Jelen tanulmány^[1] röviden áttekinti az ajánlatkérők által alkalmazandó összeférhetetlenségi rendelkezéseket, majd a helyi önkormányzatok közbeszerzési eljárásaiban az elmúlt öt évben felmerülő összeférhetetlenséget eredményező helyzetek bemutatására kerül sor.

I. Bevezetés

Minden közbeszerzési eljárás alapvető eleme az ajánlattevők közötti verseny, amelyet a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) számos rendelkezés útján igyekszik biztosítani és védeni. A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntő-bizottság) többször ismertetett álláspontja szerint „a Kbt. versenyelvű szabályrendszere azt hivatott biztosítani, hogy a közbeszerzési szerződéseket mindenfajta diszkrimináció, összejátszás, összehangolt magatartás nélkül a legjobb ajánlatot tett ajánlattevő nyerje el, akinek ajánlata leginkább eleget tesz a »pénzért valódi értéket« elvének. A közbeszerzés a közpénzből megvalósított beszerzések racionális költséghatásait, a közpénzből beszerzett javak optimális minőségét, az államháztartási forrásokból lebonyolított beszerzések átláthatóságát és az esélyegyenlőségen alapuló verseny megvalósulását kívánja elősegíteni. A verseny tisztasága és átláthatósága tehát egy olyan garanciális alapelv, melynek feladata, hogy valódi verseny alapján biztosítsa azt, hogy az az ajánlattevő köthesse meg a szerződést, melynek ajánlata leginkább megfelel az ajánlatkérő által meghatározott feltételeknek, tehát az ajánlattevők valódi versenyt folytassanak le áraik tekintetében.”^[2] A Kbt. 25. §-ában foglalt összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezések is ezen cél megvalósulását szolgálják. Az Integritási Hatóság álláspontja szerint „az összeférhetetlenség megfelelő szabályozása tágabb értelemben a jó kormányzás, a közbeszerzés területén pedig a tisztességes verseny alapvető feltétele”.^[3] Ennek következtében nem meglepő, hogy e témában számos tudományos, illetve szakmai publikáció,^[4] valamint jogalkalmazást segítő – kvázi soft law – dokumentum is megjelent.^[5]

Minden közpénzzel gazdálkodó, közbeszerzés lefolytatására kötelezett ajánlatkérő az eljárása vonatkozásában köteles minden olyan cselekményt, illetve szükséges intézkedést megtenni, amely a közbeszerzési eljárás tisztaságába vetett bizalom megőrzését szolgálja, valamint az összeférhetetlenséget és a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzetek kialakulását megakadályozza. A közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett ajánlatkérők között jelentős számban megtalálhatóak a helyi önkormányzatok, valamint ezek társulásai, továbbá az általuk alapított vagy a tulajdonukban álló gazdasági társaságok is. A fentiekre tekintettel jelen tanulmány célja annak bemutatása, hogy a helyi önkormányzatok által lefolytatott közbeszerzési eljárások vonatkozásában milyen az összeférhetetlenség sérelmét eredményező helyzetek következtek be. Ennek megállapításához a Döntőbizottság határozatai kiváló források, mivel egyrészt nyilvánosak, másrészt pedig minden szükséges információ – mint például a tényállás, a jogorvoslati kérelem vagy hivatalbóli kezdeményezés tartalma, valamint a Döntőbizottság döntése és annak indokolása is – megállapítható belőlük. Ezen túlmenően pozíciójából, illetve jellegéből adódóan a Döntőbizottság döntéseinek kiemelkedő szerepe van, tekintettel arra, hogy „[…] fennállása óta több ezer közbeszerzési jogorvoslati döntést hozott, amellyel jelentős mértékben hatást gyakorol a közbeszerzési jogalkotás és jogalkalmazás alakulására is”.^[6]

II. A közbeszerzések során alkalmazandó összeférhetetlenségi rendelkezések

A Kbt. 25. §-ában foglalt összeférhetetlenségi szabályok egyes rendelkezései – a 2022. október 11. napján hatályba lépett módosítás következtében – jelentős mértékben megváltoztak, részletesebbek lettek,^[7] amellyel a jogalkotó a verseny tisztaságának erősítését, valamint az összeférhetetlenségi szabályok uniós joggal való jobb összhangjának megteremtését kívánták biztosítani.^[8]

A Kbt. 25. § (1) bekezdésében foglalt – az alapelveket leképező – tételes rendelkezés általános jelleggel határozza meg az ajánlatkérőre vonatkozó azon kötelezettséget, miszerint meg kell tennie minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy elkerülje az összeférhetetlenséget és a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzetek kialakulását. A jogalkotó nem határozta meg konkrétan, hogy az ajánlatkérőnek pontosan mit kell tennie, figyelemmel arra, hogy minden eset más és más, így az ajánlatkérőnek az adott helyzetben a körülmények ismeretében kell döntenie arról, hogy milyen intézkedéssel tudja a sérelmet megelőzni, vagy elhárítani. Az összeférhetetlenség megelőzésének egyik módjaként a Kbt. az ajánlatkérő nevében eljáró és az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személyek esetén az összeférhetetlenséget eredményező körülményeikkel kapcsolatos nyilatkozattételi kötelezettséget állapít meg.^[9]

Sem a közbeszerzési eljárás előkészítésében, sem annak lefolytatásában az ajánlatkérő részéről nem vehet részt olyan személy, akinek a részvétele összeférhetetlenséget eredményezne.^[10] A Kbt. meghatározása szerint összeférhetetlenség áll fenn akkor, ha az ajánlatkérő részéről az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont vagy az eljárás eredményét befolyásolni képes személy – ideértve a közbeszerzési szolgáltatót, valamint az általa foglalkoztatottakat is – közvetve vagy közvetlenül olyan pénzügyi, gazdasági vagy egyéb személyes érdekeltséggel rendelkezik, amely úgy tekinthető, hogy befolyásolja funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlását.^[11] Ettől függetlenül vélelmezhetően összeférhetetlenséget keletkeztet, ha az ajánlatkérő részéről az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont vagy az eljárás eredményét befolyásolni képes személyek az ajánlattevői oldalon – ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként vagy ezek hozzátartozójaként – jelennek meg.^[12] Ugyanakkor amennyiben az adott személy bizonyítékokkal alá tudja támasztani, hogy nem áll fenn az összeférhetetlen helyzet, úgy ezen vélelem megdönthető. Ezzel ellentétben a Kbt. 25. § (6) bekezdésében taxatíve felsorolt közjogi méltóságokra, illetve vezetőkre, valamint közös háztartásban élő hozzátartozóik tulajdonában álló szervezetre – a nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével – fennáll az összeférhetetlenség, amelynek következtében ezen gazdasági szereplő nem vehet részt az eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként és alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként sem.

Az összeférhetetlenség kapcsán az ajánlatkérő elsődleges feladata és kötelezettsége, hogy megelőzze a jogsértést, amennyiben az összeférhetetlenség mégis bekövetkezik, meg kell tennie ajánlatkérőnek a szükséges intézkedéseket a helyzet megszüntetése és a jogszerűség helyreállítása érdekében. Ennek keretében az ajánlatkérő köteles megvizsgálni, hogy az összeférhetetlenség érintette-e a közbeszerzési eljárásban a verseny tisztaságát és az egyenlő bánásmód elveinek érvényesülését, és amennyiben ezen elvek sérelme más módon nem orvosolható, úgy alkalmazható a Kbt. 62. § (1) bekezdés m) pontja^[13] szerinti kizáró ok.^[14]

A Kbt. azon helyzetet is igyekszik kezelni, amikor egy részvételre jelentkező, ajánlattevő, alvállalkozó vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet vagy ezeknél – közvetve vagy közvetlenül – meghatározó befolyást gyakorló szervezet vett részt az eljárás előkészítésében. Főszabály szerint egy közbeszerzési eljárás előkészítésben való részvétel nem tilos, ugyanakkor az ajánlatkérőt egyrészt az egyenlő bánásmód, valamint a versenytisztaság elvének biztosítására vonatkozó kötelezettség terheli. Ajánlatkérő ennek eleget tehet például azáltal, hogy az eljáráshoz kapcsolódó valamennyi releváns információt a többi gazdasági szereplővel is közli, illetve megfelelő ajánlattételi határidőt biztosít. Másrészt ajánlatkérőnek vizsgálati kötelezettsége is van, amely során adott esetben hiánypótlás küldésével vagy felvilágosításkéréssel fordulhat a gazdasági szereplő felé. Abban az esetben, ha az érintett gazdasági szereplő megfelelő bizonyítékokat szolgáltat, illetve az ajánlatkérő intézkedései biztosítják a hivatkozott alapelvek érvényesülését, nincs szükség az érintett kizárására.^[15]

A Kbt. meghatározta azon – a közbeszerzési eljárás előkészítését támogató – jogintézményeket, illetve tevékenységeket is, amelyek alkalmazása nem eredményezi a verseny tisztaságának sérelmét és nem összeférhetetlen.^[16] Ugyanakkor ajánlatkérőnek e cselekmények alkalmazása során is az egyenlő bánásmód, valamint a versenytisztaság elvének érvényesülését biztosítania kell.

A verseny tisztaságának alapelvi követelménye a közbeszerzési eljárás minden szakaszát áthatja, ezért az ajánlatkérőt terheli annak kötelezettsége, hogy mind az eljárás előkészítése, mind az eljárás lefolytatása során a lehető legnagyobb körültekintéssel járjon el. Összességében kijelenthető, hogy az ajánlatkérő köteles fokozottan figyelni többek között arra, hogy az eljárás előkészítésébe történő bevonás ne okozzon összeférhetetlenséget a gazdasági szereplők között, egy esetleges közreműködés ne eredményezze a verseny tisztaságának sérelmét, az ajánlattétel során egyik ajánlattevő se kerülhessen előnyösebb pozícióba más ajánlattevőkhöz képest.

Ugyanakkor egy esetleges összeférhetetlenségi helyzet feloldása az érintett személynek, illetve gazdasági szereplőnek is az aktív közreműködését igényli, tekintettel arra, hogy a bizonyítás terhe, a vélelem megdöntése az érintett személy feladata és egyben érdeke is. Ennek során bizonyíthatja, hogy a közbeszerzési eljárás előkészítésében való részvétele vagy más tevékenysége, illetve egyéb felmerült körülmény okán a szerepe, illetve jelenléte nem jelent összeférhetetlenséget, nem sérti a verseny tisztaságát, vagy ennek biztosítása érdekében olyan intézkedéseket foganatosított az eljárás során, amely az észlelt összeférhetetlenségi helyzetet feloldja.

III. A helyi önkormányzatok közbeszerzéseiben felmerülő összeférhetetlenségi helyzetek

Az összeférhetetlenséget és a verseny tisztaságának sérelmét leggyakrabban az eredményezte, hogy az ajánlatkérő különféle nem nyilvános dokumentumaiban – mint például az árazott költségvetésben, a tervezői költségbecslésben, vagy épp a fedezetigazolásban – meghatározott összegek és a benyújtott ajánlatban szereplő ajánlati árak, illetve egyes költségtételek között teljes,^[17] nagyfokú,^[18] illetve a matematikai valószínűséget meghaladó mértékű egyezés^[19] valósult meg, amelynek okát az ajánlatkérők a bírálat során nem tárták fel, ezzel megsértve a Kbt.-ben foglalt kötelezettséget. Ezen esetekben az ajánlatkérők jogsértése abban nyilvánult meg, hogy nem ismerték fel az egyezőséget, illetve amennyiben felismerték, úgy elmulasztották a bírálat során rendelkezésre álló eljárási cselekmények alkalmazását, azaz az ajánlatkérők nem kértek felvilágosítást az ajánlattevőktől a bírálat során az egyezőség indokára vonatkozóan. A felvilágosításkérésre adott válasz birtokában kerülhetett volna az ajánlatkérő abba a helyzetbe, hogy eldöntse, fennáll-e az összeférhetetlenség vagy a verseny tisztaságának a megsértése. A Döntőbizottság következetes joggyakorlata alapján a felvilágosításkérés szükséges lett volna az ajánlatkérők részéről, ennek hiányában nem tettek meg minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy elkerüljék az összeférhetetlenséget és a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzet kialakulását.

A Döntőbizottság álláspontja szerint az egyedi költségvetési tételek, azaz egyedi árképzés esetén az árelemek tekintetében az életszerűtlen hasonlóságokat az ajánlatkérőnek vizsgálnia kell, annak okát fel kell tárnia.^[20] A Döntőbizottság nem fogadta el a TERC-program, illetve az Építési Normagyűjtemény alkalmazására vonatkozó ajánlatkérői hivatkozásokat sem, figyelemmel arra, hogy a tervező által a költségvetésben meghatározott egyedi tételhez a TERC-programban nem lehet rezsióradíj javaslat,^[21] míg az Építési Normagyűjtemény alkalmazásával egynél több esetben kizárólag akként lehet pontosan ugyanazon díjakat meghatározni, ha a számítás alapjai azonosak, mivel ha akár egyetlen egy adat is különbözik a két számítás során, akkor az eredmény is eltérő lesz.^[22]

A helyi önkormányzatokat érintő sajátos összeférhetetlenségi helyzetet eredményezett az a körülmény, hogy az önkormányzat mint ajánlatkérő által megindított közbeszerzési eljárás során az ajánlattételi felhívást közvetlenül megküldte olyan gazdasági szereplő részére is, amelynek egyedüli tagja, azaz tulajdonosa maga az önkormányzat volt. A Döntőbizottság számos határozatában arra alapozta az összeférhetetlenség, illetve a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzet megvalósulását, hogy az ajánlatkérő képviselő-testülete – a különféle szabályzatok, az alapítói okiratok, valamint képviselő-testületi határozatok alapján – megjelent a közbeszerzési eljárás ajánlatkérői és ajánlattevői oldalán is. Ennek keretében a képviselő-testület döntési pozícióban részt vett a közbeszerzési eljárás előkészítésében és lefolytatásában, közreműködött az ajánlattételben is mint a nyertes ajánlattevő egyedüli tagja. Továbbá azzal, hogy részt vett a közbeszerzési eljárás előkészítésében, az ajánlattétel során olyan többletinformációkkal rendelkezett, amely a verseny tisztaságának és az esélyegyenlőség alapelvének sérelmét eredményezte.^[23] Mindenképp említést érdemel, hogy a Döntőbizottság által hivatkozott összeférhetetlenség abban az esetben is megvalósulhat, amennyiben egy közbeszerzési eljárás nem közvetlen felhívással indul, hanem ajánlatkérő nyílt közbeszerzési eljárást folytat le és annak során jelenik meg ajánlattevőként egy az ajánlatkérő által kontrollált gazdasági szereplő.

Ajánlatkérői szempontból lényeges a közbeszerzési eljárás előkészítésében részt vevő megfelelő személyek kiválasztása, ugyanakkor ajánlatkérőnek már ekkor figyelemmel kell lennie arra, hogy ezen személyek közbeszerzési eljárásban való részvétele ne vezessen a verseny torzításához. Egy a Döntőbizottság által vizsgált közbeszerzési eljárásban merült fel az a helyzet, hogy az eljárásban ajánlatot benyújtó ajánlattevő készítette a kiviteli terveket, valamint a becsült érték meghatározásának alapját képező árazott költségvetést, továbbá a teljesítési helyszínt is ismerte egyrészt a tervek elkészítése okán, másrészt mivel ajánlatkérő részére korábban kivitelezési feladatokat is végzett. Mindezek alapján az önkormányzat által megbízott gazdasági szereplő az ajánlattétel során többletinformációval rendelkezett a többi gazdasági szereplőhöz képest. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérőnek számos eszköz a rendelkezésére állt annak érdekében, hogy az érintett gazdasági szereplő közbeszerzési eljárásban való részvétele ne vezessen a verseny torzításához. Például ajánlatkérő az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a becsült értéket közölhette volna a közbeszerzési eljárás ajánlattételi szakaszában az érintett összes gazdasági szereplővel, valamint a helyismeretből származó versenyelőnyt is orvosolhatta volna helyszíni bejárás biztosításával. Az önkormányzatok szempontjából lényeges a Döntőbizottság azon megállapítása is, hogy az összeférhetetlenség fennállását nézve irreleváns az, hogy a megbízást a terveket készítő gazdasági szereplő részére az önkormányzat lebonyolító cége, vagy maga az önkormányzat adta, mivel a lebonyolító is az ajánlatkérő nevében járt el az eljárás során.^[24]

A Kbt. szerinti összeférhetetlenségi vélelem megvalósult egy olyan esetben, amely során a közbeszerzési eljárás előkészítésébe bevont társaság vezető tisztségviselője és egyben a tervek elkészítésében részt vevő szakember és az ajánlattevő vezető tisztségviselői, valamint tulajdonosai között a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti hozzátartozói kapcsolat volt. Az ajánlatkérő ezt észlelte, illetve felvilágosítást is kért, ugyanakkor az arra adott választ nem tekintette objektív alapúnak, és más intézkedések megtétele nélkül – a Kbt. 62. § (1) bekezdés m) pontja alapján – kizárta az ajánlattevőt. A Döntőbizottság indokolása szerint az ajánlatkérő jogsértése abban valósult meg, hogy „[…] az ajánlatkérő nem tárta fel teljeskörűen a kérelmező vonatkozásában az összeférhetetlenség vizsgálata során azt, hogy az összeférhetetlenség az adott közbeszerzési eljárás tekintetében hogyan érintette a verseny tisztasága és az egyenlő bánásmód elveinek érvényesülését, további intézkedéseket nem tett az összeférhetetlenségi helyzet megszüntetése érdekében, ezáltal nem volt abban a helyzetben, hogy objektíven meg tudta volna állapítani, hogy az egyenlő bánásmód és a verseny tisztaságának sérelme más módon orvosolható-e vagy sem”.^[25]

Ugyanezen közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő ismételt bírálata ellen újra jogorvoslatot kezdeményezett az összeférhetetlenséggel érintett ajánlattevő, amely során a Döntőbizottság a hivatalbóli kiterjesztés alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő a nem megfelelő alaposságú előkészítés kapcsán megsértette a Kbt. összeférhetetlenségi rendelkezéseit, amelyre tekintettel megsemmisítette az ajánlatkérő ajánlattételi felhívását, valamint az azt követően hozott valamennyi döntését. A Döntőbizottság rámutatott arra, hogy az ajánlatkérő az összeférhetetlenségi helyzet mindkét szereplőjével több éve, legalább hat különféle közbeszerzési eljárásban kapcsolatban állt, amelynek során a jelen eljárásban kizárt ajánlattevő ajánlattevőként, míg a másik gazdasági szereplő tervezőként, illetve műszaki ellenőrként vett részt az adott eljárás megvalósításában. Ennek következtében az ajánlatkérő információval rendelkezett ezen cégekről, személyekről, és bár az összeférhetetlenségi helyzet a bontást követően realizálódott, az ajánlatkérő joggal és okkal számíthatott arra, hogy az összeférhetetlenséggel érintett ajánlattevő is részt fog venni a közbeszerzési eljárásban. A Kbt.-ben foglalt kötelezettségével ellentétben az ajánlatkérő az eljárás előkészítése során nem tett meg minden tőle elvárható eljárási cselekményt az összeférhetetlenség elkerülése érdekében – például az eljárás előkészítésébe bevont tervezőtől az összeférhetetlenségi nyilatkozat bekérését is elmulasztotta – annak ellenére, hogy információi alapján a kockázat reálisan fennállt.^[26]

IV. Konklúzió

A verseny tisztaságának alapelvi követelménye a közbeszerzési eljárás egészét, annak minden szakaszát áthatja. Ezen alapelv megvalósulását biztosítják a Kbt. összeférhetetlenségi rendelkezései is, amelyek az ajánlatkérő kötelezettségévé teszik az összeférhetetlenség, illetve a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzetek megelőzését. Amennyiben az összeférhetetlenség vagy annak vélelme fennáll, úgy ajánlatkérőnek minden szükséges intézkedést meg kell tennie azért, hogy feltárja a felmerült helyzetet. Ennek következtében az ajánlatkérő nem szemlélheti passzívan az összeférhetetlenség, vagy a verseny tisztaságának sérelmét, illetve ezek kockázatát, hanem aktív magatartásával kötelezettsége beszerezni a releváns információkat, amely eredményeként kerülhet olyan helyzetbe, hogy az összeférhetetlenség orvoslása érdekében megtegye a szükséges lépéseket.

A jelen tanulmányban ismertetett, a Döntőbizottság által megállapított jogsértések is lényegében azért következtek be, mert a helyi önkormányzatok mint ajánlatkérők nem észlelték, vagy ha észlelték is, akkor nem tárták fel teljeskörűen az összeférhetetlenséget vagy a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzetet, és nem tették meg a bírálat során a további szükséges eljárási cselekményeket.

A közbeszerzésekkel kapcsolatos hol kisebb, hol nagyobb sajtóvisszhangot kiváltott ügyek, vagy épp az Európai Bizottság jogállamisággal kapcsolatos megállapításai^[27] okkal vetik fel az egyénben a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogi, etika, illetve bizalmi kérdéseket. Ugyanakkor a Kbt. rendelkezéseinek betartása megalapozhatja, erősítheti, illetve fenn is tarthatja a közbizalmat a közbeszerzések, illetve az abban részt vevő, azzal kapcsolatos intézmények, intézményrendszerek vonatkozásában. Mindezek alapján az összeférhetetlenségi szabályok betartása túlmutat a jog keretein, minden helyi önkormányzat alapvető érdeke.

^[1] A tanulmány szerzője felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó, közbeszerzési szakjogász, PhD-hallgató, Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola; Témavezető: Prof. Dr. Rixer Ádám PhD tanszékvezető egyetemi tanár (KRE-ÁJK), Társtémavezető: Dr. Arató Balázs PhD egyetemi docens (KRE-ÁJK).

^[2] Ld. D.305/10/2021. 34., D.436/10/2020. 23., D.494/15/2019. 34.

^[3] Ld. A magyar közbeszerzési rendszer integritáskockázat-értékelési jelentés 75. https://integritashatosag.hu/wp-content/uploads/2023/04/Integritas_Hatosag_Integritaskockazat_ertekeles_2023_marcius.pdf (Letöltés dátuma: 2024.07.29.).

^[4] Nyerges Éva: Az összeférhetetlenségi szabályok gyakorlati alkalmazásának tapasztalatai. Közbeszerzési Értesítő Plusz 2023/11., 48–58. o., https://ertesitoplusz.kozbeszerzes.hu/szam/xi-v/az-osszeferhetetlensegi-szabalyok-gyakorlati-alkalmazasanak-tapasztalatai/ (Letöltés dátuma: 2024.07.29.); Várhomoki-Molnár Márta: Az összeférhetetlenség kérdése a közbeszerzési eljárásban. Európai Uniós Közbeszerzés – Jogesetek magyarázatokkal 2019/1., 67–80. o., https://www.palyazat.gov.hu/informacio/kozbeszerzes (Letöltés dátuma: 2024.07.29.); Arató Balázs: Összeférhetetlenség a közbeszerzésben. Közbeszerzési Közlemények 2011/51.; Kontor Eszter: Összeférhetetlenség. In: Dezső Attila (szerk.): Nagykommentár a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvényhez. Wolters Kluwer, Budapest 2021, 149–160. o.

^[5] Ld. a Közbeszerzési Hatóság és a Gazdasági Versenyhivatal által kiadott a közbeszerzési verseny tisztaságát érintő korrupciós kockázatokkal és kartellmegállapodásokkal kapcsolatos szakmai iránymutatását https://www.gvh.hu/pfile/file?path=/szakmai_felhasznaloknak/Kartell_szakmai_iranymutatas_KH_GVH_vegleges.pdf1&inline=true (Letöltés dátuma: 2024.07.29.); A Miniszterelnökség a közbeszerzések során a verseny tisztaságának sérelmét eredményező egyes helyzetek elkerülésével kapcsolatos ellenőrzési gyakorlatról szóló közleményét https://www.kozbeszerzes.hu/media/documents/inisztereln%C3%B6ks%C3%A9g_k%C3%B6zlem%C3%A9nye__a_verseny_tisztas%C3%A1g%C3%A1nak_s%C3%A9relm%C3%A9t_eredm%C3%A9nyez%C5%91_2022.08.16..pdf (Letöltés dátuma: 2024.07.29.); A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács útmutatója az összeférhetetlenséggel kapcsolatban https://www.kozbeszerzes.hu/media/documents/utmutato-osszeferhetetlenseg-2024.05.09.pdf (Letöltés dátuma: 2024.07.29.)

^[6] Boros Anita – Kovács László: A hazai közbeszerzési jogorvoslati rendszer átfogó értékelése. Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás 2017/3. 31. o., https://tudasportal.uni-nke.hu/xmlui/bitstream/handle/20.500.12944/12546/02_Boros%20Anita_Kov%c3%a1cs%20L%c3%a1szl%c3%b3_WEB-PPB_2017_3-3.pdf?sequence=1&isAllowed=y (Letöltés dátuma: 2024.07.29.).

^[7] A Kbt. 25. §-át érintő részletes iránymutatások vonatkozásában ld. a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács összeférhetetlenséggel kapcsolatban kiadott útmutatójában foglaltakat.

^[8] Ld. Várhomoki-Molnár Márta: A közbeszerzési törvény 2022. évi módosításai. Közbeszerzési Értesítő Plusz 2023/1., 37–40. o., https://ertesitoplusz.kozbeszerzes.hu/documents/333/KEP202301_KI_2.pdf (Letöltés dátuma: 2024.07.29.).

^[9] Kbt. 25. § (2) bekezdés.

^[10] Kbt. 25. § (7) bekezdés.

^[11] Kbt. 25. § (4) bekezdés.

^[12] Kbt. 25. § (5) bekezdés.

^[13] Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki esetében a Kbt. 25. § szerinti összeférhetetlenségből, illetve a közbeszerzési eljárás előkészítésében való előzetes bevonásból eredő versenytorzulást a gazdasági szereplő kizárásán kívül nem lehet más módon orvosolni.

^[14] Kbt. 25. § (3) és (7) bekezdés.

^[15] Kbt. 25. § (8) bekezdés.

^[16] Kbt. 25. § (9) bekezdés.

^[17] D.322/13/2020. 38., D.244/9/2021. 26–27., D.333/9/2020. 48–49., D.66/7/2019. 23–24.

^[18] D.35/11/2019. 11–12. A kereset elutasításáról ld. a Fővárosi Törvényszék 104.K.700.194/2019/11. számú ítéletét; D.319/6/2019. 22–27.; D.494/15/2019. 33–36. E határozat megváltoztatásáról ld. a Fővárosi Törvényszék 103.K.700.554/2019/13. számú ítéletét, az ítélet részbeni megváltoztatásáról pedig ld. a Kúria Kf.V.40.222/2020/7. számú közbenső ítéletét. A megismételt jogorvoslati eljárás vonatkozásában ld. D.522/9/2021. határozatot.; D.305/10/2021. 36–40.

^[19] D.336/11/2019. 56–57.; D.436/10/2020. 18–25.

^[20] D.436/10/2020. 26.

^[21] D.35/11/2019. 12.

^[22] D.319/6/2019. 25.

^[23] D.166/7/2020. 39–50. A Fővárosi Törvényszék a 104.K.705.038/2020/15. számú ítéletében a Döntőbizottság döntését helyben hagyta.; D.117/13/2020. 41–50. A Fővárosi Törvényszék a 104.K.705.005/2020/14. számú ítéletében a Döntőbizottság döntését helyben hagyta.; D.233/12/2020. 37–50.; D.267/10/2022. 42–50.; D.530/9/2021. 37–47.; D.385/8/2022. 26–42.

^[24] D.586/15/2023. 73–85. A döntés felülvizsgálatát kezdeményezték, de ítélet egyelőre nem született.

^[25] D.122/27/2023. 122.

^[26] D.267/17/2023. 105–110.

^[27] https://commission.europa.eu/publications/2024-rule-law-report-communication-and-country-chapters_en (Letöltés dátuma: 2024.07.29.).