A járványügyi veszélyhelyzet kihirdetését követően számos jogértelmezési kérdés vetődött fel, hogy a veszélyhelyzetben többletjogokat élvező polgármesterek jogosítványai ténylegesen meddig terjed(het)nek. A gyakorlatból hozott példákon keresztül vizsgáljuk a közelmúlt eseményeit.

I. Bevezetés

A COVID-19 fertőzés (hivatalos elnevezésén: coronavirus disease 2019, magyarul: koronavírus-betegség 2019) hazai megjelenése miatt 2020. március 11-én Magyarország Kormánya veszélyhelyzetet hirdetett ki.^[1] Az intézkedések hátterében a humán járvány terjedésének feltartóztatása, lassítása volt, annak érdekében, hogy a fertőzöttek ne terheljék túl a magyar egészségügyi rendszert úgy, mint ahogy az például Olaszországban történt.

Az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdése alapján a Kormány veszélyhelyzetet az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek elhárítása érdekében hirdethet ki. Ezt részletezvén, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kat.) 44. §-a kitér a tömeges megbetegedést okozó humán járványra mint veszélyhelyzeti tényállásra. Ebből jól kivehető, hogy a veszélyhelyzet kihirdetése alkotmányosan megalapozott döntés volt.^[2] Így jutottunk el a tanulmány tárgyát képező kérdéskörhöz, ugyanis a Kat. 46. § (4) bekezdése értelmében, veszélyhelyzetben a települési önkormányzat képviselő-testületének, a fővárosi, megyei közgyűlésnek feladat- és hatáskörét a polgármester, illetve a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke gyakorolja. Ennek keretében azonban nem foglalhat állást önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, illetve szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti.

A fenti rendelkezés számos anomáliára adhat okot, amely sajnos nem példa nélküli, tudniillik számos polgármester hozott veszélyhelyzettel – első ránézésre – összefüggést nem vagy azzal csak részben összefüggést mutató tárgykörben döntést: Szekszárd polgármestere, Ács Rezső 2020. március 13-án új költségvetést fogadott el,^[3] valamint módosította az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatát;^[4] Komló polgármestere, Polics József szintén 2020. március 13-án fogadott el új költségvetést^[5] és egyúttal felfüggesztette a képviselői tiszteletdíjak kifizetését;^[6] mindazonáltal ide sorolhatjuk Nagykanizsa polgármesterének, Balogh Lászlónak a gyakorlatát is, aki csökkentette a képviselők tiszteletdíját, alpolgármestert nevezett ki, tanácsnokokat hívott vissza, valamint átvette az önkormányzati cégek feletti tulajdonosi jogok gyakorlását.^[7] Hozzátesszük, az alpolgármesteri kinevezés ilyen esetben indokolt lehet, mert ha a polgármester például megbetegszik, van, aki helyettesítse.

Mindezek – a sajtóban is megjelent első példák már – indokolttá teszik annak vizsgálatát, hogy vajon a veszélyhelyzetben többletjogokat élvező polgármestereknek ténylegesen meddig terjednek a jogosítványaik.

II. A veszélyhelyzetben irányadó rendelkezések, elvek, példák

A Kat. 46. § (4) bekezdéséből egyértelműen kiolvasható, hogy a polgármester igen széles jogkört gyakorolhat, csupán intézményszervezési feladatokban nem foglalhat állást.^[8] Mindez egyfelől arra vezethető vissza, hogy a polgármester az, aki a legjobban ismeri a helyi viszonyokat, továbbá ő irányítja a hivatalt, így a jegyzőn keresztül az elképzeléseit szakmailag is megfelelő formába tudja önteni, emellett gyorsabb a döntéshozatal, mert a testületi üléshez kötődő garanciák (előterjesztések kiküldési hatásideje stb.) itt értelemszerűen kiesnek; másfelől pedig az indokolja, hogy ő a védelmi igazgatásban részt vevő személy, aki a katasztrófa esetleges bekövetkeztekor legvalószínűbben a helyszínen tartózkodik. A törvény tehát nem a jogkörök más szervekre történő telepítése, hanem a polgármester munkájának – a közbiztonsági referens útján való – szakmai támogatása mellett foglal állást.^[9] Mindezek a gyors és hatékony lokális reagálást (döntéshozatalt) hivatottak garantálni, amely esetünkben a humán járvánnyal összefüggő hatósági feladatok ellátását jelenti.^[10]

A településvezetőknek ilyen helyzetben is figyelemmel kell lenniük a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 2–9. §-aiban konstituált joggyakorlási elvekre. Ezek közül különösen a 9. §-ban foglaltak azok, amelyek a veszélyhelyzetben is zsinórmértékül kell, hogy szolgáljanak. Az Mötv. félreérthetetlenül kimondja, hogy az abban meghatározott jogokat jóhiszeműen, a kölcsönös együttműködés elvét figyelembe véve, a társadalmi rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni. Ebből kifolyólag joggal vetődik fel a kérdés, hogy vajon a bevezetőben felvetett gyakorlat megfelel-e az említett mércének. Ennek kiderítése céljából több önkormányzat fordult jogértelmezésért a kormányhivatalokhoz. Összességében tehát az említett példák vezettek ahhoz, hogy értelmezéseket, állásfoglalásokat kelljen kiadni.

2020. március 16-án Budapest Főváros Kormányhivatalát vezető kormánymegbízott szerint a polgármesterek felelőssége, ha a veszélyhelyzet életbelépését követően új költségvetést fogadnak el, egyszemélyi döntésükkel teljesen mellőzve az adott képviselő-testület korábbi döntését, álláspontját. Sára Botond voltaképpen „önmérsékletre” szólította fel a településvezetőket.^[11] Az állásfoglalás szerint„[t]úllépi a társadalmi rendeltetésnek megfelelő joggyakorlás kereteit az, ha a polgármester (főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke) az önkormányzat éves költségvetését a katasztrófavédelmi törvény 46. § (4) bekezdése alapján saját hatáskörben úgy fogadja el, hogy az túllépi az önkormányzat veszélyhelyzetre való indokolt reagálóképességének feltételét biztosító mértéket, vagy olyan mértékben módosítaná, amely nem szükséges a veszélyhelyzet kezeléséhez.” Mindemellett találhatunk a jóhiszemű joggyakorlásra is ellenpéldát: ilyen a képviselők válogató jellegű tiszteletdíj/illetmény kifizetésének csökkentése vagy felfüggesztése.^[12]

2020. március 27-én a Belügyminisztérium és a Miniszterelnökség közös állásfoglalást tett közzé, amelyben számos kérdést válaszoltak meg. Ezzel összefüggésben tisztázódott, hogy

• a képviselő-testület Mötv. szerinti összehívására nincs lehetőség, a polgármesternek azonban arra van lehetősége, hogy „e-mailben vagy más módon” a döntést megelőzően kikérje a képviselő-testület véleményét;
• a polgármester valamennyi szükséges kérdésben dönthet a képviselő-testület helyett, azonban figyelemmel kell lennie a kormánymegbízottak által megjelölt keretekre (szükségesség, arányosság, joggal való visszaélés tilalma stb.);
• a polgármester a veszélyhelyzet életbelépéséig meghozott képviselő-testületi, polgármesteri, illetve bizottsági hatáskörben meghozott döntéseket korlátozás nélkül felülvizsgálhatja, megváltoztathatja, ugyanakkor a veszélyhelyzetben hozott polgármesteri döntéseket a veszélyhelyzet megszűntével a képviselő-testület „kezébe helyezi” (eldöntheti, melyeket helyezi hatályon kívül és melyeket nem);
• a polgármester diszkrecionális jogkörébe tartozik a képviselői tiszteletdíjak folyósításának kérdése;
• a polgármester kizárólag abban az esetben választhat alpolgármestert, ha a veszélyhelyzetet megelőzően nem töltötték be ezt a tisztséget.^[13]

Ilyen válságos időszakban érdemes építő jelleggel szólni az irányadó jó példákról is. Budapest Főváros VI. kerületének polgármestere, Soproni Tamás például számos kifejezetten veszélyhelyzettel összefüggő rendeletet hozott: korlátozásokat, szigorításokat vezetett be,^[14] rendelkezett a szociális segítségnyújtásról^[15] (ideértve a tanulói támogatást^[16] is), valamint módosította a költségvetést,^[17] amely a védekezés számos költsége miatt volt indokolt. Az önkormányzat gördülékeny működése érdekében további „általános” rendeletmódosítások is jól kivehetőek, amelyeknek különösen nincs köze a veszélyhelyzethez, ugyanakkor módosításuk indokolt volt, mert tárgyukban jogszabályi határidő van (pl. a térítési díj esetén) vagy, mert a rendelet tartalma – a helyzetre tekintettel – pontosítást követelt meg (lásd pl. az önkormányzati közterület-felügyeleti feladatokról^[18] vagy a közösségi együttélés alapvető szabályairól^[19] szóló rendeleteteket). Nóvumként ide sorolhatóak továbbá a helyi adók útján történő kedvezménynyújtások az adóalanyok számára, amelyet az említett önkormányzat az elsők között ismert fel – amikor még állami segítségnyújtásról nem beszélhettünk – és a rendeletmódosítások szerint az az adózó, aki a 2020. I. félévi (építmény-, illetve telek)adót az esedékesség időpontjáig nem fizette meg, 2020. szeptember 15-ig pótlékmentesen megfizetheti.^[20] Találékony megoldásokról tesz tanúbizonyságot Veszprém polgármestere, Porga Gyula is, aki a járvány megelőzésével és következményeinek elhárításával kapcsolatosan adományalapot hozott létre,^[21] szintén módosította az önkormányzat költségvetését,^[22] valamint egy már érvényes, de nem hatályos rendelet hatályba nem lépéséről döntött, mert így széles körű kedvezményeket tudott biztosítani a lakosság számára a járványra tekintettel.^[23]

III. Törvényességi felügyelet

Az Mötv. 132. § (2)–(3) bekezdése szerint meghozott önkormányzati határozatok törvényességi felügyeletét a fővárosi és megyei kormányhivatalok, továbbá az önkormányzati rendeletek törvényességi felügyeletét az Alaptörvény 34. cikk (4) bekezdése alapján a fővárosi és megyei kormányhivatalok, továbbá a Kúria továbbra is ellátja. (Amennyiben pedig az önkormányzati rendelet alaptörvény-ellenességének gyanúja merül fel, úgy annak vizsgálatára az Alkotmánybíróság hivatott.^[24])

Fontos, hogy a Kat. 46. § (4) bekezdése szerint meghozott polgármesteri döntésekre is kiterjed a fővárosi és megyei kormányhivatalok törvényességi felügyeleti eljárása. Ehhez kapcsolódóan ugyanakkor – a törvényességi felügyeleti munka hatékony ellátásához – feltétlenül szükséges minden településvezető által meghozott döntés kormányhivatalokhoz való beérkezése. Ezen túlmenően a veszélyhelyzetben hozott polgármesteri döntések kapcsán is fennáll a felterjesztési és jegyzőkönyv-megküldési kötelezettség.^[25]

IV. Törvényjavaslat

2020. március 31-én Semjén Zsolt benyújtotta az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról, valamint ingyenes vagyonjuttatásról szóló T/9934. törvényjavaslatot (a továbbiakban: javaslat), amely többek között a Kat. eddig tárgyalt rendelkezését is érintette. A javaslat szerint a Kat. 46. §-aakövetkező bekezdéssel egészül ki: „(4a) A polgármester, a főpolgármester, illetve a megyei közgyűlés elnöke (4) bekezdés szerinti döntéséhez szükséges a megyei, fővárosi védelmi bizottság előzetes jóváhagyása. A megyei, fővárosi védelmi bizottság az előzetes jóváhagyás tekintetében a döntési javaslat beérkezését követő 5 napon belül köteles dönteni, amely határidő jogvesztőnek minősül.”^[26] Továbbá a Kat. a következő, 84. §-sal egészül ki: „E törvénynek az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról, valamint ingyenes vagyonjuttatásról szóló 2020. évi …. törvénnyel megállapított 46. § (4a) bekezdését a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelettel kihirdetett veszélyhelyzet ideje alatt a polgármester, a főpolgármester, illetve a megyei közgyűlés elnöke által még el nem fogadott döntésekre is alkalmazni kell.”^[27] Végezetül: „Hatályát veszti a Kat. 25. § (5) bekezdése.”^[28] Ez a gyakorlatban a polgármesterek diszkrecionális jogkörének csökkenését jelenti. A javaslat a fővárosi és megyei védelmi bizottság ellenőrzése alá helyezi a polgármestert, amely mintegy szűrő felfogja a szakmailag megalapozatlan intézkedéseket. Az effajta döntési centralizáció ugyanakkor magában hordozza az időmúlás miatti többletkárokozás veszélyét, mivel a gyors reagálás – különösen egy járvány idején – nem összeegyeztethető az ötnapos határidővel. Kiemelendő, hogy a javaslat a polgármester eddig is önállóan gyakorolt hatásköreit nem érinti, azokat továbbra is önállóan gyakorolhatja.

