Jegyző és Közigazgatás

Közeledve az év végéhez és az évbúcsúztató ünneplésekhez, szólnunk kell az évről évre népszerűtlenebbé váló, mégis népszerű tűzijátékokról. A lakosok részéről egyre több tűzijátékkal, petárdával kapcsolatos korlátozási kérelem fogalmazódik meg az önkormányzatok felé is, annak környezetünket, életünket, házi kedvenceink életét megterhelő hatásai következtében. 2021–2022 szilveszteri időszakát követően minden korábbi évnél több panasz érkezett be a…

Kiváló kollégámmal, Gaál Jánossal az elmúlt másfél évben több, mint száz jegyzőt és ügyintézőt szólítottunk meg komplex, összehasonlító szemléletű birtokvédelmi és állatvédelmi hatósági témájú előadásainkkal, melyeket részben egy cég szervezett, részben meghívásokra mentünk az ország közelebbi és távolabbi tájaira. Ezeknek mindig az a legjobb része, amikor a kérdezési lehetőség egy nagy közös, időnként bekiabálós, időnként vitatkozós ötletelésbe, kerekasztalba megy át. Az egyik ilyen előadáson merült fel jelen írás témája, ezúton is köszönöm az ötletet a vitapartnereknek.

A vadkár témakörét épp a nyár elején megjelent lapszámunkban érintettük egész más megközelítésből vizsgálva: a vadkár enyhítésére használt vadriasztó készülék megalapozhat-e birtokvédelmet (ld. Jegyző és Közigazgatás XXIV. évf., 3 szám). Most tekintsük át szerzőnk tolmácsolásában a vadkárbejelentéssel kapcsolatos jegyzői feladatokat, illetve a vadászatra jogosult és a földhasználó jogait, kötelezettségeit.

A hagyatéki eljárás egyes cselekményeiről szóló 29/2010. (XII. 31.) KIM rendelet szabályozza a hagyatéki eljárás során kiállítandó hagyatéki leltár adattartalmát. A hagyatéki leltárba a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Hetv.) felsorolt személyes adatokat kell feltüntetni, jellemzően a 4T adatokat, kiegészítve elérhetőségi adatokkal.

Válság idején óhatatlanul előtérbe kerül egy rendszer ellenállóképességének (rezilienciájának) vizsgálata. Nincs ez másképpen a közigazgatás mint szervezetrendszer esetében sem. Válsághelyzetek pedig jócskán akadtak az elmúlt másfél-két évben. A pandémia rámutatott, hogy a közigazgatás szervezetének képesnek kell lenni a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítására a megváltozott, sokszor már-már reménytelennek tűnő helyzetekben is. E sajátos küzdelem során alapvető fontossággal bírt a digitális közigazgatás eszköztára, a hivatal mint a hatósági ügyintézés fizikai helyszíne ugyanis a távoli munkavégzés, vagy egy-egy, alkalmanként az egész hivatalt érintő karantén-kötelezettség okán egyre többször vált elérhetetlenné
az ügyfelek számára.

Az Úr 1460. évében vagyunk Magyarföldön egy kis faluban Zala vármegyében. A földeken a jobbágyok húzzák a rabigát. A földesúr irányít a környéken. Kevés ember lakja e területet. Követ érkezett. Talán Kanizsai Miklós, a vármegye ispánja küldte? Vagy maga Mátyás király? Vajon miért nem jut szabadság a falvakban élőknek? A városban miért van nagyobb szabadsága a polgároknak?
540 évvel később… 2000-et írunk. A régi falucska immár község. Kong a templom harangja. Dél van. Fújja a májusfát a korai nyár szele, lobognak rajta a szalagok. Az óvodában éppen ebédre hívja az óvónő a gyerekeket. Az iskolásoknak kicsengettek, megtelik az udvar. Az utcán a kéményseprő megy át, kötelező neki ellenőrizni a házakat. Az asszonyok a kultúrházat díszítik éppen. Holnap bál lesz. Nyüzsög a falu.

2021 hozadéka, hogy hagyatéki csontvázak potyognak a földhivatalok szekrényeiből…
Ahhoz, hogy jelen kontextusban értelmezzük a hagyatéki csontvázak fogalmát, érdemes átnézni a hagyatéki eljárások két egymást követő szakasza közül az elsőt, a jegyzői eljárást. A jegyző feladata felmérni az örökhagyó vagyonát és fellelni az örökhagyó öröklésben érdekelt hozzátartozóinak adatait, elérhetőségeit, a közjegyző feladata az érdemi döntés a vagyonról. Az eljárás alapjogszabálya a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hetv.).

Az üzemanyag nem hatósági áras termék, ha azt külföldi rendszámú jármű töltésének céljából értékesítik – így szól az a jogszabályi rendelkezés, mely módosította a nem magyar felségjelű autók esetében az addig valamennyi Magyarországon tankoló járműre kiterjedő egységes literenkénti maximum 480 forintos díjszabást, nemet mondva ezzel a „benzinturizmusra”.