2007. július elsejétől új rektora van a Nyíregyházi Főiskolának Jánosi Zoltán személyében, aki korábban a Bölcsészettudományi és Művészeti Főiskolai Kar főigazgatója volt. A tisztségre pályázat útján a főiskolai szenátus választotta, az oktatási és kulturális miniszter jóváhagyása után a kinevezést a miniszterelnök írta alá. Jánosi Zoltán a főiskola első olyan vezetője, aki alapdiplomáját ebben az intézményben szerezte.

■ Kezdjük egy helyzetképpel. Könnyebb vagy nehezebb a helyzete, hogy csaknem egy évtizedig zajló, kiemelkedõen látványos beruházások, felújítások – tehát az oktatási körülmények jelentõs javulása – után vehette át a hamarosan félévszázados nagy intézmény vezetését?

vezetését? Ahogyan kettõs volt a kérdés, úgy kettõs irányú a válasz is. Természetesen jóval könnyebb a helyzet abban az értelemben, hogy egy építményeiben és jórészt felszereltségében is nemhogy európai, de világszínvonalú campus keletkezett a volt Bessenyei György Tanárképzõ Fõiskola helyén. A Gödöllõi Agrártudományi Egyetem Nyíregyházi Mezõgazdasági Fõiskolai Karával 2000-ben megvalósult integráció – és a késõbbi változások – során egy öt karból álló fõiskola alakult ki. Mindezekkel már nem kell foglalkoznunk a jövõben olyan intenzitással, mint eddig. Vagyis az építés meghatározó szakasza befejezõdött, és a belsõ szervezeti átalakulás is magas szintet ért el. Idõközben jelentõsen nõtt az intézmény hallgatói állománya is, öszszesen mintegy tizenkétezer hallgató tanul a Nyíregyházi Fõiskolán.

Az integrációval az oktatók és az óraadók létszáma is jócskán gyarapodott. Jelenleg 860 szakember dolgozik fõállásban, köztük 361 oktató, 171 gyakorlóiskolai pedagógus. 170 külsõ óraadónk is van a szakterületek legjobbjai közül. Mindez megnöveli a szervezési, ügyintézési munkát, fokozza a szenátus és a rektor felelõsségét. Alapjaiban mégis azt válaszolom, hogy egy ilyen intézmény irányítását átvenni jóval könnyebb dolog, mint egy éppen csak életképes, kevés hallgatót vonzó fõiskolát. Balogh Árpád rektor úr és vezetõtársai: Székely Gábor, Galó Miklós, Hadházy Tibor és Szabó Géza jelentõs értéket alkotottak mind építkezési, mind szervezési téren. Egyszerre nagy kihívás és nagy öröm ezt a munkát folytatni.

■ Hol helyezkedik el a Nyíregyházi Fõiskola a magyar felsõoktatási intézmények rangsorában? Milyen a nyíregyházi diploma megítélése, „értéke”, rangja?

A fõiskolák között elõkelõ helyen állunk, megítélésem szerint az ország elsõ három-négy legjobbja között vagyunk. Természetesen nem versenyezhetünk a nagyobb egyetemekkel, ez nem is célunk, de néhány kisebb egyetem megirigyelhetné azt az infrastruktúrát, amellyel rendelkezünk, sõt egy-egy tanszék vagy intézet tudományos feltételeit és oktatóikutatói csapatát, kutatói ismertségének állapotát is. Mindez a hallgatói jelentkezésekben is lemérhetõ – szeptemberben például közel háromezer elsõ éves diák kezdte meg tanulmányait nálunk.

■ A tizenkétezer hallgató közül hányan tanulnak nappali tagozaton, s azon belül államilag támogatott helyeken? Melyek most a legnépszerûbb szakok a fõiskolán, hogyan változnak a trendek?

Nappali tagozaton 4539-en tanulnak, a többiek, 6564 fõ levelezõ vagy esti formában részesei a képzésnek. A hallgatói összlétszámunknak 60 százaléka állami finanszírozású, 40 százaléka pedig költségtérítéses, utóbbiak féléves fizetési díja jelenleg körülbelül 80–120 000 forint között alakul a választott szaktól függõen. (Kivéve a légiközlekedési hajózó szakirányt a közlekedésmérnöki alapszakon, ahol a repülés költségei a negyedik félévben mintegy 2,5 millió forintot tesznek ki.) A legnépszerûbb szakjaink között vannak hagyományosan népszerûek és olyanok is, amelyek az utóbbi évben vagy években kerültek a hallgatók figyelmének középpontjába. A kommunikáció és médiatudomány, az andragógia (felnõttképzés), a nemzetközi tanulmányok és a gazdálkodási és menedzsment alapszakok (illetve ezeknek a bolognai folyamat elõtti elõzményei) mindig is népszerûek voltak. Hasonlóképpen a történelem, a földrajz, a programtervezõ informatikus és a szociálpedagógia alapszakok iránt is az átlagot jóval meghaladó az érdeklõdés. Nagy öröm számunkra, hogy a vizuális kommunikáció és a rajz szakokból kinõtt képi ábrázolás és környezetkultúra alapszakok iránt is erõs figyelmet mutatnak a jelentkezõk, és megnõtt a sporttudományhoz kapcsolódó két új alapszak, a sportszervezõ és a testnevelõedzõ alapszak iránti igény is. Kiemelt hangsúllyal kell említenem, hogy a korábban csekélyebb érdeklõdésre számot tartó mérnöki szakjaink jelentkezési arányszáma a 2007-es évben mintegy másfélszeresére emelkedett. Országosan is egyedülálló specifikumaink a – más öszszefüggésben már korábban is kiemelt – közlekedésmérnöki alapszakon a légiközlekedési hajózó, magyarul pilótaképzõ szakirány, a magyar alapszakon az ügyviteli szakirány (ez korábban gyorsírás és gépírás, majd ügyviteli szakként jelentkezett) és az ének-zene alapszakon a népzene szakirány. Az újabb képzésbõvítõ változtatásokat (a mesterszakok, a szakirányok, a felsõfokú szakképzések és a szakirányú továbbképzések vonatkozásában is) a gazdasági kihívások szellemében teszszük meg. Vagyis fejleszteni szeretnénk minden olyan alapszakot és más képzési formát, amellyel a hallgatóink el tudnak helyezkedni országon belül vagy kívül. Ehhez természetesen a nyelvtudás intenzív fejlesztése szükséges, s emellett olyan kreatív szemlélet és attitûd kialakítása, hogy a megszerzett alapszakos diplomáknak a tudásanyagát a friss diplomás hozzá tudja igazítani a munka világának mindig változó kihívásaihoz.

(Az írás a Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle 2007. augusztusi számában megjelent részletes interjú újraszerkesztett változata.)