A helyi adók fontos szerepet töltenek be az önkormányzatok működésében, hiszen ezek biztosítják a települések számára a legnagyobb mértékben saját bevételi forrásaikat. Ezekből az adókból több fontos feladatot finanszíroznak, a helyi közszolgáltatásokat biztosítják, így minden jogszabályi változás közvetlenül érinti az önkormányzatok működését és adóigazgatási gyakorlatait.

I. Bevezetés

A 2025. év folyamán – mind az év elején, mind évközben – több jogszabályi módosítás is hatályba lépett.

A módosítások célja – a jogharmonizáció mellett – a költségvetési bevételek újrastrukturálása, a műemléki védelem és a közösségi sportcélok támogatása, valamint az adóalanyok bejelentési kötelezettségének pontosítása, egyes mentességek módosítása. A következő cikk e módosítások gyakorlati és elméleti hátterét ismerteti.

A 2025. év jelentős változással kezdődött néhány település számára, a 2020-ban bevezetett különleges gazdasági övezetek intézménye – amely lehetővé tette, hogy a kiemelt beruházásokhoz kapcsolódó helyi adóbevételeket az érintett önkormányzatoktól elvonják és a megyei önkormányzatokhoz kerüljenek át – 2024. december 31-ével megszűnt. 2025. január 1-jétől a korábban különleges gazdasági övezetként kijelölt területek ismét az illetékes települési önkormányzat adóhatóságának hatáskörébe tartoznak, így az ezekből származó adóbevételek is visszakerültek az érintett önkormányzatokhoz.

II. Helyi iparűzési adó

2025. január 1-jével a gazdasági tevékenységek új rendszer szerinti osztályozására kellett áttérniük az önkormányzatoknak: a korábban használt TEÁOR’08 helyett aTEÁOR’25 szerinti besorolások az irányadók. Ez a változás összhangban van az európai statisztikai és gazdasági osztályozásokkal, és célja a gazdasági tevékenységek pontosabb, korszerűbb nyilvántartása, illetve az önkormányzati adóbevételek célzottabb kezelése. A települések a nyilvántartásukban a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (a továbbiakban: NAV) érkezett adatszolgáltatás feldolgozásával tudták átvezetni a változást. Év elején – településnagyságtól függően – többletmunkát jelentett az adóigazgatásban dolgozók számára a változások átvezetése a rendszerben.

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 2024. évi módosításai jelentősen átformálták a telephely fogalmát, különösen a légi közlekedést végző vállalkozások esetében. Telephelynek minősül az az önkormányzati illetékességi terület, ahol olyan repülőtér található, ahonnan a vállalkozás járatai indulnak – függetlenül a társaság székhelyétől. Fontos kivétel, hogy nem keletkezik telephely külföldi vállalkozás esetén, ha annak székhelye olyan államban található, amely részes a Chicagói Egyezményben (1944). Ez a szabályozás – bár 2024-től lépett hatályba – máris módosításra került, és a légi személyszállító vállalkozások iparűzési adókötelezettsége kizárólag ezen nemzetközi jogi szűrőn keresztül értelmezhető.

2025-ben az önkormányzatoknak lehetőségük van a háziorvosokat és védőnőket magasabb összeghatáron belül, saját döntésük szerint mentesíteni a helyi iparűzési adó fizetési kötelezettség alól. A módosítás értelmében az összeghatár 20 millió forintról 40 millió forintra módosítható. A mentességet azon háziorvosok, házi gyermekorvosok, fogorvosok vehetik igénybe, akiknek az éves szintű adóalapja a 40 millió forintot nem haladja meg és árbevételének legalább nyolcvan százaléka a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől származik. A módosítás célja, hogy a háziorvosok, fogorvosok és védőnők terhei csökkenjenek, továbbá előnyösebb feltételeket teremtsen a háziorvosi praxisok betöltéséhez.

A nettó árbevétel fogalma kiegészült a szerencsejáték tevékenység sajátosságainak megfelelően: a szerencsejáték-szervezők esetében a nettó árbevétel az értékesítés nettó árbevételének a nyereményráfordítással csökkentett összegeként értelmezendő. Az új szabályozás a 2025. június 30-át követően elszámolt árbevételre alkalmazható.

A közcélú feladatellátás támogatása érdekében – a MÁV-csoport átalakulásával összefüggésben – a 2026. január 1-jétől hatályba lépő rendelkezések szerint a MÁV és az integrált vasútvállalat a Htv. alkalmazásában közszolgáltató szervezetnek minősül. A törvényi fogalom meghatározása kiegészül az integrált vasútvállalatra vonatkozó rendelkezéssel, továbbá a személyes adómentességben részesülők köre is kibővül, így az integrált vasútvállalat is jogosulttá válik a mentességre.

III. Építményadó – Telekadó

2025. január 1-jétől kezdődően mentes az építményadó alól minden olyan ingatlan, amelyet a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény alapján műemléknek minősítettek. A mentesség a megszerzés évében és az azt követő három évben vehető igénybe. A mentesség nem korlátlan: nem természetes személy tulajdonos esetén az adómentes érték maximuma 100 millió euró lehet forintban kifejezve. A módosítás hátterében feltehetően az a törvényalkotói szándék áll, hogy a műemléki értékek magánkézbe adása a közhasználat megtartása mellett történjen, adókedvezménnyel ösztönözve a fenntartó tulajdonosokat.

Az építményadó alóli mentesség már korábban is fennállt azon építmények esetében, amelyeket az ingatlan-nyilvántartásban állattartás vagy növénytermesztés céljára jegyeztek be. 2025-től azonban új elemként jelenik meg az a szabály, amely szerint a nem ilyen rendeltetéssel nyilvántartott, de ténylegesen mezőgazdasági célra használt építmények is mentesíthetők az építményadó alól, amennyiben a mezőgazdasági igazgatási szerv által kiadott igazolással rendelkeznek. Ez a változás különösen fontos lehet a gyakorlatban azon esetekben, amikor az ingatlan-nyilvántartási adatok nem tükrözik a valós használatot.

2025. augusztus 1-jétől mentesül az építményadó és a telekadó megfizetése alól – a 2025. évi LI. törvény szerinti vagyonjuttatás keretében – az állam által ingyenesen, sportcélú közfeladat ellátása vagy közösségi sportcélú használat biztosítása céljából sportszervezet, vagy országos sportági szakszövetség tulajdonába adott ingatlanvagyon.

A Htv. 3. § (2) bekezdése alapján adómentes valamennyi helyi adó alól az egyesület, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár és – kizárólag a helyi iparűzési adó vonatkozásában – a közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság. A Htv. 3. § (3) bekezdése alapján 2026. január 1-jétől a mentesség a közszolgáltató szervezetet azon épületre, épületrészre és telekre illeti meg, amelyet közszolgáltatói feladatai ellátása érdekében használ, vagy amelyen számára ilyen célból használati jogot biztosítanak. A módosítás értelmében nemcsak a szervezetek tulajdonában álló ingatlanokra vonatkozhat a mentesség, hanem a használatukba adott, illetve az ingatlanon biztosított használattal érintett ingatlanokra is.

2025. január 1-jétől az eddigi vagyoni értékű jogok – mint a vagyonkezelői jog, haszonélvezet, tartós földhasználat stb. – kiegészülnek az építményi joggal. Az építményi jog a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2023. évi módosítása révén került bevezetésre, és lehetővé teszi, hogy az arra jogosult más tulajdonában álló ingatlanon épületet létesítsen, hasznosítson, illetve használja annak építményeit. Az építményi jog alapításához írásbeli szerződés szükséges. Az új szabályozás lehetővé teszi az önkormányzatok számára, hogy az építményi jogon alapuló használati jogok után is helyi adót szedjenek, ami különösen nagyvárosi területeken jelentős adóbevételi forrást jelenthet.

IV. További adózási technikai pontosítások

Az önkormányzati adóztatás technikai háttere jelentősen fejlődött. 2024. november 29-től az állami adóhatóság elektronikus úton – ASP elektronikus információs rendszeren keresztül –, naponta továbbítja az adózó székhelye és bejelentett telephelyei szerinti önkormányzatokhoz az alábbi adatokat: adózó neve, székhelye, telephelye, adószáma, tevékenysége, statisztikai számjele, a naptári évtől eltérő üzleti év mérlegforduló napja stb. Ez a napi adatszolgáltatás elősegíti a valós idejű adatkezelést és ellenőrzést az önkormányzatok részéről. Ennek kiemelt jelentősége van az önkormányzatok számára, mivel a naprakész és pontos nyilvántartások biztosítják az adóztatás jogszerű és eredményes megvalósításának feltételeit. 2025. július 20-tól az önkormányzati adóztatás hatékonysága érdekében a NAV jogosulttá vált arra, hogy az önkormányzati adóhatóságok részére átadja a cégbejegyzésre nem kötelezett adózók pénzforgalmi számlaszámára vonatkozó adatokat, valamint a kisvállalati adó (kiva) alanyiságot választó adózók ezzel kapcsolatos adatait. Az adatátadás az ASP elektronikus információs rendszeren keresztül történik.

A Htv. 6/A. §-ának beiktatásával 2026. január 1-jétől lehetővé válik, hogy az önkormányzat rendeletében meghatározott, lakóhelyhez kötődő adókedvezmény vagy mentesség igénybevételének feltételeként előírja a lakcímnyilvántartásban szereplő lakóhely vagy tartózkodási hely fennállását. A jogszabályváltozás ugyanakkor biztosítja annak lehetőségét is, hogy az önkormányzat – a nyilvántartott lakcím hiányában – akkor is megállapíthassa a kedvezményt vagy mentességet, ha az adóalany hitelt érdemlően igazolja, hogy a mentesség tárgyát képező lakás életvitelszerűen, lakóhelyéül szolgál. E körben különösen a saját nevére szóló közüzemi számlák bemutatása alkalmas a tényleges ottlakás igazolására. Az új szabály első alkalommal a 2026. évi adókötelezettségre vonatkozó kedvezmények és mentességek esetében alkalmazható.

V. Összegzés

A 2025-ös adóév jelentős változásokat hozott a helyi adózás területén. A hatályba lépett jogszabályi módosítások egyaránt érintik az adózókat és az önkormányzatokat, mivel több ponton is átalakították az adóztatás szabályrendszerét. A változtatások célja az volt, hogy pontosabbá és átláthatóbbá váljon a helyi adórendszer, valamint hogy új alapokra helyezzék az önkormányzatok bevételi struktúráját.

Jelen írás készítésének időpontjában az önkormányzatok már kézhez kapták a 2026. január 1-jétől alkalmazható helyi adómaximumok mértékéről szóló hivatalos tájékoztatást. Az ismertetett jogszabályi változások és az adómértékekről szóló dokumentum megalapozza a következő évre vonatkozó esetleges helyi adórendeleti módosítások szakmai előkészítését és ütemezését.