A 2002. évi XVIII. törvény július 17-ei hatállyal létrehozta a Belügyminisztérium Közigazgatásszervezési és Közszolgálati Hivatalát. A Magyar Köztársaság miniszterelnöke – a belügyminiszter javaslatára – a hivatal élére dr. Dudás Ferencet nevezte ki, akit az új szervezet előtt álló feladatokról, valamint a közigazgatás személyi állományát érintő kihívásokról kérdeztünk.

Milyen főbb feladatok- és hatáskörök tartoznak a hivatal kompetenciájába?
A hivatal létrehozásával – a korábbiakkal szemben – egységesen és integráltan egy szervezet foglalkozik a közigazgatás személyi állományával, a közigazgatási működés és racionalizálás, valamint a közszolgálatban egyre inkább meghonosodó minőségpolitika, illetőleg minőségbiztosítás kérdéskörével. Az előzőek mellett a hivatal feladatkörébe tartozik a közszolgálati vagyonnyilatkozati ellenőrzésekhez kapcsolódó ellenőrzési hatáskör gyakorlása is, amely szintén nem választható el a köztisztviselői rendszer működtetésétől és irányításától.
Milyen aktuális kérdésekkel foglalkoznak Önök a hivatal szakmai műhelyében?
A belügyi tárca kiemelt figyelmet szentel a közszolgálati rendszer továbbfejlesztésének, amelynek középpontjában a közigazgatás személyi állományának az Európai Unió követelményeihez történő felzárkóztatása áll. A hivatal e feladatok eredményes végrehajtása érdekében megkezdte számos jogszabály szakmai előkészítését és az ehhez kapcsolódó programok körvonalai is formálódnak.
Időszerűségénél fogva rendkívüli mértékben felértékelődik a közszolgálati képzés, továbbképzés, valamint a vezetőképzés jelentősége. Ennek keretében már ebben az évben központilag finanszírozott vezetőképzési program indítására kerülhet sor, amelynek középpontjában a korszerű vezetési-menedzsment ismeretek, valamint minőségbiztosítási módszerek állnak. Az elkövetkezendő években kiemelt figyelmet fordítunk az Európai Uniós ismeretekhez, valamint az önkormányzatokat érintő jogharmonizációhoz kapcsolódó továbbképzésekre és felkészítésekre. Az ehhez kapcsolódó központi programok forrását szintén a költségvetés biztosítja. Az előzőekhez kötődően szeretném megjegyezni, hogy hosszú évek hiányát pótolva a központi költségvetés ez évben teljes körűen biztosítja a közigazgatási szakvizsgázók vizsgaköltségét. Az erre vonatkozó intézkedéseket és egyeztetéseket az illetékes közigazgatási hivatalok már megkezdték.
Szervezetünk lesz hivatott arra, hogy közigazgatás-fejlesztési modellkísérletekkel segítse az önkormányzatok módszertani, valamint szakmai-innovációs tevékenységét. A gyakorlatban, valamennyi önkormányzat számára hasznosítható kísérletek, illetőleg projektek lefolytatására kerül sor, olyan megoldások gyakorlati kivitelezésére, amelynek tapasztalatait mindenki tudja hasznosítani. Ennek első állomása az ún. CAF modellkísérlet, amely abban segít majd az önkormányzatoknak, hogy milyen módon tudják adaptálni az Európai Unióban, annak közigazgatásában immár intézményessé váló önértékelésen alapuló minőségügyi metodikát. Hasonló kísérlet lefolytatására kerül sor az illetékes önkormányzati érdekszövetségek bevonásával az önkormányzati rendeletek jogharmonizációja tekintetében. Az e körben lefolytatásra kerülő közös munka eredményeként különböző településtípusok tekintetében az önkormányzatok támpontokat és szakmai segítséget kapnak ahhoz, hogy a helyi joganyag harmonizációját a közösségi követelményeknek megfelelően el tudják végezni.
A minőségbiztosításhoz, mint a legújabb kihíváshoz kapcsolódóan milyen lépések megtételét tartják a legfontosabbnak?
A legfontosabb ezen a területen a továbbképzés, amelynek három célt kell elérnie:
a) a köztisztviselők szerezzék meg a minőségfejlesztéssel kapcsolatos tudásanyagot, értsék meg szervezetük küldetését, értékeit, célkitűzéseit, és ismerjék fel, hogy miként járulhatnak hozzá a szervezeti célok eléréséhez,
b) a köztisztviselők munkájukban legyenek képesek a minőségjavítási eszközök alkalmazására,
c) a köztisztviselők a gyakorlatban is szerezzenek megfelelő tapasztalatokat.
Ha ezeket a célokat sikerül elérnünk, megvalósíthatjuk a legfontosabb alapelvet, amely szerint a közigazgatás minden szintje és annak minden tagja személyes ügyének tekinti az együttműködést az ügyintézés és a hivatali működés jobb minőségi színvonaláért. Nem az a célunk, hogy központi szinten döntsük el, hogy mi a helyes és az egyedül üdvözítő megoldás. Azt szeretnénk, ha a helyben felmerülő problémákra és szakmai kihívásokra helyben keresnének megfelelő válaszokat, mivel a legtöbb megbízható információval a helyi szakemberek rendelkeznek.
Számunkra az együttműködés azt jelenti, hogy innovációra ösztönző, szakmai környezetet teremtünk. Kérdés, hogy milyen módon szándékozunk ezt megvalósítani?
– elsősorban támogatott mintafejlesztésekkel, módszertani kísérletekkel;
– továbbképzéssel;
– szakmai tanácsadással;
– a máshol már bevált megoldások és eljárások népszerűsítésével, valamint
– a minőségfejlesztés területén elért eredmények anyagi és erkölcsi elismerésével, ösztönzésével.
A Jegyző olvasóit az is érdekelné, hogy foglalkoznak-e a köztisztviselői törvény módosításának előkészítésével?

Megkezdődött az ügykezelők helyzetének hosszú távra történő rendezése, amelynek eredményeként várhatóan ismét a közszolgálati jogviszony hatálya alá kerülnek. Az erre irányuló javaslatot az illetékes szociális partnerekkel első ízben már egyeztettük is. E közös munkában kiemelést érdemel a Jegyzők Országos Szövetsége, amelyet dr. Forgács István elnök úr képvisel. 
A törvény felülvizsgálata keretében szeretnénk minden olyan kérdésben rugalmasabb szabályozást és lehetőséget biztosítani, amely az önkormányzatok közszolgálati működését a jelenleginél érdemben és jobban szolgálja. Így az illetékes szociális partnerek bevonásával nem zárkózunk el az illetménykiegészítés jelenlegi szabályozásának rugalmasabbá tételétől, vagy a számos önkormányzatot kedvezőtlenül érintő ún. hat havi jutalomkorlát feloldásától, továbbá az önkormányzati illetményalaphoz kapcsolódó ún. –10 %-os alsó határ esetleges eltörlésétől.  Az e körbe tartozó fenti és további kérdéseket az országos önkormányzati érdekszövetségekkel, valamint köztisztviselői munkavállalói érdekképviseletekkel érdemben meg fogjuk vitatni.
Milyen további terveik vannak a jegyzők tekintetében?
Igen jelentős intézkedésként kell kiemelni a 2002. július 1-jén a Köztisztviselők Napján odaítélt címzetes főjegyzői címek adományozását. E magas presztízsű szakmai elismerést a miniszterelnök úrtól hatvankét jegyző, illetve körjegyző vehette át, amely a jegyzői kar fokozott megbecsülését szolgálja. Ehhez kapcsolódóan szeretném megjegyezni, hogy a közeli hetekben létrehozásra kerül a Jegyzői Tanácsadói Kollégium, amelynek elnöke a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára.