Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 2007. január 1- jei dátummal lépett hatályba. A rendelet 1. § (1) bekezdésének a) pontja határozza meg az építésügyi hatósági feladatokat első fokon ellátó hatóságok illetékességi területét.

A jogszabály értelmében az illetékességi területek lehatárolása 2007. XII. 31-én lépne hatályba, azonban az egyre erősödő kormányzati és nem kormányzati törekvések az irányba mutatnak, hogy erre mégsem kerül sor.

A jelenleg még érvényben lévő területi lehatárolást a kiemelt építésügyi igazgatási ügyekben eljáró hatóságok illetékességi területéről, a kijelölési eljárásról, valamint a szakmai feltételekről szóló 220/1997. (XII. 5.) Korm. rendelet – melyet pont a 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet tenne hatálytalanná – határoz meg. A fenti rendelet alapján Sándorfalva esetében az I. fokú építéshatósági feladatokat – az 1997–1999 közötti éveket kivéve – Sándorfalva város jegyzője látja el. A 2007. XII. 31-én életbe lépő lehatárolás szerint a jogkör Szeged megyei jogú város jegyzőjéhez kerülne át.

Sándorfalva 2005-ben városi rangot kapott, állandó lakosainak száma 8217 fő. Erre a lakosságszámra és a más önkormányzat igazgatási területéről hatóságként kijelölt ügyekre 2006-ban összesen jutó hatósági ügyek száma 468 db, 1668 db iktatott irat fő- és alszámon.

Az ügyfelek száma telefonon és személyesen eléri építési szezonban a napi 25 főt, télen a 10 főt. Az építésügyi feladatok ellátására hivatalunknál egy fő köztisztviselő áll alkalmazásban. Ilyen nagyfokú leterheltség esetén a rendelkezésre álló munkaidő hatékony kihasználása mindennél előrébbvaló szervezési feladatot jelent mind az ügyintéző, mind munkáltatója számára.

Bármilyen, a hatósági munkavégzéssel kapcsolatos változtatás esetén elsődleges szempontnak kell lennie az ügyintézési idő lerövidítésének és a felmerülő költségek csökkentésének mind hatósági, mind ügyféloldalról vizsgálva azt.

A jogszabályi változás több okból is hátrányosan érintené, veszélyeztetné a hatósági munka színvonalas és szakszerű ellátására jogszabályban (Ket.) megfogalmazott követelmények, elvárások teljesítését, alapelvek megvalósítását. „Ket. tv. 7. § A közigazgatási hatóság a költségtakarékosság és a hatékonyság érdekében úgy szervezi meg a tevékenységét, hogy az az ügyfélnek és a hatóságnak a legkevesebb költséget okozza, és az eljárás a lehető leggyorsabban lezárható legyen.”

A költségtakarékosság elvét rontja az, ha az adott településen elvégzendő, helyszíni eljárási cselekményt nem az üggyel érintett település hivatalából kiindulva, hanem egy a rendelet által meghatározott település hatóságától kiutazva kell elvégezni. Az említett feladat a költségtakarékosság mellett a munka hatékonyságát, a gyorsaság elvét is rontja, hiszen az utazással és a helyszín megkeresésével eltelt órák a tartalmas munkavégzésből vonják el az időt.

Természetesen a hatósági jogkör helyi településről történő elvétele esetén sérül az állampolgárok ügyintézéssel kapcsolatos költségtakarékosságának elve is. A tapasztalatok szerint egy Szeged méretű település – ahová Sándorfalva esetében a jogkör átkerülne – polgármesteri hivatalának szervezetében méretéből kifolyólag a hatósági munkával kapcsolatos eljárásrend (ügyfélszolgálat, iktatás, postázás, műszaki nyilvántartás stb.) kevésbé hatékony, mint egy kisebb településen, ami tovább növelné a jelenlegi, átlagos ügyintézés időt.

Ezzel szemben az építéshatósági munka hatékonyságát emeli, ha a feladatokat ellátó személy amellett, hogy jogalkalmazó, és rendelkezik a hatósági munkához nélkülözhetetlen jogszabályi ismeretekkel, rendelkezik helyismerettel, a lakosság igényeinek, építészeti kultúrájának ismeretével is. Mindez hozzájárul, hogy a település I. fokú építési hatósága az ügyintézés és a tájékoztatás területén minőségi, ügyfélközpontú, „emberközeli” szolgáltatást tudjon nyújtani.

A fentiekben részletezettek ellenére felvetődik a kérdés, hogy a rohamosan fejlődő információtechnológia korában (internet, elektronikus ügyintézés), miért ne lehetne megoldani egy nagyobb szervezeti egységen belül a kisebb települések I. fokú építéshatósági feladatait. A válasz a következő: az építésügy speciális jogi szabályozásának és gyakorlatának (településszerkezeti tervek, szabályozási tervek) egy része és az ezen szabályozás alapján elkészült kérelmek egy része (tervdokumentációk) jelenleg papíralapúak és valószínűleg még jó ideig azok is maradnak. Ráadásul a kérelmek túlnyomó többsége egyedi, azokra egyszer megszerkesztett sablonok nem alkalmazhatók.

A kormányzati kommunikációban oly sokszor ismételt decentralizáció szintén illeszkedik az I. fokú építéshatósági jogkör helyben tartása melletti érvek sorába.

Sándorfalva város csakúgy, mint a már 2005-től működő szegedi okmányiroda kihelyezett alirodája mintájára – mely illetékessége a szomszédos Dóc, Szatymaz településekre is kiterjed – vállalni tudja a kistérségi alközpont szerepét az építésügyi hatósági feladatok ellátása területén is, annál is inkább, mivel a képviselő-testület 65/2007 (IV. 18.) KT számú határozatával 2008. január 1-jétől körjegyzőség kialakítását határozta el a szomszédos 800 fős lélekszámú Dóc községgel karöltve.

A 2004. évben hatályba lépett új közigazgatási eljárási törvény (Ket.) szükségességét igazolták a rendszerváltást követően a tulajdoni viszonyokban, a gazdasági élet szereplőinek arányaiban (állami, magán), a gazdasági szerkezetben történt változások. A piacgazdaság kialakulásával együtt járó intézmények, mint például a jelzálog- és egyéb hitelezések, banki szolgáltatások, vállalkozások bővülése kapcsán mind nagyobb nyomás nehezedik a közigazgatásra. A megfogalmazott elvárások – sok más mellett – például az átlátható, tervezhető, gyors ügyintézés. A fenti elvárások alapvető érdekei mind a gazdasági élet szereplőinek, mind az állampolgároknak.

Sándorfalva város esetében a napi ügyfélforgalom is jelzi, hogy a lakosság elégedettségét komolyan befolyásoló tényező a közvetlen, helyben történő ügyintézés lehetősége. ■