A nyár igen komoly elismerést hozott a magyar elektronikus ügyintézésnek.

Az Európai Unió megjelentette a Capgemini jelentését, amely 14 000 website-ot vizsgált meg a 25 tagállamban és Norvégiában, Izlandon és Svájcban. Ezen értékelés szerint Magyarországon 2006-ban az online szolgáltatások kidolgozottsági szintje átlagosan elérte a 75%-ot. A vizsgált szolgáltatások 50%-a érhető el teljes egészében online. Az EU értékelési modellje szerint az online közszolgáltatások kidolgozottsági szintjei az „alap információ-szolgáltatás”-tól az egyirányú és kétirányú interakción át a „teljesen elektronikus ügyintézés”-ig terjednek. A vizsgálat mindkét indikátora vonatkozásában kb. 10%-os, vagyis számottevő általános fejlődést lehetett mérni a 28 vizsgált ország tekintetében. A kidolgozottságra és a teljes elérhetőségre vonatkozó indikátorok azt mutatják, hogy jelenleg Ausztria vezeti a 20 vizsgált szolgáltatás versenyét. Ausztria „e-Kormányzat platform”-ja élenjáró példa arra, hogy a kormányzat hogyan optimalizálhatja e-Szolgáltatásait és hogyan teheti szinte 100%-ukat tranzakcionálissá. Málta mutatta a szembetűnőbb fejlődést, amelyet valaha vizsgáltak: a 16. helyről a 2.-ra lépett elő, miközben Észtország a 8.-ról Svédországéval azonos szintre: a 3.-ra. Magyarország a 23. helyről a 14.-re lépett, Szlovénia pedig a 15.-ről a 7.-re. A jelentés tehát Magyarországot az elmúlt évhez képest jelentős fejlődést elért országok közé sorolja. Az on line szolgáltatások fejlettsége meghaladja az EU átlagát, és a teljesen elektronikus szolgáltatásoknál is megközelítjük azt.
 
Forrás: Capgemini: “Web Based Survey on Electronic Public Services Report of the 6th Measurement June 2006”
Mint látható az elmúlt évben komoly lemaradást dolgozott le az ország, ami az EU 20 szolgáltatásának elektronizálására indított program sikerét bizonyítja.
A HUSZ projekt
Az EU által definiált 20 alapvető szolgáltatás a magyar közigazgatásban 27 szolgáltatással fedhető le, melynek magyarázata, hogy az EU dokumentuma közösségi szolgáltatásokról (közszolgáltatásokról), és nem közigazgatási ügyekről szól. A szolgáltatások definiálása során nem a tartalom, illetve a szolgáltató, hanem a szolgáltatások alanya volt a rendezési szempont. A 20 szolgáltatás közül 12 az állampolgárok, 8 a vállalkozások számára biztosítandó. Az, hogy magyar viszonylatban is – a 27 beazonosított szolgáltatástól függetlenül – 20 szolgáltatásról beszélünk, annak érdekében történik, hogy az EU által elfogadott mérési módszer szerint beazonosítható, és ennek alapján a megvalósítás szintje értékelhető legyen.
A közigazgatás reformjának keretein belül a cél elérésének egyik fontos eleme a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.), amely egyértelműen kimondja: „a hatóság a közigazgatási hatósági ügyeket elektronikus úton is intézi”, ez alól felmentést csak törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet adhat. A Ket. megfogalmazza az elektronikus ügyintézéssel, valamint az elektronikus tájékoztató szolgáltatásokkal kapcsolatos alapvető szabályokat és követelményeket, illetve meghatározza e szolgáltatások igénybevételének alapformáit.
A MITS elfogadásakor a Kormány úgy döntött, hogy 2005. végére az EU listáján szereplő valamennyi szolgáltatásnál biztosítani kell, legalább az 1. szintnek megfelelő, elektronikus úton elérhető tájékoztatást. A leggyakrabban igénybe vett közszolgáltatások esetében a 2005 végére a kitűzött cél az EU besorolása szerinti legalább 3. szint elérése volt. A feladatok összehangolását a közigazgatási szolgáltatások továbbfejlesztését elősegítő Koordinációs Bizottság irányítása alatt álló, 2004. január óta folyamatosan működő E-kormányzat Operatív Bizottság (EKOB) végezte. Az EKOB keretein belül folyó tevékenység fő célja volt, hogy a legnagyobb ügyfélkört érintő szolgáltatások elektronizálása megtörténjen. A fenti cél elérése érdekében a Bizottság munkaprogramot fogadott el, melyet a kormány az 1044/2005 (V.11) Korm. határozatban döntéssé emelt.
A polgárok számára nyújtott szolgáltatások Az üzleti szférának nyújtott szolgáltatások
Jövedelemadó
• adóbevallás megtétele, értesítés a kivetett adóról Munkavállalók nevében teljesített hozzájárulások
Álláskeresés
• munkaügyi hivatalok Társasági adó
Társadalombiztosítási kifizetések (legalább három az alábbi négy lehetőség közül)
• munkanélküli járadék
• gyermekek után járó pótlékok
• gyógyászati költségek
• tanulói ösztöndíjak Általános forgalmi adó
Személyi dokumentumok
• útlevél, gépjárművezetői jogosítvány Új társaság bejegyzése
Gépkocsik nyilvántartásba vétele
• új, használt, importált autók Adatközlés a statisztikai hivatalnak
Építési engedély kérelem Vámnyilatkozat
A rendőrségnek tett bejelentések
• pl. tolvajlás esetében Környezetvédelemmel összefüggő engedélyek
Közkönyvtárak
• katalógusokhoz, keresési lehetőségekhez való hozzáférés Közbeszerzés
Születési és házassági bizonyítványok
• kérelmezésük és kiadásuk 
Felsőbb oktatásba történő jelentkezés
• ide értve az egyetemeket is 
Költözés bejelentése
• lakcímváltozás 
Egészségüggyel összefüggő szolgáltatások
• pl. interaktív tanácskérési lehetőség a különböző korházi szolgáltatások elérhetőségéről, kórházi bejelentkezések 
Forrás: http://europa.eu.int/information_society/eeurope/2002/action_plan/pdf/basicpublicservices.pdf
Az egyedi fejlesztésű, eltérő módon, különböző belépési pontokon keresztül elérhető szolgáltatások nem egyszerűsítik, hanem az állampolgárok számára áttekinthetetlenné, bonyolulttá, nehezen elsajátíthatóvá teszik a különböző ügyek elektronikus elérését, és így nem szolgálják, hanem esetlegesen még hátráltatják is a szolgáltató állam céljainak elérését. Az eddigi fejlesztések az ügyfélkapu létrehozását lehetővé tevő jogi szabályozás késői elfogadása miatt nem álltak össze egységes rendszerré, azonos jellegű feladatokra eltérő szállítók által kidolgozott megoldások születtek. Ez sajnálatos módon igaz az önkormányzati fejlesztésekre is. Most kezdődött meg az a munkafázis, amikor a belépés, azonosítás folyamatainak egységesítése megvalósul a különböző elektronikus rendszerekben.
A 2004-ben átalakult Kormányzati Portál (www.magyarorszag.hu) az elsőként megvalósult központi szolgáltatások (gépkocsi-, ingatlan-, cégkereső, ügyleírások) megtartása mellett a kormányzatban keletkező közhasznú információk közös elérési pontjául kíván szolgálni. Megtörtént a közvetlen ügyintézési (első fázisban ügyindítási) lehetőségek kialakítása is. A már működő „szigetszerű”, illetve jelenleg kialakítás alatt álló fejlesztések harmonizálására, egységesen kezelhető, azonos módon elérhető, állampolgár-központú megvalósítása érdekében az EKK továbbra is ellátja koordinációs feladatait.
Az elektronikus ügyintézés megvalósításának egyik alapeleme Kormányzati Portálon elhelyezkedő – „Ügyfélkapu”, amely lehetővé teszi az elektronikus aláírással nem rendelkező, a szolgáltatásokat igénybe venni kívánó természetese személyek azonosítását, biztosítja a kívánt szolgáltatás kiválasztását, valamint távlatilag lehetővé teszi a kapcsolódó illeték- vagy szolgáltatási díj elektronikus úton történő megfizetését is. Már működik a biztonságos elektronikus postahivatali szolgáltatás, amely a tervek szerint a következő év elejére már mindkét irányban biztosítja a megbízható és védett kommunikációt. Az ügyfélkapu a legalább fokozott biztonságú, elektronikus ügyintézésre alkalmas elektronikus aláírással nem rendelkező személyek kizárólagos azonosítási eszköze a közigazgatási eljárási törvény szerint, tehát minden más jelenleg működő azonosítási eljárást a technikai lehetőségekkel összhangban ezzel kell kiváltani. Mire ez a lap megjelenik, remélhetően már megújult formában, kibővült szolgáltatásokkal fogadja a kormányzati portál a hozzá fordulókat. A központi rendszer része még a Kormányzati Ügyféltájékoztató Központ (KÜK), amely élőszóban biztosít tájékoztatást az internetes és egyéb ügyintézésben problémákkal szembekerülőknek.
Az egyes közigazgatási, illetve hatósági feladatokat ellátó intézmények ügyfélkapuhoz kapcsolódó szolgáltatásainak kialakítása jelentős mértékben függ az intézmények elektronikus háttérrendszereinek (back-office) fejlettségi szintjétől. E technikai fejlettségi szint az államigazgatás különböző intézményeinél nagyon eltérő, azonban megállapítható, hogy a leggyakrabban igénybe vett közigazgatási, illetve hatósági ügyek intézésével foglalkozó szervezetek informatikai rendszerei – a front-office-hoz történő kapcsolódáshoz szükséges – kisebb fejlesztések után alkalmassá tehetők az ügyfélkapun keresztül történő szolgáltatások indítására.
A következő év elejéről azonban a tervek szerint egy hatékony űrlaptervező alkalmazással is segítjük az elektronikus ügyintézés megvalósítását, és így már valóban minden önkormányzat csekély költséggel képessé válhat a saját ügyei elektronikus kezelésére.
Az eltérő technikai fejlettségi szint figyelembe vételével az elektronikus ügyintézés bevezetése fokozatosan valósítható meg. A fokozatosság egyrészt a legalább 3. szinten elérhető leggyakrabban keresett szolgáltatások körének fokozatos bővítését, másrészt a többi szolgáltatás szintjének fokozatos emelését jelenti. Az ügyfélkapuhoz illesztésre kerülő elektronikus szolgáltatások körének bővítése, illetve a szolgáltatási szint fokozatos emelése folyamatosan történik. Ennek a munkának az eredményeit jelzi a bevezetőben bemutatott felmérés.
Az ügyfélkapu csatlakozás „rejtelmeiről”
Az elmúlt időszakban sok félreértés, rémhír volt hallható az önkormányzatok számára megoldásokat szállító informatikus szakmai körökben arról, hogy az ügyfélkapu nem képes az önkormányzatok azonosítási igényeit kiszolgálni. Ebben annyi igazság volt, hogy az EU által biztosított kapcsolati szoftvercsomag (middleware) tesztjei elhúzódtak, és végül nem ezt a megoldást ajánljuk a biztonságos kommunikáció megvalósításához. Mára azonban a csatlakoztatás rendszere kialakult, és egyre nagyobb számban csatlakoznak az önkormányzatok is az ügyfélkapu azonosító rendszeréhez. A listán jelenleg mintegy 70 önkormányzat szerepel a csatlakozás különböző fázisaiban, de már vannak üzemszerűen működő rendszerek is.
A csatlakozás műszaki követelményeit a KIETB 21. számú ajánlása tartalmazza, melyet folyamatosan aktualizálunk (http://misc.meh.hu/binary/7777_kietb_21_ajanlas.pdf) a tapasztalatok alapján. Várhatóan rövidesen megjelenik az 1.3-as verzió.
Az alábbi kérdésekre adott válaszok segítenek eldönteni, hogy az adott önkormányzat felkészült-e az ügyfélkapuhoz való csatlakozásra.
Logikai, szervezési követelmények  Fizikai követelmények
1. Eldöntésre került-e, hogy Kormányzati Portálon megjelenő szolgáltatóként vagy önálló portálon megjelenő szolgáltatóként kapcsolódik az önkormányzat?
2. Milyen központi rendszer szolgáltatásokat vesz igénybe?
3. Elkészült-e a kapcsolódó önkormányzat szolgáltatás-jegyzéke?
4. Az elektronikus ügyintézéshez szükséges folyamatok megtervezése megtörtént-e?
5. A szolgáltatásokat, elektronikus folyamatokat leíró XSD-k elkészültek-e?
6. Az elektronikus ügyintézési űrlapokat (formok) megtervezték-e?
7. Az űrlapok megjelenítését vezérlő információk (formnézet) adottak-e? (mezőcímkék, súgó stb.)
8. Ügyintézési folyamatok tájékoztató jellegű leírása elkészült-e?
9. A bejelentkezéshez kötött szolgáltatások regisztrálva vannak az Ügyfélkapu bejelentkeztető moduljához?
10. A szolgáltatások regisztrálásra kerültek az Ügyfélkapu KRI moduljában? 1. Megfelelő a hálózati kapcsolat a KR és az önkormányzat között (ebben is tud az EKK segítséget adni)?
2. Az önkormányzatnál a fejlesztői, teszt és éles környezetek rendelkezésre állnak? (a fejlesztői és teszt összevonása kisebb forgalom mellett indokolt lehet, azonban az éles rendszer és a teszt összevonása kerülendő a magas rendelkezésreállás követelménye miatt)
3. Biztosított-e a rendszer folyamatos (365/24 órás) támogatása, illetve ügyfélszolgálati támogatása (esetleg együttműködésben akár a központi rendszerrel, akár más szolgáltatókkal)
4. Biztosított-e a rendszer szolgáltatásaink a folyamatos monitorozhatósága?
5. Biztosított-e az önkormányzat saját portálján vagy a kormányzati portálon az üggyel kapcsolatos részletes ügyleírás valamennyi kitölthető és letölthető nyomtatvánnyal?
6. Közzétették az ügyintézésben résztvevők elektronikus levélcímét?

Forrás: KIETB 21. sz ajánlás
Mint látható az ügyfélkapuhoz való csatlakozás egy elég komoly felkészülést igénylő folyamat, amelynek első lépések, hogy az önkormányzat írásban bejelenti csatlakozási szándékát a központi rendszert felügyelő kormánybiztosnak. Pozitív döntés esetén megkezdődhetnek az előkészítő folyamatok, amelynek során részletesen tisztázni lehet valamennyi technikai paramétert. A kapcsolattartással az EKK-ban Serfőző Marianna osztályvezető, (marianna.serfozo@ekk.gov.hu) míg a központi rendszert üzemeltető Kopint-Datorg Zrt-ben Krisztán Gyula projektmenedzser foglalkozik (krisztan.gyula@magyarorszag.hu).
A tapasztalatok szerint, amikor már minden készen levőnek látszik, a csatlakoztatást elméletileg fél óra alatt meg lehetne valósítani, de eddig a csatlakozás átlagos ideje a zavartalan működésig mintegy két hét. Javaslom minden elektronikus ügyfélkapcsolatban gondolkodó önkormányzatnak és hatósági szervezetnek, hogy kezdjék meg a felkészülést, mert az igény folyamatosan nő, a jelenleg mintegy 300 ezer