezheti, hogy – a hatósági és az alapvető lakossági szolgáltatások biztosítása érdekében – az önkormányzatot megillető központi költségvetési források folyósítása a Kincstárban Igazgatóságonként vezetendő elkülönített letéti számlára történjen.
Az adósságrendezési eljárás alatt álló önkormányzatokat a törvényességi ellenőrzést végző szerv – 2011. január 1-jétől a megyei kormányhivatal – kiemelt figyelemmel kíséri. Az adósságrendezési eljárásról szóló törvény feljogosítja a törvényességi ellenőrzésért felelős szervet, arra, ha a képviselő-testület a törvényben foglalt kötelezettségei teljesítése érdekében felhívása ellenére 30 napon belül nem ül össze, a képviselő-testület feloszlatását kezdeményezze. Ilyen eljárás kezdeményezésére a megyében egyetlen esetben sem került sor.
Hány önkormányzatot érinthet a jövőben az adósságrendezési eljárás? Az Állami Számvevőszék kutatóinak véleménye előrejelzést adhat e kérdésre.
„A kistelepülések (az önkormányzatok kétharmadának lakosságszáma ezer fő alatti) pénzügyi egyensúlya a legsérülékenyebb, a körükben tapasztalható fizetésképtelenség rövidtávon is veszélyezteti működésüket. A forráshiány hosszabb idő óta jellemző, ezt a kiegészítő támogatások iránti igények növekedése is jelzi. Az önkormányzatok pénzügyi helyzetének romlásában rejlő kockázatokra figyelmeztet, hogy a 2010. augusztus 31-i adósságállományuk az előző év végéhez képest 11,1%-kal emelkedett, miközben a betétállományuk 25,9%-kal csökkent.”
