Megcsonkított jogosítvány

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Jogalkotás-Jogalkalmazás

Megcsonkított jogosítvány

XX. évfolyam, 3. lapszám
Szerző(k):
Dr. Kiss László
jegyző, Adács község


Idén április 23-án lejárt az „úrvezetői” jogosítványom egészségi alkalmassági ideje, ezért előrelátó és jogkövető állampolgárként már a lejárat előtt két héttel felkerestem háziorvosomat az egészségügyi alkalmasságom újbóli megállapítása érdekében. Az orvosi vizsgálatot követően – körülbelül egy héttel a jogosítványom egészségi alkalmassági idejének lejártát megelőzően – felkerestem az illetékes kormányablakot az új vezetői engedélyem kiállítása céljából.

Az ügyintézés során meglepetésként ért az orvos által megállapított egészségi alkalmassági időt durván szűkítő jogszabály-módosítás, de akkor még megnyugodtam, hogy a jövőben mindig a születési dátumomhoz igazodik majd a jogosítvány „megújítás” és helyreáll az eddig megszokott rend, több csorbítás nem éri a háziorvos által engedélyezett alkalmassági időt.

Otthon még egyszer végiggondolva az új szabályozást, majd az újítást eredményező jogszabályt is elolvasva, hamar rá kellett döbbennem, hogy a jogosítvány-ügyintézés a jövőben sem lesz ügyfélbarát, mert kódolva van benne a jogkövetőket sújtó és a mulasztókat preferáló ügyintézés.

E rövid bevezetés után vizsgáljuk meg együtt a vonatkozó jogszabályokat!

Nézzük mindjárt a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Kormányrendelet (továbbiakban: Kr.) 29. § (1) bekezdésének előírásait, hiszen csak ennek ismeretében lehet majd a (3) bekezdés változását megérteni.

A Kr. 29. § (1) bekezdésének ma hatályos szövege szerint a vezetői engedély a következő határidőig jogosít vezetésre:

a) a vezetői engedély kategória érvényessége az előírt orvosi vizsgálaton megállapított egészségi alkalmassági időpontig, de a „C1”, a „C1E”, a „C”, a „CE”, a „D1”, a „D1E”, a „D” és a „DE” vezetői engedély kategóriák esetében a vezetői engedély kiállításától számított legfeljebb öt évig, egyéb nemzetközi vezetői engedély kategóriák esetében legfeljebb tíz évig,

b) nemzeti kategóriában – a „TR” és „V” kategória kivételével – a vezetői engedély érvényességi időpontjáig, de legfeljebb a vezetői engedély kiállítását követő tíz évig.

Az idézett szakaszból kikövetkeztethető, hogy a fel nem sorolt vezetői engedély kategóriákban – így a legtöbbünket érintő személygépkocsi vezetésére jogosító „B” és a motorkerékpár vezetésére jogosító „A” kategóriában is – a magyar hatóság által kiállított jogosítvány az orvos által megállapított egészségi alkalmasság időpontjáig, de legfeljebb a vezetői engedély kiállítását követő tíz évig jogosít gépjármű vezetésére.

Az idézett jogszabályrész a Kr. hatálybalépése óta többször esett át pontosítást célzó módosításon, de a lényege nem változott.

Most pedig lássuk, hogyan is változott a Kr. 29. § (3) bekezdése.

Nem tudni miért, de a jogalkotónak régi vágya volt, hogy a vezetői engedélyek egészségi alkalmasságának idejét, vagy másképpen fogalmazva a vezetői engedélyek vezetésre vonatkozó érvényességi idejét az ügyfelek születési dátumához igazítsa. Ezt abból lehet látni, hogy a Kr. 29. § (3) bekezdése már a 2012. január 1-jei hatálybalépéskor is a következőket írta elő:

„A vezetői engedély kiállítása során annak érvényességét az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott időtartamon belül – az ügyfél kérelmére – úgy kell meghatározni, hogy a lejáratának hónapja és napja megegyezzen az ügyfél születési idejének hónapjával és napjával.”

Nem véletlenül emeltem ki „az ügyfél kérelmére” szövegrészt. Ez ugyanis azt jelenti a jogalkalmazó számára, hogy csak akkor kell az ügyfél jogosítványának érvényességi idejét az előírt orvosi vizsgálaton megállapított egészségi alkalmasság vége helyett az ügyfél születési idejéhez igazítania, ha azt az érintett kifejezetten kéri. Kérelem hiányában a Kr. 29. § (1) bekezdése figyelembevételével történik a jogosítvány érvényességi idejének megállapítása, ami megegyezik az egészségi alkalmasság időszakának végével.

Amikor a jogalkalmazó ügyintézője tájékoztatta az ügyfeleket, hogy kérhetik a jogosítványuk érvényességi idejének születési idejükhöz igazítását, de ez azzal a kellemetlenséggel járhat, hogy az orvos által előírt maximális alkalmassági időn belül eső születésnapjukkor már véget is ér a vezetői engedély érvényessége, rövid gondolkodás után általában senki nem választotta a külön kérelmet.

A Kr. 29. § (3) bekezdésének engem és sok polgártársamat bántó módosítását, 2017. január 1-jei hatálybalépéssel, a 441/2016. (XII. 16.) Kormányrendelet 44. § (1) bekezdése írta elő az alábbiak szerint:

„A vezetői engedély kiállítása során annak érvényességét az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott időtartamon belül – a (3a) bekezdésben foglaltak kivételével – úgy kell meghatározni, hogy a lejáratának hónapja és napja megegyezzen az ügyfél születési idejének hónapjával és napjával.”

A módosítás majdnem észrevétlen – mert csak „az ügyfél kérelmére” kitétel maradt ki az előző szövegből –, de annál hatásosabb, mivel már kérés nélkül is kötelezővé teszi az ügyfeleknek általában nem kedvező jogalkotói akaratot, vagyis a jogosítvány érvényességi idejét az ügyfél születési idejéhez igazítja.

Ezen szabály alól a (3a) bekezdés szerint azok a sofőrök képeznek kivételt, akiknek koruk, vagy betegségük miatt az orvos legfeljebb két évig adja meg az egészségi alkalmasságot.

Az egyes közlekedési tárgyú kormányrendeletek módosításáról rendelkező 516/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 2017. december 30-ai hatálybalépéssel tovább módosította a Kr. előbb idézett 29. § (3) bekezdését akként, hogy azt az alábbi szükségtelen mondattal egészítette ki:

„Ha az ügyfél február 29-én született és az érvényességi idő lejártának évében ez a nap hiányzik, akkor a vezetői engedély érvényességi ideje február 28-án jár le.”

Csak zárójelben jegyzem meg, hogy az idézett kiegészítés teljesen felesleges volt, hiszen a jogalkalmazók számára a Ket. 65. § (2) bekezdése, később pedig az Ákr. 52. § (2) bekezdése egyező megfogalmazással rendezte és rendezi az években megállapítható határidő számítását a következők szerint:

„A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva megfelel a kezdőnapnak, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján.”

Miután az egészségi alkalmassági idő években meghatározott határidő, nem gondolom, hogy jogalkalmazói kérésre kellett megmagyarázni a szökőnap esetén követendő eljárást.

A tisztánlátás érdekében tekintsük át azt is, mit ír elő a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet (továbbiakban: NM).

Az NM 8. §-a jelöli ki az elsőfokú egészségi alkalmassági vizsgálatot végző orvost, aki alapesetben a sofőr háziorvosa.

Ugyanezen rendelet 3. § (1) bekezdése sorolja 1. és 2. alkalmassági csoportba a gépjármű vezetésre jogosultakat a Kr.-ben foglaltakra hivatkozva az alábbiak szerint:

A közúti járművezető-jelöltet és a közúti járművezetőt az előzetes, az időszakos vagy soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálat alkalmával az alábbi két csoport valamelyikébe kell sorolni:

a) az 1. alkalmassági csoportba kell sorolni azt a közúti járművezetőt, aki a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: KR.) melléklete szerinti „A1A kategóriába, „A2A kategóriába, „AA korlátozott kategóriába, „AA kategóriába, „B1B kategóriába, „BB kategóriába, „BE” kategóriába tartozó járművet vezet vagy kíván vezetni;

b) a 2. alkalmassági csoportba kell sorolni azt a közúti járművezetőt, aki

ba) a KR. 2. melléklete szerinti „C1”, „C1E”, „C”, „CE”, „D1”, „D1E”, „D”, „DE” kombinált vagy „TR” trolibusz kategóriába tartozó járművet vezet vagy kíván vezetni.

Az NM 5. § (1) bekezdése a jogosítvánnyal rendelkezők orvos előtti megjelenésének maximális idejét szabályozza, az alábbiak szerint:

Az 1. alkalmassági csoportba tartozó közúti járművezetők közül az, aki

a) az 50. életévét még nem töltötte be, 10 évenként;

b) az 50. életévét betöltötte, de a 60. életévét még nem töltötte be, 5 évenként;

c) a 60. életévét betöltötte, de a 70. életévét még nem töltötte be, 3 évenként;

d) a 70. életévét betöltötte, 2 évenként

köteles időszakos egészségi alkalmassági vizsgálaton megjelenni.

A megjelenési időközök kor szerinti meghatározása egyúttal azt is jelenti, hogy az egészségi alkalmasságot vizsgáló orvos legfeljebb az esedékes következő vizsgálatig terjedő időszakra nyilváníthatja a pácienst járművezetésre alkalmasnak.

A hatályos jogszabályok megismerése után nézzük azok gyakorlati alkalmazását, elsőként a saját példámon!

Ahogy a dolgozat legelején írtam, jogosítványom egészségi alkalmassági ideje (érvényessége) 2018. április 23-án járt le. A háziorvoshoz 2018. április 10-én mentem el, aki a koromra tekintettel öt évig, vagyis 2023. április 10-ig tartott alkalmasnak a járművezetésre. Mivel a születésnapom november 7-én van, az eljáró hatóság csak 2022. november 7-ig adott számomra érvényes B kategóriás jogosítványt a Kr. 29. § (3) bekezdése alapján. Nem is tehetett mást, hiszen az orvosi alkalmassági idő vége előtt ekkor van az utolsó születésnapom.

Emiatt a jogosítványom érvényessége 5 hónappal lett rövidebb a módosítás előtti Kr. alapján kapható időponthoz képest. A legrosszabb esetben ez az érvényesség-kurtítás majdnem 12 hónap is lehet, ami az 5 és a 3 éves orvosi alkalmasságon belül nem túl szívderítő.

Jobban csak azok az ügyfelek járnak, akik a születésnapjuk után mennek el a kötelező egészségi alkalmassági vizsgálatra, függetlenül attól, hogy a 2017. január 1-je előtt kapott jogosítványuk 10, 5, vagy 3 éves orvosi alkalmassági ideje mikor jár le.

De fordítsuk meg a dátumokat és nézzük meg, milyen helyzetbe kerülnek azok, akiknek előbb van a születésnapjuk, mint az egészségi alkalmasságuk lejárta. Ha például az április 23-án született Juliska jogosítványának egészségi alkalmassága 2018. november 7-ig tart, még nálam is rosszabbul jár. Ha jogtisztelő emberként ő is elmegy már 2018. november 2-án a háziorvoshoz, akkor az orvosi alkalmasságát legfeljebb 2023. november 2-ig lehet megállapítani. Ez Juliskánál is azt jelenti, hogy jogosítványa csak 2023. április 23-ig lesz érvényes az orvos által megadott 2023. november 2. helyett. Idővesztesége tehát majdnem 6,5 hónap.

A saját példámból és Juliska példájából is az látszik, hogy a jogszabály-módosítás azokat sújtja csak kevésbé, akiknek a születésnapja és orvosi alkalmassági idejének lejárta közel van egymáshoz. Minél messzebb van egymástól ez a két dátum, annál nagyobb érvényességi időveszteséget kell elszenvednie a gyanútlan ügyfélnek jogosítványa érvényessé tétele során.

Rövid gondolkodás után megállapíthatjuk, hogy a jogosítvány érvényességi idejének csonkolása nemcsak a régi jogszabály szerint kiállított és 2017. január 1-je után megújított vezetői engedélyekre terjed ki, hanem sajnos az új, „születésnapos” rendszer állandó velejárója lesz.

Az alábbi példán keresztül nézzük meg, mi történik a jelenleg zajló átmeneti folyamat lezárulta után, vagyis akkor, ha a jogosítványok egészségi alkalmassági ideje és a jogosult személyek születésnapja ugyanazon időpontra esik.

Ha az ügyfél előrelátó és jogkövető állampolgárként már a születésnapja előtt 5–10 nappal elmegy orvosi vizsgálatra, a jogosítvány kiállításakor majdnem 12 hónapos méretes alkalmassági idő bukást szenved el, hiszen az említett Kr. alapján a jogosítvány érvényességét az előírt orvosi vizsgálaton megállapított egészségi alkalmassági időponton belül kell meghatározni akként, hogy lejáratának hónapja és napja megegyezzen az ügyfél születési idejével.

Mindez példával illusztrálva: ha valaki a március 12-i születésnapja előtt megy el orvosi vizsgálatra, mondjuk március 8-án, az orvos csak a 10, 5, 3 év múlva bekövetkező március 8-ig tudja az egészségi alkalmasságát megállapítani; emiatt az illető jogosítványának érvényességi ideje csak a március 8-át megelőző év március 12-ig fog tartani; a veszteség 11 hónap és 26 nap.

A történtek nyilván arra ösztönzik az ügyfeleket, hogy a születésnapjuk előtti időpontban még csak véletlenül se menjenek el az ismételten esedékes orvosi felülvizsgálatra, mert akkor nagyon rosszul járnak. Sokkal inkább arra a jogellenes és trehány magatartásra csábítja őket a jogszabálymódosítás, hogy a születésnapjuk utáni időben keressék fel háziorvosukat és a jogalkalmazó hatósági ügyintézőt, hiszen így a koruk miatt egyre csökkenő idejű orvosi alkalmassági idejükből csak a késedelmük idejét veszíthetik.

A leírtak alapján kijelenthetjük, hogy a vezetői engedély érvényességének meghosszabbítására irányuló közigazgatási eljárás a jelenlegi jogszabályok szerint arra sarkallja az érintett állampolgárokat, hogy csak az érvényességi idő lejárta utáni időpontban indítsák meg az orvosi felülvizsgálatot és a hatósági eljárást, még annak árán is, hogy ezzel a rendőrségi ellenőrzésen történő „megbukást” kockáztatják. Vagyis ami eddig véletlen mulasztásos magatartás volt, a jogi szabályozás miatt szándékos cselekedetté, sőt erénnyé válik.

Ezen a helyzeten a jogalkotó többféle módon változtathat, ha szükségét érzi.

Nézzük, mik lehetnek ezek a jogszabály-módosítások!

  1. Vissza kell állítani a Kr. 29. § (3) bekezdésének 2017. január 1. napja előtt hatályos szövegét, ami alternatívát biztosít az ügyfélnek: meddig legyen érvényes a jogosítványa, az orvosi alkalmasság végéig, vagy a születésnapjáig? Az ügyfél majd tudni fogja, mi a számára kedvező.
  2. Teljesen el kell vetni a vezetői engedély érvényességének születési időhöz történő igazítását, mert nem ösztönöz jogkövető magatartásra.
    Az ügyfélkapuval rendelkező egyre több állampolgár 30 nappal az okmánya lejárta előtt e-mailes értesítést kap az elektronikus szolgáltatások központjától arról, milyen időpontban jár le a jogosítványa, személyi igazolványa, esetleg útlevele érvényessége.
  3. Ha marad a Kr. 29. § (3) bekezdésének jelenlegi szövege, az NM 5. § (1) bekezdését – akár egy új (2) bekezdéssel – kellene kiegészíteni a következőkkel:

Az időszakos egészségi alkalmasság időtartamát az orvos akként határozza meg, hogy annak vége a lejárat évében megegyezzen az ügyfél születési idejének hónapjával és napjával.

Vagy

Az időszakos egészségi alkalmasság időtartamát az orvos akként határozza meg, hogy annak vége a lejárat évében az érintett születésnapjára essen.

Az NM javasolt módosítása jutalmazná azokat a jogkövető ügyfeleket, akik már az orvosi alkalmassági idő lejárta előtt felkeresik háziorvosukat, hiszen amennyi idővel a születésnapjuk előtt mentek el orvosi vizsgálatra, az egészségügyi alkalmassági idejük is annyi idővel hosszabbodna meg és mindig a születésnapjukig tartana.

Az NM ajánlott módosítása a késedelmes ügyfeleket arányosan szankcionálná, hiszen hiába mentek a születésnapjuk után három héttel háziorvosukhoz, az egészségügyi alkalmassági idejük akkor is csak a születésnapjukig tartana.

Az NM módosítás megvalósulása még a jelenleg tartó átmeneti időszakban is jó lenne, mert csak azokat az ügyfeleket sújtaná kisebb-nagyobb mértékben, akiknek a születésnapja előbb van, mint az egészségi alkalmassági időszakuk vége. Akiknél pedig az említett két dátum fordított sorrendben követi egymást, csak jól járhatnak és pozitívan élhetik meg a változást.

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu