A Pest megyei önkormányzatok közel nyolcvan százaléka
támogatja, hogy településükön népszavazás döntse el, kiváljon-e a megye a
Budapesttel közös régióból. A helyi népszavazásokat – a Pest Megyei
Önkormányzat eredeti szándékai ellenére – idő hiányában már nem lehet
hozzákapcsolni a március 9-ei országos népszavazáshoz.

A Pest Megyei Önkormányzat közgyűlése tavaly november végén levelet
küldött a 187 Pest megyei település önkormányzatának. Arra voltak kíváncsiak,
mely települések vennének rész egy elválásról szóló helyi népszavazáson. A
válaszokat január végéig várta a megyei önkormányzat. Az összegzés szerint 163
település válaszolt, és ezek közül 147 támogatta, hogy helyi népszavazáson
döntsenek a települések lakói arról, ki akarnak-e válni a Budapesttel közös
Közép-magyarországi régióból. Bár eredetileg a március 9-ei országos
népszavazáshoz szerették volna kapcsolni ezeket a szavazásokat is, ám
kicsúsztak az időből, ezért a helyi népszavazásokra csak későbbi időpontban
kerülhet sor.

Mindössze öt
település – Budaörs, Csomád, Pécel, Szigethalom és Üröm – válaszolta
kategorikusan azt, hogy nem kíván kiválni a régióból. Nagykőrösön pedig arról
tájékoztatták a Pest Megyei Önkormányzatot, hogy megyét váltanának, s a
Dél-magyarországi régióhoz kívánnak csatlakozni – erről kívánnak népszavazást
tartani. 

Tíz település – Sóskút, Rád,
Káva, Kartal, Herceghalom, Fót, Bugyi, Gödöllő, Pusztazámor és Pusztavacs –
testülete azt válaszolta a megkeresésre, hogy jelenleg nem tartják időszerűnek
a kiválás kérdését.

Százhalombatta érdekes döntést
hozott: nem támogatják helyi népszavazás kiírását, viszont az önkormányzat
képviselő-testülete az országgyűlésnél kezdeményezi önálló Pest megyei
tervezési, területfejlesztési és statisztikai régió létrehozását és az
országgyűlés ezzel kapcsolatos korábbi döntésének megváltoztatását.

Dr. Szép Tibor,
a Pest Megyei Önkormányzat főjegyzője a Centrálhír – Közép-magyarországi
Regionális Hírügynökség érdeklődésére elmondta: a kiválási szándék fő oka, hogy
a régió esélyeit jelentősen csökkenti az európai uniós fejlesztési támogatások
elnyerésére a főváros fejlettsége. (A főváros miatt ugyanis a régióban
meghaladja az EU 25 GDP átlagának 75 százalékát az egy főre jutó bruttó hazai
termék.) Emiatt pedig kevesebb forrás jut a megyének, mint ha önálló régió
lenne.

Európában a
közvetlen szomszédságunkban két példa is van arra, hogy miként lehet a hasonló
helyzeteket kezelni – mondta a főjegyző. Lengyelországban a fejlett fővároshoz
szintén hozzá csatoltak egy közel három és fél milliós, fejletlen régiót.
Csehországban viszont Prágát önálló régióvá alakították, hogy növeljék a
rászoruló agglomerációs települések támogatási esélyeit. Ez utóbbi modellt
követnék Pest megyében is, ahol egy későbbi időpontban az urnák elé járulhat a
147 település lakossága, hogy eldöntsék: akarnak-e önállóak lenni.

Eredetileg a
Pest Megyei Önkormányzat – költségkímélési okokból – a március 9-én tartandó,
úgynevezett „Szociális Népszavazással" egy időben kívánta volna megtartani a
kiválási népszavazást, de mivel a köztársasági elnök a lehető legkorábbi
időpontra írta ki az országos szavazást, a kiválási voksolásra csak később
kerülhet sor. A választási törvény értelmében ugyanis a szándéknyilatkozatok
beérkezését követően legkorábban 72 nap múlva lehet csak a szavazásokat
megtartani.

Forrás: www.centralhir.hu