Új közigazgatási perrendi elképzelések

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Közigazgatási reform

Új közigazgatási perrendi elképzelések

XVIII. évfolyam, 5. lapszám
Szerző(k):
Darák Péter dr.
Kúria elnöke


Arra szeretnék szorítkozni, hogy a perjogi elképzelésekhez fűzzek néhány személyes gondolatot. Rendkívül nagy jelentőségű lépés a közjogi bíráskodás számára, hogy a bírói hatáskör megfogalmazása elszakad a hatósági határozat felülvizsgálatának dogmatikájától, és lehetővé válhat a fejlett jogrendszerek által már évtizedek óta használt közigazgatási jogvita fogalmának bevezetésére. Ugyancsak ki kell emelni, hogy a napjainkra hihetetlenül összetetté vált közjogi viszonyok között a szakértő bíráskodás kiteljesítését a tervezet a tanácsban való eljárás elsődlegességével támogatja. Ugyancsak több évtizedes adóssága a magyar közigazgatási perjognak az ideiglenes jogvédelem eszköztárának felfrissítése. A 19. század végére visszatekintő évszázados tudományos vita úgy tűnik, újra a pragmatikus felfogás irányában dől el, azaz a megsemmisítő, hatályon kívül helyező ítélkezés mellett erősödhet a közjogi viták lezárását nagymértékben megkönnyítő megváltoztatási jogkör. Egy 21. századi eljárási kódexben ott a helye a közvetítés, a perbeli egyezség modern változatainak. Számomra – a német közjogi bíráskodást évtizedek óta figyelemmel kísérő bíró számára – a legnagyobb elméleti áttörést mégis a mulasztási és marasztalási perek sajátos típusainak megalkotása, illetve a szerződéses jogviszonyokkal összefüggő jogviták eljárási kódexbe illesztése jelenti. Nem hanyagolható el az egyszerűsített per jelentősége, és a normakontroll eljárások beillesztése az új rendszerbe. Kulcskérdése a tervezetnek a hivatalbóli bizonyítás problematikája, amelyet a kodifikáció során hiba lenne megkerülni. Az egyre inkább objektív szemléletűvé váló közjogi bíráskodás megkívánja, hogy az eldöntendő jogkérdésekhez kapcsolódó kérdésekben a bíróság a felek ilyen irányú indítványa nélkül is szerezhessen be bizonyítékot. A jogrendszer koherens működése iránti igénynek csak akkor felelhet meg a közjogi bíráskodás, ha hatékonyan segít abban, hogy a közigazgatás törvény alá rendelt módon átláthatóan, jogszerűen működjön. A bíróságok ezt a feladatukat csak akkor tudják teljesíteni, ha a felperes adott esetben az ügy mellékszálát jelentő érdeke mellett a közigazgatási szerveknek általános iránymutatást tud adni lényeges jogi kérdésekben.

Anélkül, hogy szervezeti kérdéseket érintenék, el kell mondanom, hogy valóban léteznek össztársadalmi szempontból kiemelt jelentőségű közigazgatási perek, amelyeknél megfontolandó, hogy az ügyeket egy magasabb szintű bíróság nagyobb szakmai tapasztalattal rendelkező tanácsai elé utalják elsőfokú eljárásra. Mint gyakorló bíró, magam is megküzdöttem néhány ebbe a csoportba sorolható közbeszerzési és versenyüggyel, bankfelügyeleti határozatok felülvizsgálatával stb.

Az elmúlt időszakban néhány bírósági ügyben megtapasztalhattuk, hogy az amicus curiae intézménye milyen jól segítheti a bíróság munkáját. Ebből kiindulva csak támogatható ennek az intézménynek a kibővítése. Több vonatkozásban tisztázza az érintettek pozícióját a perindításra jogosult felek pontosabb meghatározása (beleértve a feladatkörében érintett közigazgatási, civil szervezetet, illetve az ügyészséget). A jogviták tartós és mindenkire kiterjedő tisztázását szolgálja az érdekelt perbeli pozíciója. A perek gyors befejezését szolgálja, hogy az ügy egy a keresetlevél benyújtását követő hatvan napon belül megtartott tárgyaláson lezárulhat, különösen az intenzív perelőkészítésnek és a tárgyalást megelőzően teendő nyilatkozatoknak köszönhetően. Örömteli, hogy ha nem ütközik jogszabályba, a felek megállapodhatnak egyezségben is, amelynek során további kötelezettségeket is vállalhatnak. Ez a lehetőség a közigazgatási szerződést kötő feleket is megilleti.

Személyesen ugyancsak nagyra értékelem azt a nyitott hozzáállást, amellyel a tervezet a tárgyalás vezetését kezeli. Az elképzelések szerint ugyanis lehetőség lesz arra, hogy a bíró a jogvita ténybeli és jogi vonatkozásait a felekkel a tárgyalás körülményei között megtárgyalja. Az eljárásjogi ízlésemnek talán jobban megfelelne, ha a hivatalbóli bizonyítás szélesebb körűvé válna, azonban a bizonyítási kötelezettség szabályozásával, és a bíróság által hivatalból figyelembe veendő lényeges hiányosságok megjelölésével a jogalkotó hasonló eredményt érhet el.

Nagyban segíti majd a bíróságok munkáját, hogy amennyiben nem vitatják a felek, az ítélet indokolásból mellőzhető lesz a tényállás ismertetése. Ha a közigazgatási szerv szembehelyezkedik a bíróság korábbi iránymutatásával, a megismételt eljárásban a bíró többletjogosultságként mindenképp hozhat megváltoztató ítéletet. Ez a nagy jelentőségű rendelkezés megelőzheti, hogy a két elkülönülő hatalmi ág szakmai vitái elmérgesedjenek.

A magyar felsőbírósági rendszer akkor lép be a modern jogállamok sorába, ha megvalósul a tervezetben előirányzott befogadhatósági vizsgálat a kúriai rendkívüli perorvoslatok körében. Ezzel az eljárásjogi eszközzel a Kúria képes lehet a joggyakorlat tudatos fejlesztésére, főbb irányainak meghatározására. A felülvizsgálati szabályok kiküszöbölik azt a korábbi kodifikációs hibát, amely az ilyen befogadási döntést egyes bíróra bízta. Az elképzelések szerint ugyanis a felülvizsgálati kérelem befogadásáról vagy a befogadás megtagadásáról a Kúria három tagú tanácsban dönt.

Meggyőződésem, hogy egy a fentiekben ismertetett értékeket hordozó közigazgatási perjog jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy a közigazgatás, az önkormányzatok világosabban el tudjanak igazodni az általuk alkalmazandó bonyolult jogszabályok között. A jól működő közigazgatási bíráskodás szakmai feltételeinek megteremtése az állampolgárokat és a gazdaság szereplőit mint lehetséges ügyfeleket és Önöket, közigazgatási jogalkalmazókat szolgálja.

A XXIV. Országos Jegyző – Közigazgatási Konferencián 2016. szeptember 9-én megtartott előadás szerkesztett változata.

Hozzászólások

Előfizetés

Kategória

Feliratkozás hírlevélre

Könyvajánló

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@hvgorac.hu

Weboldal: hvgorac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu