A választási szervek tagjai összeférhetetlenségének problematikája a helyhatósági választásokon nem ismeretlen e cikk olvasóinak, hiszen többségük részt vett a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a helyi választási iroda munkájában. Ők pontosan tudják, mit jelent ezen összeférhetetlenség! Azt is tapasztalták azonban, hogy sok fejtörést okozott annak kiküszöbölése. Tekintsünk egy kicsit a címben lévő kérdőjel mögé!

Az önkormányzati választások előkészítésének egyik neuralgikus pontja volt a választási bizottságok megalakítása, ezen belül is a választott tagokkal szemben megfogalmazott azon követelmény, hogy a választókerületben – a helyi választási bizottságnak a településen – kell lakcímmel rendelkezniük. Az országgyűlési választásokra kialakított választókerületektől természetszerűleg eltértek a helyi önkormányzati választásokra kialakított választókerületek, a jogszabály változása miatt egyébként is módosultak a korábbihoz képest, ezért a tízezernél több lakosú települések esetében a választási irodákra jelentős többletfeladatot rótt a szavazatszámláló bizottságok lakhely szerinti összetételének a törvénnyel történő összhangba hozása. Ez a rendelkezés több problémát is okozott, mivel a már évek óta rendszeresen közreműködő bizottsági tagok egy részénél összeférhetetlenségi ok keletkezett, így nem lehetett a munkájukra tovább számítani. Többségük azonban nem a törvényből eredő követelménynek és módosításnak tekintette a változtatást, hanem a személyét érintő kifogásnak vélte, azt sértőnek találta.

Célszerű lenne, ha a jövőben a szavazatszámláló bizottságok tagjaira vonatkozóan is csak a településen lakcímmel való rendelkezés lenne a követelmény, hasonlóan, mint az egyéni listás választási rendszerben. Számomra azért is logikusnak tűnne ez a szabályozás, mivel jelenleg is van e merev rendelkezés alól kivétel. Ha a szavazatszámláló bizottság vagy a helyi választási bizottság tagjainak megválasztására – az alacsony lakosságszám vagy az összeférhetetlenségi szabályok miatt, illetőleg azért, mert a képviselő-testület a működésében akadályozott – nem került sor, a tagokat a területi választási bizottság bízza meg a helyi választási iroda vezetőjének indítványára. További kivétel, ha a szavazás napján nincs lehetőség a szavazatszámláló bizottság kiegészítésére, akkor arról a területi választási iroda vezetője gondoskodik más település szavazatszámláló bizottságának esküt tett tagjai vagy póttagjai megbízásával. (A kivételeknél a választókerületben, ill. a településen lakcímmel való rendelkezés hiánya már nem okoz összeférhetetlenséget!)

Problémát okozott az is, hogy az összeférhetetlenségi szabályokat eltérően kellett alkalmazni a választott és a delegált tagokra. Az utóbbiakra kevésbé szigorú szabályok vonatkoznak: a delegáltak esetében a lakcímen kívül az sem összeférhetetlenségi ok, ha jelöltet állító jelölő szervezet tagja, vagy az adott választókerületben induló jelölt hozzátartozója. A választási kódex szerint a választott és megbízott tagok jogai és kötelezettségei azonosak, azzal az eltéréssel, hogy a megbízott tagok részére nem jár tiszteletdíj. Ezen kívül különbség csak a megbízatásuk idejében van: míg a választási bizottság választott tagjainak megbízatása a következő általános választásra létrehozott választási bizottság alakuló üléséig tart, addig – az OVB egyes megbízott tagjai kivételével – a választási bizottság megbízott tagjának megbízatása a választás végleges eredményének közzétételével szűnik meg.

Helyi választási iroda vezetőjeként minden választási felkészítésen külön hangsúlyozom, hogy az eskütételt követően a munkavégzésben nincs különbség a szavazatszámláló bizottság és a helyi választási bizottság választott és delegált tagjai között. A megbízott tagok nemcsak külső szemlélői a választási bizottságok munkájának, hanem tevékeny részesei. Az adatvédelmi szabályok is egyaránt vonatkoznak mindenkire.

A választási bizottságok a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, amelyeknek elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása. Ebből kiindulva elgondolkodtató, hogy miért nem azonos összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak a választási bizottságok választott és megbízott tagjaira.

Nem kis gondot okozott a helyi választási irodák tagjainak összeférhetetlenségi kérdése.

A törvény szerint a választási iroda tagjává – a kvi kivételével – köztisztviselő és közalkalmazott bízható meg. A választási irodának nem lehet tagja képviselő, megyei közgyűlés elnöke, polgármester, választási bizottság tagja, a választókerületben jelöltként induló személy és annak hozzátartozója, valamint a választókerületben jelöltet állító jelölő szervezet tagja. Ezzel alapjában véve teljes mértékben egyetértek. A törvény értelmezése szerint hozzátartozó: az egyeneságbeli rokon és ennek házastársa, az örökbefogadó és a nevelőszülő, az örökbefogadott és a nevelt gyermek, a testvér, a házastárs, az élettárs, a házastárs egyeneságbeli rokona, testvére, valamint a testvér házastársa. Kisebb településeken azonban problémát jelentett az, hogy a HVI-nek nem lehet tagja a választókerületben jelöltként induló személy hozzátartozója. Ez azért okozott gondot néhány HVI vezetőnek, mert előfordult, hogy a nagyszámú jelöltek miatt alig maradt olyan köztisztviselő/közalkalmazott, aki ne lett volna érintett. Felvetődik az a kérdés, hogy a HVI tagjainál – a jegyzőkönyvvezetők kivételével – miért van szükség ilyen szigorú szabályozásra, amikor a választási bizottságok munkájában tevékenyen résztvevő delegáltakra ez nem vonatkozik. Egyébként, a köztisztviselőkre már jogállásukból adódóan is szigorú összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak, amelyeknek elegendőnek kellene lennie a munkakörükhöz kapcsolódó bármely tevékenység végzésénél.

A választási irodák a választások előkészítésével, szervezésével, lebonyolításával, a választópolgárok, a jelöltek és a jelölő szervezetek pártsemleges tájékoztatásával, választási adatkezeléssel, a technikai feltételek megteremtésével, a törvényes feltételek meglétének és a szakmai szabályok betartásának ellenőrzésével összefüggő állami feladatot ellátó szervek. Feladataikat a jogszabályok egyértelműen meghatározzák, a választás eredményének megállapításában nem vesznek részt, azt nem befolyásolhatják. Egyetlen olyan feladat van, amelynél felvetődhet az összeférhetetlenség vizsgálata, ez pedig a jelöltajánlások ellenőrzése, mely területen a HVI vezetők egyébként is különös körültekintéssel járnak el és olyan személyeket jelölnek ki erre a feladatra, akik maximálisan megbízhatók. A HVI vezetők alkalmasak arra, hogy olyan személyeket bízzanak meg a helyi választási iroda tagjainak, akik hozzájárulnak a választások törvényes, tisztességes, demokratikus, befolyástól mentes lebonyolításához.

Lehetne még tovább fejtegetni az összeférhetetlenséggel kapcsolatos kérdéseket, de ízelítőül ennyi is elég ahhoz, hogy lássuk, nem véletlenül van a címben a kérdőjel. Valóban szükség van a választási kódexben előírt minden összeférhetetlenségi ok fennállása esetében az összeférhetetlenség kimondására? Ennek eldöntését rábízom az olvasókra és a jogalkotókra!