Szakértő rendszerek használata 2007/4

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / E-közigazgatás

Szakértő rendszerek használata 2007/4

IX. évfolyam, 4. lapszám
Szerző(k):
Dr. Futó Iván



Egyre inkább elfogadott gondolattá válik közigazgatási szolgáltatások színvonalának modern informatikai eszközök használatával történő korszerűsítése. Ebben a rövid cikkben egy már több mint huszonöt éves fogalomnak, a Mesterséges Intelligencia (MI) területének egy a közigazgatásban közvetlenül is használható eredményét, az ún. szakértő rendszereket fogjuk röviden ismertetni.

 

 

Ma is van már Magyarországon olyan önkormányzat, melynek honlapján az ügyintézést (Miskolc – szociális segélyezés) szakértõ rendszer támogatja, bár nem használják ki teljes egészében a szakértõ rendszer nyújtotta lehetõségeket.

 

Mi is az a szakértő rendszer?

 

A szakértõ rendszerek valamilyen terület szakértõinek a tudását próbálja meg összefogni, és számítógép segítségével felhasználhatóvá tenni. A szakértõ rendszernek alapvetõen három része van: a tudásbázis – ahol az ismereteket tárolják –, a következtetõ gép és a felhasználói interfész.

 

A szakértõ rendszerek alapgondolata onnan származik, hogy az ember, amikor valamilyen feladatot meg akar oldani, akkor az ismert adatokból (tények) valamilyen általa nem feltétlenül tudatosított szabályrendszer segítségével logikai következtetést végez. A feladat megoldása során alkalmazott „szabályok” egy hosszú következtetési láncot alkothatnak, mire a megoldásig eljutunk. A megoldás során, ha zsákutcába jutunk, visszalépünk egy korábbi pontra, ahol alternatív megoldási lehetõségeink vannak.

 

Hogyan tudunk a számítógéppel többlépéses következtetéseket végezni?

 

Példa szakértő rendszerre: tudásbázis

 

Nézzünk erre egy egyszerû példát. Tegyük fel, hogy moziba akarunk menni, és egy jó filmet szeretnénk megnézni a héten újonnan bemutatott filmek közül. Most úgy gondoljuk, hogy jó filmnek tekintjük a vígjátékokat és a mesefilmeket. A közelünkben levõ mozik mûsorán az alábbi filmek szerepelnek: „Die hard 4.0”, „Harry Potter és a Fõnix Rendje” és a „A mások élete”. Ezek közül az utóbbit korábban mutatták be. A „A mások élete” filmdráma, a „Die hard 4.0” akciófilm, a „Harry Potter” mesefilm. Ezek után nyilván a „Harry Pottert” fogjuk megnézni az adott kínálatból. De hogyan is juthatunk el ehhez a döntéshez a fenti „tudásbázis” alapján? Valójában, kissé formalizáltan, a következõket tettük. Volt egy tényanyagunk: a „Die hard 4.0” egy akciófilm, a „Harry Potter” egy mesefilm, „A mások élete” egy filmdráma. Volt két „szabályunk” amikkel következtethettünk: megnézünk egy filmet, ha ezen a héten mutatták be és a film jó; a második pedig, hogy jó egy film, ha vígjáték vagy mesefilm. A fentieket kissé formalizáltan az 1. ábra mutatja, ahol X-szel jelöltük az egyelõre ismeretlen filmet, melyet meg akarunk nézni. (Ez gyakorlatilag egy mûködõ PROLOG program, a PROLOG maga egy mesterségesintelligencianyelv).

 

A feladat tehát a „megnézzük(X)”, azaz a Megnézzük az X c. filmet? kérdés megválaszolása. Ennek következtetési láncát mutatja a 2. ábra.

 

Egy szakértõ rendszernek azonban közvetlenül a felhasználóval kell párbeszédet folytatnia, ezért szükséges egy megfelelõen kényelmes grafikus felület is erre a célra. A szakértõ rendszer, miután a szakterületére vonatkozó kérdést feltette a felhasználó, elkezdi annak megoldását a tudásbázisa alapján. Ennek során kérdéseket tesz fel a felhasználónak olyan adatokat kérve be, melyek nem szerepelnek a tudásbázisában (pl. mennyi a jövedelme a kérdezõnek). A felhasználó ilyenkor megkérdezheti, MIÉRT kéri a rendszer ezeket az adatokat. A szakértõ rendszer ekkor megmutatja, hogy milyen szabályban jár éppen, és miért van szüksége a kért adatra. Az eredeti kérdésre adott válasz megadása után a felhasználónak a MI LETT VOLNA szolgáltatással lehetõsége van áttekintenie és adott esetben módosítania a válaszok egy részét, majd megnézni, milyen eredményt kapott volna ezekkel a válaszokkal. Végül pedig a HOGYAN szolgáltatással a szakértõ rendszer bemutatja az általa használt teljes következtetési láncot: milyen szabályokat és tényeket, valamint felhasználói válaszokat vett figyelembe a megoldás során.

 

Példa szakértő rendszerre: algoritmus

 

Jogi szakértő rendszerek

 

A jogszabályok (törvények, rendeletek, ajánlások vagy akár szabályzatok) valójában felfoghatók egy adott területre vonatkozó elõírások emberi nyelven megfogalmazott tudásbázisának. Amikor valamilyen okból alkalmazunk egy jogszabályt – meg akarunk válaszolni egy kérdést a jogszabály alapján – miközben végigmegyünk a jogszabály megfelelõ paragrafusain, valójában egy következtetési láncot építünk fel. Amennyiben a jogszabály szövegét át tudjuk fordítani a számitógép által értelmezhetõ tudásbázissá, akkor a kérdéseinkre a számítógép is választ tudna adni. A közigazgatásban használt legtöbb jogszabály normatív, ezeket viszonylag könnyen lehet számítógéppel kezelhetõvé tenni. Az egyszerûség kedvéért egy olyan „közbülsõ” nyelven adjuk meg a szabályok alakját, amely már nagyon közel áll bármilyen típusú szakértõ rendszer (szabályalapú, frame-alapú) belsõ alakjához. A példa az EVA (egyszerûsített vállalkozói adó) alá történõ bejelentkezés szabályrendszerébõl való.

 

bejelentés akkor tehetõ meg, ha az adózó a bejelentés idõpontjában megfelel – az adóalanyiság választásának és az adóalanyiság évére vonatkozó – valamennyi feltételnek, valamint nincs az adóhatóságnál (állami adóhatóságnál, vámhatóságnál, önkormányzati adóhatóságnál, továbbá illetékhivatalnál) nyilvántartott végrehajtható köztartozása.”

 

„A jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság – az elõzõeken túlmenõen – csak akkor lehet az eva alanya, ha valamennyi tagja magánszemély (ideértve az MRP szervezetet is, és azt is, ha az adózó tulajdonában saját üzletrésze van) vagy más jogi személyben, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban nem rendelkezik részesedéssel (kivéve, ha az a szövetkezeti hitelintézet által kibocsátott részjegy, vagy nyilvánosan mûködõ részvénytársaság nyilvánosan forgalomba hozott részvénye).”

 

A bejelentkezés megtehetõ, ha az adóalanyiságra vonatkozó általános feltételek teljesülnek; és az adóalanyiságra vonatkozó speciális feltételek is teljesülnek; és a köztartozási feltételek teljesülnek.

 

Az adóalanyiságra vonatkozó speciális feltételek is teljesülnek, ha a társaság valamennyi tagja magánszemély; és más társaságban nem rendelkezik részesedéssel a megengedetteken kívül.

 

Más társaságban nem rendelkezik részesedéssel a megengedetteken kívül, ha szövetkezeti hitelintézet által kibocsátott részjeggyel rendelkezik; vagy nyilvánosan mûködõ részvénytársaság nyilvánosan forgalomba hozott részvényével rendelkezik; és más társaságban egyáltalán nem rendelkezik részesedéssel.

 

Vegyük észre, hogy az 1. ábra (7) és (8) szabályait is felírhattuk volna „jó_film(X) ha vígjáték(X) vagy mesefilm(X)” alakban.

 

Látható, hogy ez a forma már hasonlít az 1. ábrán bemutatotthoz (bár nem bontottuk teljesen ki „a bejelentés megtehetõ” minden elõfeltételét). Az is látható, ha tovább bontottuk volna a szabályozást, egy olyan szakértõ rendszert készítettünk volna, amely el tudja dönteni, hogy a törvény alapján lehet-e valaki az EVA alanya (a 3. ábrán egy ilyen szakértõ rendszer „az adóalanyiságra vonatkozó általános feltételek teljesülnek” elõfeltételének 2004. évi felhasználói interfésze látható). Hasonló szakértõ rendszer készíthetõ pl. az SZJA-ra – amely miközben az SZJA-törvény alapján vezet és „kikérdez” bennünket – egyben megmagyarázza, hogy miért teszi fel a kérdést, miközben kiszámítja az adónkat is. Ebben az esetben, ellentétben a jelenleg rendelkezésünkre álló letölthetõ programmal, nem kellene a mellékelt útmutatót nézegetnünk, mivel a MIÉRT kérdésre megjelenne a megfelelõ magyarázat.

 

A szakértõ rendszerek fejlesztése ún. szakértõ keretrendszerekkel történik. Ezek nagymértékben támogatják a tudásbázis készítését: grafikus formában felrajzolják a szabályrendszert (elõfeltétel-következmény szabályok összekapcsolása), kimutatják a nem definiált fogalmakat, megmutatják az önmagukra visszamutató szabályokat (ilyen szerepelt pl. a 2001. évi XXXV. törvényben – EAT).

 

Egy EVA-szakértõ rendszer interfésze

 

Hol használhatna a közigazgatás szakértő rendszereket?

 

Remélhetõleg a figyelmes olvasó mire eljutott idáig, maga is lát már alkalmazási területeket. A közigazgatásban az ügyintézõket számos helyen lehetne szakértõ rendszerekkel támogatni. Ezeknek a rendszereknek fõleg a kis létszámú önkormányzatoknál lenne jelentõsége, ahol egy-egy ügyintézõ több területet is visz. Megfelelõ szakértõ rendszerek használatával az ügyintézés színvonala egységesebbé válhatna, egységesedhetne a jogértelmezés is. A személyes és telefonos ügyfélszolgálatoknál jó segítség lehet az elsõ vonalban ülõ, nem feltétlenül szakirányú tudással rendelkezõ alkalmazottaknak. Internetes portálokon pedig az ügyfeleknek komoly segítséget nyújthatnának az ügyintézésben, ill. annak elõkészítésében.

 

Az egyszerû tudásbázis grafikus alakja

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu