2023 szeptemberében az ORAC Kiadónál jelent meg Gaál János szerzőtársammal írt Birtokvédelmi kézikönyvünk, Menyhárd Attila professzor úr lektorálásával. 2024 során számos jogi kar polgári jogi tanszékétől és tudományos diákkörétől érkező meghívásnak tettünk eleget országszerte a könyv bemutatása kapcsán. 2024. március 12-én a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kara Civilisztikai Tanszékének vendégei voltunk, ahol kimagasló érdeklődést, figyelmet és szeretetet kaptunk a tanszék részéről, és felmerült, hogy a kézikönyvre épülő oktatási anyaggal akár csatlakozni is tudnánk az egyetem képzéséhez. Hosszas és alapos előkészítés után a 2025/2026. tanév II. félévének szorgalmi időszakában elindult a „Birtokvédelem a gyakorlatban” megjelölésű szabadon választható tárgy 24 mesterszakos hallgató részvételével.

A képzés tematikája – a birtokvédelem hármas eszköztárának bemutatásán keresztül – hangsúlyosan a jegyzői birtokvédelmi eljárások világával foglalkozik. Az állampolgárok által szerény körben igénybe vett jogos önhatalom intézményének vizsgálatánál bemutatásra kerül a jogos önhatalom mint beárazott piaci szolgáltatás a magánbiztonsági cégek birtokvédelmi üzletágában, illetve a bűnvadász csoportok tevékenységében, ahol eltérő mértékben, de mindkét szereplőnél megjelenik az önbíráskodás és a tilos önhatalom alkalmazása. A jegyzői birtokvédelmi eljárás bemutatása bőséges példát tartalmaz más szakterületek összehasonlításáról és elhatárolásáról, amellett hogy magának az eljárás lefolytatásának lépcsőfokait is számba veszi. A birtokper egyrészt mint a jegyzői döntés ellen igénybe vehető jogorvoslati forma, másfelől eleve mint perként megindított eljárás saját jogeseteken keresztül mutatja be többek között azt a dilemmát, hogy kell-e a jegyzőnek jósgömb, és tekintettel kell-e lennie a döntése közvetett, távolabbi hatásaira a rövid távú pozitív hatáson (nyilván a kérelmező oldalán) túl, nevezetesen arra, ha a kötelezett a döntés következtében kárt szenved el, és ezért közigazgatási jogkörben okozott kárért perli az önkormányzatot.

A tanszék meghívott előadójaként nagy örömmel tölt el, hogy a több mint tízéves szakmai tapasztalatainkat összegző kézikönyv mentén a konkrét gyakorlati tudást tudom átadni a hallgatóknak, és a felhozott példák döntő többsége olyan, hogy azokhoz mindenki tud érdemben csatlakozni a saját élet- és munkatapasztalata alapján. A jogos önhatalom piaci beárazása kapcsán például szó került a nemfizető bérlő ellen a birtokvédelmi köntösbe bújtatott törvényes zálogjog alkalmazásáról, melynek során a bérletidíj-tartozás fejében a bérbeadó a bérlő ingóságait leltárba veszi, felbecsülteti és tárgyalási alapot képez vele, amely elszámolással zárul annak érdekében, hogy a tartozás kiegyenlítettnek tekinthető-e vagy még szükséges-e további befizetés. A példák ismertetése során mindig a legnagyobb fokú érthetőségre törekszem, hiszen ez a speciális jogterület olyan történésekkel foglalkozik, amely sokak számára ismeretlen lehet. Örömmel tapasztaltam azonban, hogy például a zálogjog-érvényesítéshez rögtön érdemben tudott csatlakozni egy hallgató a saját tapasztalatával: egy plázában található üzletben dolgozva követhette végig a fehér köpenyes leltározó kisasszonyok és a bőséges számban megjelenő biztonsági őrök jelenlétében lefolytatott zálogjog-érvényesítést. Közösen állapítottuk meg, hogy mivel ez az üzlet a vásárlóközönség előtt nyitva állt, ebben az esetben a magánbiztonsági cég nem követett el tilos önhatalmat a megbízása során (ellentétben azzal, amikor pl. lezárt éttermet, szállodát, mozit, gyárat, üzemet vagy mást vesznek leltár alá, hiszen tilos önhatalom alkalmazásával kezdik a feladatot, amikor feltörik a zárat, leverik a lakatot, és sok esetben a működő kamerarendszereket is hatástalanítják).

Nagy büszkeség és öröm egy ilyen képzésben részt venni és külön megtiszteltetés, hogy szakdolgozatíráshoz külső konzulensi felkérést is kaptam, amit természetesen nagy örömmel vállaltam el. Külön érdekesség, hogy jelenleg én is szakdolgozatot írok az ELTE-ÁJK kártérítési szakjogászképzésének végzős hallgatójaként (témám: a jogsértő jegyzői birtokvédelmi döntések lehetséges kártérítési következményei a közigazgatási jogkörben okozott kár mint deliktuális különös tényállás gyakorlati alkalmazása kapcsán). A tanszékről érkező sok segítséget Dúl János adjunktus úrnak ezúton is nagyon köszönöm!