EP választás a jogszabályváltozások tükrében

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Jogalkotás-Jogalkalmazás

EP választás a jogszabályváltozások tükrében

XXI. évfolyam, 1. lapszám
Szerző(k):
Dr. Jackli Tamás
Elnökségi Titkárság, Nemzeti Választási Iroda


A 2019. évi Európai Parlament tagjainak választása (a továbbiakban: EP választás) 2019. május 26-án lesz megtartva. A választásra vonatkozó joganyag koncepcionálisan változatlan a korábbi választásokhoz képest, azonban egyes elemei, mind az anyagi jog területén, mind az eljárásjogi szabályokban jelentősen változtak. A tavalyi év során elfogadott 2018. évi XXXVI. és CXIII. számú törvényekkel – más törvényekkel egyetemben – számos ponton módosította a jogalkotó az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvényt (a továbbiakban: Epvjt.), illetve a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvényt (a továbbiakban: Ve.). (A számmisztikát kedvelőknek jegyezném meg, hogy a két módosító törvény sorszáma megegyezik a módosított törvények sorszámával.) A mostani cikk célja, hogy a fent jelzett törvényekkel elfogadott módosítások közül azokat ismertesse, melyek csak az EP választást érintik, illetve a választásban résztvevők tevékenységét már az EP választás alkalmával is befolyásolják.

A helyi választási szervek az EP választás során alapvetően két nagy témakörben fejtik ki tevékenységüket, ezek pedig a névjegyzékkel kapcsolatos feladatok ellátása, illetve a szavazóköri szavazás előkészítése és a szavazás lebonyolítása. A jogszabály-módosítások ezek közül a névjegyzékekkel kapcsolatos feladatokat érintették jelentős mértékben, míg a szavazással kapcsolatos előírások szinte változatlanok maradtak. Előzőek alapján a mostani cikk gerincét a névjegyzék vezetésével kapcsolatos információk adják, azonban felvezetésként a választójogban bekövetkezett változások és az azzal összefüggő levélszavazás szabályainak, illetve zárásként néhány választási bizottságokkal kapcsolatos módosításnak az ismertetése is megtörténik.

Választójog változása, levélszavazás menete

Az Epvjt. az Alaptörvény felhatalmazása alapján korábban alkalmazta azt a feltételt, hogy a jogalkotó a választójogot magyarországi lakóhelyhez kötheti. Ezen feltétel alapján az EP választáson az rendelkezett választójoggal, aki nagykorú magyar állampolgár és magyarországi lakóhelye van, vagy uniós tagállam nagykorú állampolgára, magyarországi lakóhellyel rendelkezik és bejelentést tett, hogy Magyarországon szeretné gyakorolni választójogát. A 2019-es EP választáson – az uniós jogszabályokkal összhangban – már nem feltétele a választójognak a magyarországi lakcím megléte, így két személyi körrel bővült az aktív választójoggal rendelkezők köre,

  • egyrészt az EU területén kívül lakóhellyel rendelkező (tehát sem Magyar-országon, sem más uniós országban nem rendelkezik lakóhellyel),
  • másrészt a Magyarországon élő, de lakóhellyel nem rendelkező

nagykorú magyar állampolgárok is szavazhatnak regisztrációt követően a magyar listákra, ugyanakkor passzív választójoggal továbbra sem rendelkeznek.

A választójog kiterjesztésének következménye, hogy a választójog gyakorlásának feltételeit az EP választáson is biztosítani kell, mely a levélszavazás alkalmazásával lehetséges, így mindkét személyi kör levélben juttathatja el szavazatát a választási szervekhez.

Mind a Magyarországon, mind a külföldön élő, és sem Magyarországon, sem más EU tagállamban lakóhellyel nem rendelkező nagykorú magyar állampolgárok (pl. Szerbiában, vagy az Egyesült Államokban élő magyarok) levélben a megszokott rend szerint adhatják le szavazatukat. Az EP választáson azok a választópolgárok jogosultak levélben szavazni, akik a központi névjegyzékbe a szavazást megelőzően 2019. május 2-ig[1] regisztráltak, s akiknek a központi névjegyzék tartalmazza lakcímüket is. Utóbbi feltétel teljesülése esetén lehetséges az, hogy ezen választópolgárok választójogának speciális eleme – miszerint sem Magyarországon, sem más EU tagállamban nem rendelkeznek lakcímmel – ellenőrizhető, s ezáltal választójoguk gyakorlása biztosítható legyen.

A levélben szavazással kapcsolatos feladatok nagy része a Nemzeti Választási Irodánál (a továbbiakban: NVI) koncentrálódik. Előzőek miatt jelen cikkben – a helyi feladatok kiemelése mellett – csak rövid összefoglalását adom a folyamatnak, mely a következők szerint zajlik:

Az NVI a Ve. 277. §-a alapján vagy postai úton juttatja el a szavazási levélcsomagot a választópolgároknak, vagy a személyes átvételt kérők részére az alábbi helyeken biztosítja a szavazási levélcsomag átvételét:

  • országgyűlési egyéni választókerületi székhely településen,
  • a miniszter által rendeletben kijelölt egyéb településen, vagy
  • a miniszter által rendeletben kijelölt külképviseleten.

A felsorolásból látható, hogy a szavazási levélcsomagok kézbesítésénél a helyi választási szervekre is hárul feladat. Így az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda (a továbbiakban: OEVI), illetve a kijelölt helyi választási irodák (a továbbiakban: HVI) a szavazást megelőző 15. naptól munkanapokon, az NVI elnöke által meghatározott egyéb napokon, valamint a szavazás napján kötelesek biztosítani a levélcsomagok átvételét.

A levélszavazatokat a választópolgár postai úton az NVI részére juttathatja el, vagy a szavazást megelőző 15. naptól a külképviseleti szavazás végéig eljuttathatja (személyesen, meghatalmazottal vagy postai úton) bármely külképviseleti választási irodába, vagy a szavazás napján eljuttathatja bármely országgyűlési egyéni választókerületi választási irodába. A helyi választási szervek közül a leadásnál már csak az OEVI-nek van feladata, és a leadás időpontja is korlátozódik a szavazás napjára.

A leadott levélcsomagokat az NVI ellenőrzi, s a szavazatokat szintén az NVI számolja meg, az OEVI-ket – a külképviseleti választási irodákkal megegyezően – mindössze annyi kötelezettség terheli, hogy a náluk leadott szavazási iratokat eljuttassák az NVI-hez.

A HVI feladatai a névjegyzék vezetésével kapcsolatban

A helyi választási irodák feladatai két részre oszthatók, vannak egyrészt a központi névjegyzékhez kapcsolódó olyan kérelmek, melyek elbírálása a HVI-k feladata, ezek a következők:

  • az Európai Unió más tagállamának állampolgára kérheti, hogy az EP választásokra is kiterjedjen a névjegyzékbe vétele,
  • fogyatékosságára tekintettel a választópolgár választójogának gyakorlása érdekében segítséget igényelhet,
  • a központi névjegyzékben szereplő választópolgár személyes adatai kiadásának megtiltását kérheti, illetve
  • a magyar állampolgárságú választópolgár kérheti annak regisztrálását, hogy a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény szerinti valamely nemzetiséghez tartozik.

A négyfajta kérelemből az első szorosan az EP választáshoz kötődik, s bár a korábbiakhoz képest nincs változás, érdemes a legfontosabb határidőket emlékeztetőül felidézni, eszerint:

  • az uniós választópolgár a kérelmet legkésőbb a szavazást megelőző 16. napon nyújthatja be úgy, hogy a központi névjegyzékbe vétel az aktuális választásra is kiterjedjen, és
  • legkésőbb a szavazást megelőző 10. napon kérheti az uniós választópolgár, hogy központi névjegyzékbe vétele az EP választásra ne terjedjen ki.

A HVI a szavazóköri névjegyzékkel kapcsolatban is fontos hatáskörökkel rendelkezik, így a következő kérelmek elbírálása is feladatukat képezi:

  • külképviseleti névjegyzékbe vétel,
  • átjelentkezés iránti kérelem,
  • mozgóurna igénylése,
  • SZSZB-tag, jegyzőkönyvvezető áttétele.

A törvénymódosítások szinte a teljes Ve.-t érintették, azonban a kérelmek kezelésével kapcsolatban feltűnően sok módosítás került elfogadásra, a következőkben ezekről lesz szó.

A kérelmek benyújtása

A benyújtás ideje

A központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelmeket bármikor, míg a szavazóköri névjegyzékkel kapcsolatos kérelmeket a szavazást megelőző 66. naptól lehet benyújtani, hiszen ezt megelőzően még nincs szavazóköri névjegyzék.

A külképviseleti névjegyzékbe vétel iránti kérelmet a szavazást megelőző 9. napon 16.00 óráig lehet benyújtani. Ez a módosítás szombatról péntekre előrehozza a kérelem benyújtásának határidejét, így a választási szervek számára kedvezőbbé teszi az ügyintézési feladatokat.

Az átjelentkezés iránti kérelmet főszabályként a szavazást megelőző 4. napon 16.00 óráig lehet benyújtani, azonban a szavazást megelőző második nap 16.00 óráig – személyes vagy elektronikus azonosítást követő elektronikus benyújtás esetén – a választópolgár visszavonhatja átjelentkezési kérelmét. Ez a módosítás egyértelműen azt a célt szolgálja – amellett, hogy könnyebbséget jelent a választásban dolgozók részére –, hogy a névjegyzék zárása és kinyomtatása zavartalanul és határidőre megtörténhessen a szavazást megelőző 2. napon, akkor is, ha az utolsó pillanatban elektronikusan beérkező, rendszeresen nagyszámú kérelem az informatikai rendszert lelassítja, esetleg időszakos szolgáltatás-kiesés következne be.

A mozgóurna iránti kérelmet

  • a szavazást megelőző 2. napon 16.00 óráig a HVI-hez (amelynek szavazóköri névjegyzékében a választópolgár szerepel), vagy
  • azt követően, legkésőbb a szavazás napján 12.00 óráig a HVI-hez, illetve a szavazás ideje alatt az SZSZB-hez lehet benyújtani.

A szavazásnapi benyújtás lehetőségének megváltoztatása 12.00 órára alapvetően azt a célt szolgálja, hogy a bizottságok számára elég idő álljon rendelkezésre a beérkezett kérelmek elbírálására, és a mozgóurnázás elvégzésére, s az idő rövidsége miatt ne fordulhasson elő, hogy valamely kérelmezőhöz nem jutnak el a bizottság tagjai.

A benyújtás módja

A névjegyzékkel kapcsolatos kérelmet a választópolgár személyesen, levélben vagy a választások hivatalos honlapján nyújthatja be. A honlapon keresztül elektronikus azonosítás nélkül, illetve elektronikus azonosítással elektronikus úton lehet a kérelmeket benyújtani. Az eddigi szabályozás is ismerte az elektronikus benyújtás ezen formáit, és azokat egységesen kezelte. A tavalyi törvénymódosításokkal egyes kérelemtípusok esetében – különösen a benyújtási határidők tekintetében – elválnak az elektronikus benyújtás formái. A részletek a cikk későbbi részében, a konkrét kérelmeknél kerülnek kifejtésre.

Amiben nincs változás:

A kérelmet maga a választópolgár személyesen akár a lakóhelye, akár a bejelentett tartózkodási helye szerint illetékes HVI-nél benyújthatja. Levélben a kérelem csak a választópolgár lakcíme, elsősorban a lakóhelye, annak hiányában a tartózkodási helye szerint illetékes HVI-hez nyújtható be. A levél kézbesítése történhet postai úton, de a választópolgár bármilyen más módon is eljuttathatja a kérelmet az illetékes HVI-hez: futárral, rokona, ismerőse útján stb. Ez utóbbi esetben csak akkor tekinthető szabályosnak, ha a kérelem borítékba van zárva (azaz levélnek minősíthető), s így került benyújtásra. A választások hivatalos honlapján benyújtott kérelmet az informatikai rendszer továbbítja az illetékes HVI-hez.

És amiben van változás:

A mozgóurna iránti kérelmet a HVI-hez a szavazást megelőző 66. naptól kezdődően

  • a szavazást megelőző negyedik nap 16.00 óráig a törvényi lehetőségek közül bármilyen módon (személyesen, levélben, elektronikusan),
  • a szavazást megelőző 4. nap 16.00 órát követően a szavazást megelőző második nap 16.00 óráig személyesen vagy elektronikus azonosítással elektronikus úton, végül
  • a szavazást megelőző 2. napon 16.00 órát követően elektronikus azonosítással elektronikus úton a szavazás napján 12.00 óráig

lehet benyújtani.

A szavazatszámláló bizottsághoz meghatalmazott útján vagy meghatalmazással nem rendelkező személy általi kézbesítéssel a szavazás napján, legkésőbb 12.00 óráig lehet a kérelmet benyújtani. A meghatalmazott útján történő benyújtásra az a szabály vonatkozik, hogy a kérelmet a meghatalmazott írja alá, és ahhoz a közokiratba vagy teljes bizonyító erejű okiratba foglalt meghatalmazást is csatolni kell. A meghatalmazással nem rendelkező személy általi kézbesítés tipikus formája pedig az, amikor valamely családtag, szomszéd, illetve egyéb ismerős viszi be a kérelmet a bizottsághoz.

A kérelem adattartalma

A névjegyzékkel kapcsolatos kérelemnek tartalmaznia kell azokat a személyes adatokat, amelyek alapján a HVI meggyőződhet arról, hogy a kérelem valóban a kérelmezőtől származik. E személyes adatok a következők:

  • a választópolgár neve,
  • a választópolgár születési neve,
  • a választópolgár születési helye,
  • a választópolgár személyi azonosítója.

Elektronikus azonosítással benyújtott kérelemnek csak a választópolgár nevét és személyi azonosítóját kell tartalmaznia.

Két lényeges könnyítést tartalmaznak fenti szabályok a korábbiakhoz képest, egyrészt a kérelemnek már nem kell tartalmaznia a választópolgár anyja nevét, illetve elektronikus azonosítással benyújtott kérelem esetében ennél is szűkebb adatkört, mégpedig a választópolgár nevét és személyi azonosítóját kell megadni. A módosítás indoka az anyja nevének elhagyása esetében az volt, hogy nagyon magas hiba százalékkal kerültek megadásra ezek az adatok (a kérelmezőknek sok esetben nem állt rendelkezésükre olyan hivatalos irat, mely a nyilvántartás adatait hűen tükrözte volna), viszont a többi (saját magára vonatkozó) adat is elégséges a választópolgár azonosításához. Az elektronikus azonosítással történő benyújtás esetében pedig a szűkített adatkört az indokolja, hogy maga az elektronikus azonosítás olyan előzetes ellenőrzést feltételez, melynek következtében indokolatlan széles körű személyes adatok megadásának előírása.

A kérelem elbírálása

A kérelmek elbírálási határideje nem változott, így a választás kitűzését követő időszakban minden névjegyzékkel kapcsolatos, 16.00 óráig beérkező kérelmet a beérkezése napján, legkésőbb 24.00 óráig kell elbírálni. Pénteken is! A 16.00 órát követően, illetőleg a nem munkanapon beérkező kérelmet a következő munkanapon kell elbírálni (a szavazást megelőző második napon benyújtott kérelmek elbírálását a névjegyzék lezárásáig, azaz haladéktalanul el kell végezni).

Bár az elbírálásra rendelkezésre álló határidők nem változtak, ennek ellenére egyes benyújtási határidők (külképviseleti névjegyzékbe vétel, átjelentkezés) módosulása miatt a névjegyzéki kérelmek gördülékenyebb elbírálása várható, s ehhez szorosan kapcsolódva a névjegyzék-zárási feladatok sem csúsznak előreláthatólag az éjszakai órákba.

Bizottságok

A különböző választási bizottságok tagjainak megválasztását a Ve. különböző időpontokhoz köti, így elméletileg az EP választást megelőzően a bizottságokat nem kell megújítani, hanem a meglévő testületek látják el a feladatokat. Szükséges viszont az EP választáson működő bizottságok felülvizsgálata. Egyrészt fel kell mérni, hogy van-e olyan tag, akinek jogviszonya megszűnt (például elhunyt, elvesztette választójogát, összeférhetetlen helyzetbe került stb.), másrészt van-e olyan tag – különösen SZSZB tagok esetében –, aki a szavazás napján nem tudja ellátni a feladatát, de tagsági jogviszonya továbbra is fennáll.
Az első esetben intézkedni kell a póttag bevonásáról, annak hiányában pedig új tag és póttag képviselő-testület általi választásáról.

Itt szükséges felhívni a figyelmet, hogy a tagok választásának vonatkozásában egy lényegi változás történt, mégpedig az összeférhetetlenségről a választási bizottság tagjának jelölt személy köteles megválasztása előtt nyilatkozni, míg a választási irodák kötelesek az összeférhetetlenségi okok közül azokat ellenőrizni, amelyekre vonatkozóan adatokkal rendelkeznek. Előzőekre tekintettel a HVI ellenőrzi az NVR-ben, illetve a VÁKÍR-ban a következőket:

  • a képviselők nyilvántartásában található-e aktív polgármesteri vagy képviselői mandátum,
  • a jelöltek nyilvántartásában szerepel-e a tagnak jelölt,
  • a választási szervek tagjainak nyilvántartásában szerepel-e választási bizottság vagy iroda tagjaként,
  • nem a köztársasági elnök vagy a háznagy a delegált.

Az összeférhetetlenség egyéb eseteinek ellenőrzésére nincs lehetősége a HVI-nek.

Míg a választott tagok választására viszonylag kisebb számban fog sor kerülni az EP választás időszakában, addig a listát állító jelölő szervezetek több ezres nagyságrendben fognak tagokat megbízni a szavazatszámláló bizottságokba. Esetükben is fennáll a kötelezettség, hogy az összeférhetetlenségről nyilatkozniuk kell, mégpedig a bejelentésükkel egy időben, illetve a HVI-knek ellenőrzi kell, hogy a tagnak megbízott személlyel szemben nem áll-e fenn összeférhetetlenség.

Az SZSZB kiegészítése

Az SZSZB kiegészítéséről két esetben rendelkezik a Ve., egyrészt amikor a bizottság szavazásnapi munkájában ötnél kevesebb tag vesz részt, illetve amikor meghatározott munkateher növekedés következik be.

Az első eset már korábban is szabályozás részét képezte, eszerint a HVI vezetője a póttagok közül a bizottságot 5 főre kiegészíti. Ha nincs elég póttag, akkor a HVI vezetője haladéktalanul értesíti a TVI vezetőjét, aki gondoskodik a kiegészítésről más település póttagjának megbízásával.

A második eset a tavalyi módosításokkal került elfogadásra, s a Ve. 24. § (3) bekezdése szerint a szavazatszámláló bizottságot a HVI vezetője – legkésőbb a szavazást megelőző 3. napon – a póttagok közül a szükséges számban további tagokkal egészíti ki, ha az átjelentkező választópolgárok vagy a mozgóurnát igénylő választópolgárok száma azt indokolja. A HVI vezetőjének ez a lehetősége valamennyi SZSZB esetében fennáll, nem csak a Ve. 78. §-a szerint kijelölt szavazókör esetében.

A HVI elnökének a bizottságokat az alábbi esetekben kötelező kiegészíteni:

  • legalább négy taggal, ha a szavazóköri névjegyzéken szereplő választópolgárok száma az 1500 főt meghaladja, valamint
  • legalább további két fővel a szavazóköri névjegyzékben szereplő minden további ezredik választópolgár után.

Nyilvánvaló, hogy a kötelező kiegészítés tipikusan a Ve. 78. §-a[2] szerint kijelölt szavazókörökre vonatkozik, azonban bármilyen okból (pl. beköltözők magas száma) emelkedik 1500 fölé a szavazóköri névjegyzéken szereplő választópolgárok száma, a kiegészítést akkor is végre kell hajtani.

És végül szintén a kijelölt szavazóköröket érintheti, hogy a legalább tíz taggal kiegészített szavazatszámláló bizottságok a szavazás lebonyolításával kapcsolatos feladataikat ugyanazon épületen belül egyidejűleg több, külön helyiségben is végezhetik. Ha viszont a szavazás folyamatos lebonyolítása és legkésőbb 19.30 órára történő lezárása csak így biztosítható, akkor a bizottság ilyen típusú fizikai megosztása nemcsak lehetőség, hanem kötelezettség is.

Nyilvánvaló, hogy az előzőekben leírtak alkalmazása tipikusan a fővárosi kerületeket és a megyei jogú városokat érinti majd, mivel más települések esetében szinte kizárt, hogy az átjelentkezők száma olyan magas lenne, amely indokolná a bizottságok kiegészítését a törvényben megjelölt tíz fővel. Ezen bizottságok a szavazás lebonyolításával kapcsolatos feladataikat a miniszter rendeletében meghatározott feltételekkel láthatják el, egyrészt minden egyes külön helyiségben úgy kell végezni a feladatot, hogy legalább három választott tag és egy jegyzőkönyvvezető folyamatos jelenléte biztosított legyen, valamint a mozgóurnák kiviteléhez szükséges számú további tag is rendelkezésre álljon.

Összegzés

Fentiek alapján látható, hogy a tavalyi törvénymódosítások számos ponton érintik az EP választást, annak lebonyolítására is jelentős hatással vannak. Mivel a mostani cikk keretében valamennyi módosítás részletekbe menő ismertetése nem volt lehetséges, ezért útravalóul azt tudom tanácsolni, hogy semmit ne oldjanak meg, oldjunk meg rutinból, hanem mindig a hatályos joganyagot használjuk.

S hogy egy kicsit előre is mutassak, a rutin mellőzése az EP választásokat követő helyi és nemzetiségi önkormányzati választások alkalmával még fontosabb lesz, mert a módosítások jelen cikkben nem ismertetett elemei (választási szervekre, ajánlásra, szervezet/jelölt/lista nyilvántartásba vételére, kampányra, nemzetiségi szavazásra… vonatkozó új szabályok) a helyi választási szervek munkáját is nagymértékben befolyásolják majd. De ezek ismertetése egy másik cikk feladata lehetne, lesz…

 

 


[1] A Ve. 84. § (1) bekezdése szerint adott választásra a szavazást megelőző 25. napig kérheti a választópolgár a központi névjegyzékbe vételét, azonban a Ve. 11. § (2) bekezdése alapján a  4/2019. (III. 1.) IM rendelet – mivel az eredeti határidő május 1-jére esett volna – a szavazást megelőző 24. nap, 2019. május 2. 16.00 órában állapította meg a határidőt.

[2]  Ve. 78. § A két vagy több szavazókörrel rendelkező településen a helyi választási iroda vezetője kijelöli azt a szavazókört, ahol a települési szintű lakóhellyel rendelkező választópolgárok szavazhatnak.

111. Az átjelentkezés

 Ve. 250. § … (4) A helyi választási iroda a kérelem alapján a választópolgárt törli a lakcíme szerinti szavazókör névjegyzékéből, egyidejűleg felveszi a (3) bekezdés szerint megjelölt település 78. § szerint kijelölt szavazókörének névjegyzékébe…

Hozzászólások

Előfizetés

Kategória

Feliratkozás hírlevélre

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@hvgorac.hu

Weboldal: hvgorac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu