Magyarország Kibertörvénye (2024. évi LXIX. törvény) és a hozzá kapcsolódó 17/2025. (VII. 24.) EM rendelet (a Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvény szerinti végzettségekre, szakképzettségekre, valamint képzésekre és továbbképzésekre vonatkozó követelményekről) nyolcórás időtartamban határozza meg a vezetők – jegyzők – képzési kötelezettségét.

Míg a korábbi jogszabály a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet jelölte meg e képzések egyedüli szervezőjeként, most a jogalkotó szabad teret engedett minden olyan társaságnak, aki a hivatkozott jogszabályban meghatározott feltételeket teljesíti. Sajnos az NKE már tavaly sem hirdetett ilyen képzést és idén sem található meg a ProBono rendszerében a szükséges tanfolyam.

A szervezeteknél a kötelezően kijelölt elektronikus információbiztonsági felelősök tudnak tájékoztatást nyújtani ezekről a képzésekről. Számukra nem új a rendszer, őket korábban is terhelte ilyen kötelezettség – ráadásul nem nyolc, hanem ötven órában.

A Nemzeti Kiberfórum – amely a civil és egyetemi szféra számára nyitott tér a jogszabályok előkészítésében, véleményezésében, valamint az általuk képviselt szervezetek által fontosnak ítélt témákban –, korábban azokat a képző intézmények által indított (több féléves) képzéseket véleményezte, amelyek az EIBF^[1] pozíció betöltésének feltételei. Az őszi ülésre a Hétpecsét Információbiztonsági Egyesület megbízott állandó képviselőjeként már kezdeményeztem, hogy a kötelező továbbképzésekről is készüljön olyan összefoglaló, amely segítheti a kötelezettek tájékoztatását.

^[1] Elektronikus információbiztonságért felelős személy.