A tabi közoktatási integrált kistérségi mintakísérlet

A közigazgatási szolgáltatások korszerűsítési programjáról szóló 1113/2003. (XII. 11.) Korm. határozatnak – folytatva a megkezdett korszerűsítési folyamatot – fontos eleme a kistérségek megerősítése, a többcélú kistérségi önkormányzati társulások szabályozása, ösztönzése. A tabi közoktatási integrált kistérségi mintakísérlet.

A Koppány-völgye Kistérség, „a lankák békés birodalma” a Somogy-Tolna-Baranya megyék által alkotott Dél-dunántúli Régió északkeleti részében található a külső-somogyi dombvidéken. A kistérséget Tab város és 24 község alkotja. Területét a Kis- és a Nagy-Koppány patakok átszelik és három részre osztják. A térségben a települések többsége kistelepülés, hiszen 200 lakos alatti négy, 200-500 közötti kilenc, 500-1000 közötti 9, 1000 lakos feletti két település. A térség egyetlen városa Tab, 4879 fős népességgel. A kistérség lakosságszáma: 16501 fő. A népesség fogyó és elöregedő tendenciát mutat, az elmúlt tíz évben 8,3 %-kal csökkent. A 25 önkormányzat közigazgatási feladatait három önálló hivatal és hét körjegyzőség látja el, melyből egyiknek Tab város a székhelye. Tab rendelkezik a kistérségre kiterjedő kiemelt igazgatási feladat-, hatáskörrel.
Sokszínű társulási formák a humán közszolgáltatásban
A településszerkezeti, demográfiai, közlekedési és gazdasági adottságok a Koppány-völgyében kedvezően hatnak az önkormányzatok társulásainak létrejöttére és kialakulására. Az aprófalvak önmaguk nem tudják teljesíteni a kötelező önkormányzati feladataikat.
A kistérség települései a kötelező feladataik ellátására az önkormányzatok megalakulása óta folyamatosan társulásokat hoztak létre.
A Koppány-völgye Területfejlesztési Társulásnak 25 önkormányzat a tagja. A kötelező feladatok ellátásra (alapfokú oktatás-nevelés, egészségügyi alapellátás, családsegítés és gyermekjóléti szolgálat) jelenleg még az úgynevezett feladat-vállalási megállapodások vannak hatályban. A közoktatásban intézményfenntartó társulások működnek. 19 önkormányzat tagja a társulási tanács által működtetett pedagógiai szakmai szolgáltató társulásnak.
Többcélú társulás szervezése
A többcélú kistérségi társulásról szóló, ki nem hirdetett törvény, valamint a társulások létrejöttét ösztönző támogatás elnyerése szempontjából az ellátandó feladatok körébe tartozik az alapfokú oktatás-nevelés, így a mintakísérlet a többcélú társulás szervezésével párhuzamosan, annak keretében folyt.
A többcélú társulás által tervezett feladatok – alapfokú oktatás-nevelés, szociális, gyermekjóléti alapellátások – állapot felmérései tükrözték, hogy a feladatoknak a jogszabályokban meghatározott minimum feltételeknek megfelelő ellátása is komoly terheket ró a kistelepülésekre, melyeknek teljes mértékben nem felelnek meg. A 2004. évi és az azt követő 2 évre várható – ösztönző támogatás elnyerésének feltétele a jogszabályi minimumfeltételnek megfelelés, amelynek jelentős működési forrás bevonásával tudnak a kistérség aprófalvas települései eleget tenni. Megjegyzem az egyes önkormányzati kötelező feladatellátásokhoz meghatározott minimumfeltételek nincsenek összhangban az önkormányzatok teljesítőképességével, nem veszik figyelembe a települések sajátosságait, egy-egy kistérség földrajzi, településszerkezeti és más adottságait. A 2004. évi ösztönző támogatásnak azonban csak kis része fordítható működésre. Ez volt az egyik oka annak, hogy a várakozások ellenére nem alakult még meg a többcélú társulás.
Tapasztaltuk, hogy a többcélú társulás szervezésének legkritikusabb területe a közoktatás kistérségi szintű szervezése. Ennek okai az önkormányzati rendszer előtt lezajlott iskola összevonások keserű tapasztalataiban, a közoktatásban érintettek – akik a kistelepüléseken nagy számban tagjai a döntéshozó testületeknek – érdekeivel való ütközésben, valamint az összehangolandó cél és érdekrendszerek összetettségében keresendők.
Egyszerre több szempontot kell figyelembe venni: a kistérség mint egész, valamint az intézmények szakmai törekvéseit és főleg azoknak az érdekeit, akiknek az intézmények a közszolgáltatást nyújtják: a gyermekekét és tanulókét.
Együttműködési megállapodással
24 település önkormányzata együttműködési megállapodást kötött a mintakísérlet megvalósítására, mivel a többcélú társulás nem alakult meg június 30-ig. A mintakísérlet célja, hogy olyan közoktatási intézményrendszer működjön a kistérségben, amely biztosítja a közoktatás szolgáltatás változó követelményeknek való folyamatos megfeleltetését, a kistérségi közoktatási közszolgáltatás összehangolt tervezésen alapuló átalakítását, reális célok kitűzésével a jogszabályoknak megfelelő fejlesztését, és összefogja a kistérségben működő öt intézményfenntartó társulás munkáját. A mintakísérlet eredményeként valósuljon meg a közoktatási törvény által meghatározott teljes körű feladatellátásra – a középfokú oktatás kivételével – nyitott társulás hosszú távú működtetése.
Mind a szakmai, mind a pénzügyi, gazdasági, mind a törvényes működés céljainak egy fő célt kell szolgálniuk, mégpedig: a kistérségben meglévő lehetőségeinkkel úgy gazdálkodni, hogy a gyermekek, tanulók esélyeit növeljük, hátrányait csökkentsük. A kistérség valamennyi iskolájában azonos feltételekkel, megközelítően azonos színvonalú oktatásban részesüljenek a gyermekek, ugyanakkor a mikro-térségben működő iskoláknak maradjon vagy legyen meg az önálló, sajátos arculatuk.
A mintakísérlet első és meghatározó szakaszában elkészült a kistérségi közoktatási adatbázison alapuló, az alapfokú oktatás minden területét felölelő helyzetértékelés.
A jelenlegi alapfokú oktatási kapacitás kistérségi és helyi szinten is kihasználatlan, túlméretezett. A kistérség alapfokú közoktatási feladatellátásában jellemző a mikro-központok kialakulása.
Huszonkét település közoktatási feladatainak ellátása történik intézményfenntartó társulásban az öt mikro körzetben, kettőnél az önkormányzati feladat-, hatásköröket a társulási tanács gyakorolja, háromnál pedig a megállapodásban megjelölt, fenntartói jogokat gyakorló képviselő-testület. Tab 3 intézményfenntartó társulásban működteti közoktatási intézményeit, melyből az általános iskolát fenntartó társulásnak 9 önkormányzat a tagja. Önállóan három önkormányzat tart fenn összesen 7 intézményt.
A térség egyetlen, önkormányzat által működtetett alapfokú művészetoktatási intézménye a tabi, amelyben a kistérségre kiterjedően zene és néptánc oktatás folyik.
Tapasztalataink
A modellkísérlet eddigi tapasztalataiból azt a következtetést vontuk le, hogy a közoktatási feladatellátás – és talán igaz ez az intézményi keretekben folyó más feladatellátásra is – egy társulás, egy központi intézmény fenntartásával, úgy, hogy a székhely intézménynek a többi a tagintézménye – nem valósítható meg. A mikro centrumok azért alakulhattak ki, mert a legkisebb községekben már nem működtek intézmények, így többletforrások rendszerbe hozatala a mikro centrumban működő intézmények fenntartására társulás létrehozásával lehetséges.
A közoktatás intézményi keretei változtatásának szükségességét a kistérség közoktatásának helyzetét feltáró elemzés megfogalmazta.
Az összevont osztályokat működtető iskolafenntartóknak – a tanulók perspektíváit és érdekeit mérlegelve kell a helyi közszolgáltatást racionalizálniuk.
Az 1-2 tanulócsoportos iskolákat működtető fenntartók komoly helyi társadalompolitikai döntés előtt állnak, amikor 1-1 osztály megszűntetéséről vagy az iskola bezárásáról kényszerülnek dönteni.
A változások leginkább Tab intézményrendszerét érintik, ugyanakkor a társulás alakulásának a város a legfőbb kezdeményezője. Talán azért, mert a nagyobb települések nyitottabbak a változásra, mint a kistelepülések.
Mindenütt jellemző azonban, hogy az önkormányzat és az azt alkotó települési lakosság életét befolyásoló változások, melyek közt az intézményi struktúra változtatásai kiemelkedő jelentőségűek, a lakosságot, az önkormányzati vezetőket érzékenyen érintik.
A modellkísérlet továbbfejlődésének lehetséges irányai, a további feladatok, a helyzetelemzésen alapuló célokkal és feladatokkal összhangban:
Igazgatási-irányítási:
Az önkormányzati-fenntartói feladatok és hatáskörök társulási tanács(ok) hatáskörébe történő delegálása.
Szervezeti:
A közoktatás intézményrendszerének racionalizálása a változásoknak és igényeknek megfelelően.
Szakmai:
 Térségi oktatáspolitikai prioritások megfogalmazása.
 Egyes mikro centrumok alap- és kiegészítő feladatainak differenciálása, meghatározása, megszervezése, ellátása.
Gazdálkodási:
 ●  A struktúraváltozás gazdasági hatásainak vizsgálata.
 ●  Anyagi források koncentrálása, feladatarányos elosztása, felhasználása, feladatorientált tervezés.
A modellkísérlet céljai szerinti megvalósulása érdekében meghatározott feladatok végrehajtása 2004. szeptemberében kezdődhet el, 2005. szeptemberig tervezzük az intézményrendszert érintő szervezeti változásokat megtenni. A modellkísérlet időtartama három év, de az általa létrejött intézményrendszer reményeink szerint hosszabb távon fog működni.