Mindez azonban nem valósult meg, ugyanis 2020. április 1-jén Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette: „[M]ivel […] a szabályozás módosításának szándékával a szabályozás eddigi kritikusai ma már láthatóan nem értenek egyet, és a kormány a veszélyhelyzetben a lehető legszélesebb körű, pártpolitikai határokra tekintet nélküli összefogásra törekszik, ezért eltekint ettől a módosítástól, és a polgármesterek jogosítványai a veszélyhelyzetben továbbra is az eddigiek szerint gyakorolhatóak.”^[29]

V. Kijárási korlátozás

Mint már utaltunk rá, a tömeges megbetegedést okozó humán járvány vagy járványveszély indokolttá teszi a különleges jogrend életre hívását. A kijárási korlátozás esetében a kiindulópontot az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdése jelenti, amely szerint a Kormány veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. A Kat. 45. § (1) bekezdése értelmében, veszélyhelyzetben a katasztrófa elhárításához szükséges mértékben és területen a Kormány rendeleti úton a 47–48. § szerinti rendkívüli intézkedéseket vezethet be, illetve a 49–51. § szerinti rendkívüli intézkedések bevezetésével ezek végrehajtására adhat felhatalmazást.

A Kat. 49. § (2) bekezdése alapján veszélyhelyzetben korlátozni lehet a lakosság utcán vagy más nyilvános helyen való tartózkodását. A korlátozást és időtartamát a rádió, a televízió, a sajtó és hirdetmény útján, valamint a helyben szokásos módon a lakosság tudomására kell hozni. Mindezek alapján a szabályozás tartalma félreérthetetlen: a veszélyhelyzetben érvényes szabályozás nem ad jogi lehetőséget arra, hogy a polgármesterek a lakosság szabad mozgására vonatkozóan kijárási korlátozást, illetve tilalmat rendeljenek el, ugyanis erre kizárólag a Kormány jogosult. Mindezekkel szembement Juhász Béla Sződliget polgármestere, aki 2020. március 25. és 2020. április 2. közötti időszakra részleges kijárási tilalmat rendelt el.^[30] Hasonló hibába esett Polgár polgármestere, Tóth József is, aki március 23-tól március 30-ig szintén részleges kijárási tilalmat rendelt el a településen.^[31]

A katasztrófavédelem nemzeti ügy, így a Kormány – mivel a védekezést és a következmények felszámolását az erre a célra létrehozott szervek és a különböző védekezési rendszerek működésének összehangolásával, az állami szervek és az önkormányzatok bevonásával, illetve közreműködésével kell biztosítani^[32] – dönthet úgy, hogy a településvezetők kezébe helyezi a döntést, hogy kívánnak-e a Kormány által bevezetett szabályok tekintetében további szigorításokat eszközölni.

Ez több alkalommal is megtörtént: először a 95/2020. (IV. 9.) Korm. rendelet a húsvét idejére, másodszor a 118/2020. (IV. 16.) Korm. rendelet az április 18–19-i hétvégére, harmadszor a 148/2020. (IV. 23.) Korm. rendelet április 25–26-i hétvégére, negyedszer pedig 167/2020. (IV. 30.) Korm. rendelet 2020. május 1. (péntek) 00.00 órától 2020. május 3. (vasárnap) 24.00 óráig terjedő időtartamra ismét felhatalmazást adott a települési önkormányzatoknak (a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület esetében a fővárosi, egyéb fővárosi terület esetében a kerületi önkormányzatoknak) arra nézve, hogy rendeletükkel a település, illetve a fővárosi kerületek vonatkozásában a hatályban lévő kijárási korlátozásoknál szigorúbb szabályokat állapíthassanak meg. Ezzel számos település vezetője élt. E korlátozások iskolapéldáját Székesfehérvár jelentheti, ahol a húsvéti időszakban közterületen – a főszabály szerint – kizárólag egyedül, más személytől legalább 10 méteres távolságot tartva lehetett tartózkodni.^[33]

Végezetül fontos megemlíteni, hogy a Kormány május 4-től megszünteti a kijárási korlátozásokat az ország területén, Budapestet és Pest megyét kivéve, ugyanis a 169/2020. (IV. 30.) Korm. rendelet a korlátozást ezen területek vonatkozásában a megbetegedések magas számára tekintettel továbbra is fenntartja.

VI. Összegzés

A különleges jogrend alkotmányi szabályozásából egyértelműen következik, hogy a különleges jogrend okául szolgáló szituáció elhárítása érdekében elkerülhetetlen és arra alkalmas intézkedések hozhatók. Ebből következően fokozott figyelemmel kell lenni a döntéshozónak a szükségesség-arányosság követelményére, valamint a joggal való visszaélés tilalmára. Így azok az intézkedések, amelyek a céllal nem állnak racionális kapcsolatban, annak elérésére nem alkalmasak, illetve amelyek nem elengedhetetlenek, nem hozhatók meg.^[34]

Bízunk abban, hogy a települések vezetői a veszélyhelyzetben kapott többletjogosítványaikat kizárólag a polgárok egészségének és életének megóvása érdekében gyakorolják, így a törvényesség őreinek a polgármesterek vonatkozásában nem szükséges esetleges joggal való visszaélés gyanúja miatt eljárást indítani.

* A szerzők köszönetet mondanak dr. Tilk Péter tanszékvezető egyetemi docensnek, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszéke vezetőjének a tanulmány elkészüléséhez nyújtott szakmai támogatásáért, amely nélkül e munka nem készülhetett volna el.

^[1] 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet veszélyhelyzet kihirdetéséről.

^[2] Szerencsés Krisztián: A koronavírus és az alapjogok összecsapása. Forrás: https://arsboni.hu/a-koronavirus-es-az-alapjogok-osszecsapasa/?fbclid=IwAR2U8BpNK2El1xSU7TsOh8dKt558UOisIRHKbrgulFOIHL7x5oesjcyiu7s (A letöltés dátuma: 2020. 03. 26.).

^[3] Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata közgyűlésének 9/2020. (III. 13.) önkormányzati rendelete Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2020. évi költségvetéséről.

^[4] Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata közgyűlésének 10/2020. (III. 13.) önkormányzati rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 29/2019. (XII. 23.) önkormányzati rendelet módosításáról.

^[5] Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2020. (III. 13.) önkormányzati rendelete Komló Város 2020. évi költségvetéséről és végrehajtásának rendjéről.

^[6] Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2020. (III. 13.) önkormányzati rendelete Komló Város 2020. évi költségvetéséről és végrehajtásának rendjéről 7. § (25) bekezdés.

^[7] Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 7/2020. (III. 20.) önkormányzati rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 100/2011. (XII. 23.) önkormányzati rendelet módosításáról; Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 8/2020. (III. 23.) önkormányzati rendelete a fizető parkolóhelyek működtetéséről és igénybevételéről szóló 64/2012. (XI. 30.) önkormányzati rendelet módosításáról.

^[8] Felhívjuk azonban a figyelmet, hogy a Belügyminisztérium és Miniszterelnökség 2020. április 30-án kiadott közös állásfoglalása szerint intézmény átszervezéséről is dönthet a polgármester, értelemszerűen figyelemmel az általános döntési keretekre (szükségesség, arányosság, halaszthatatlan eset stb.). Ugyanakkor az egyes ágazati jogszabályok az átszervezéssel kapcsolatos döntés meghozatalához előírhatják az érintett önkormányzat véleményének kikérését, viszont a polgármester az említett véleményt nem adhatja ki a képviselő-testület helyett. Így tehát az állásfoglalás szakmailag és az Mötv. 9. §-ával elsődlegesen azt az esetkört tartja összeegyeztethetőnek, amely szerint az intézmény átszervezésére vonatkozó döntést jogszabályban, vagy pályázati kiírásban, támogatási szerződésben meghatározott határidő teljesítése miatt feltétlenül a veszélyhelyzet fennállása alatt szükséges meghozni. Lásd Önkormányzati Hírlevél 2020. évi 11. szám 6–7. o.

^[9] Vö. a Kat. indokolásával.

^[10] „A rendkívüli felhatalmazást azért biztosítja számukra a jog, hogy egyrészt a képviselő-testület akadályoztatása esetén is képesek legyenek megbirkózni a járványhelyzettel, másrészt pedig hogy gyorsan, hatékonyan, az esetleges politikai vitákat elkerülve dönthessenek a feltétlenül szükséges kérdésekben.” Vö. Dojcsák Dalma: A veszélyhelyzet nem politikai leszámolásra való. Forrás: https://ataszjelenti.blog.hu/2020/03/13/a_veszelyhelyzet_nem_politikai_leszamolasra_valo (A letöltés dátuma: 2020. 03. 13.)

^[11] Spirk József: Megdorgálta a veszélyhelyzettel visszaélő városvezetőket a kormánymegbízott. Forrás: https://24.hu/belfold/2020/03/16/sara-botond-kormanymegbizott-katasztrofatorveny (A letöltés dátuma: 2020. 03. 16.)

^[12] Lásd Cseke Balázs: Politikai leszámolásra használt veszélyhelyzet. Forrás: https://index.hu/belfold/2020/03/25/nagykanizsa_balogh_laszlo_polgarmester_koronavirus_
magyarorszagon_onkormanyzatok_rendeletei_szerkszard_komlo/ (A letöltés dátuma: 2020. 03. 25.)

^[13] Önkormányzati Hírlevél 2020. évi 6. szám 7–10. o.

^[14] Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2020. (IV. 10.) önkormányzati rendelete a járványveszély enyhítéséhez szükséges korlátozásokról; Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2020. (IV. 17.) önkormányzati rendelete a járványveszély enyhítéséhez szükséges korlátozásokról; Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2020. (IV. 24.) önkormányzati rendelete a járványveszély enyhítéséhez szükséges korlátozásokról; Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2020. (IV. 30.) önkormányzati rendelete a járványveszély enyhítéséhez szükséges korlátozásokról

^[15] Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2020. (IV. 16.) önkormányzati rendelete a veszélyhelyzethez kapcsolódó szociális támogatásokról

^[16] Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2020. (IV. 28.) önkormányzati rendelete a veszélyhelyzethez kapcsolódó tanulói támogatásokról

^[17] Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2020. (IV. 30.) önkormányzati rendelete a 2020. évi költségvetésről szóló 2/2020. (II. 27.) rendeletének módosításáról

^[18] Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2020. (III. 24.) rendelete az önkormányzati közterület-felügyeleti feladatok ellátásáról szóló 2/2014. (II. 7.) rendelet módosításáról

^[19] Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2020. (III. 24.) önkormányzati rendelete a közösségi együttélés alapvető szabályai-ról és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 25/2013. (VI. 27.) rendelet módosításáról

^[20] Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2020. (III. 20.) önkormányzati rendelete a telekadóról szóló 26/2015. (XI. 19.) rendelete módosításáról; Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2020. (III. 20.) önkormányzati rendelete az építményadóról szóló 35/1995 (XII. 15.) rendelete módosításáról

^[21] Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 11/2020. (III. 20.) önkormányzati rendelete a Corona (Covid-19) vírus járvány megelőzésével és következményeinek elhárításával kapcsolatosan államháztartáson kívüli forrás átvételéről

^[22] Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 13/2020. (IV. 03.) önkormányzati rendelete a 2020. évi költségvetésről szóló 5/2020. (II. 27.) önkormányzati rendelet módosításáról

^[23] Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 12/2020. (III. 26.) önkormányzati rendelete önkormányzati rendelet hatályba nem lépéséről

^[24] Ez természetesen indítványhoz kötött, amelyet korlátozott kör nyújthat be. Vö. az Mötv. 136. § (1) bekezdését. Részletesen lásd Gyergyák Ferenc: Önkormányzati rendeletalkotás. Budapest, Dialóg Campus Kiadó, 2018. 86–87. o.

^[25] Önkormányzati Hírlevél 2020. évi 6. szám 11. o.

^[26] Lásd a javaslat 36. § (1) bekezdését. 11. o.

^[27] Lásd a javaslat 36. § (2) bekezdését. 11–12. o.

^[28] Lásd a javaslat 36. § (3) bekezdését. 12. o.

^[29] Visszavonja a módosítást a kormány, megmarad a polgármesterek döntésköre veszélyhelyzetben. Forrás: https://www.portfolio.hu/gazdasag/20200401/visszavonja-a-modositast-a-kormany-megmarad-a-polgarmesterek-donteskore-veszelyhelyzetben-423550 (A letöltés dátuma: 2020. 04. 01.)

^[30] Lásd Sződliget Nagyközség Önkormányzat Polgármesterének 59/2020. (III. 23.) határozatát.

^[31] Tájékoztató részleges kijárási tilalom elrendeléséről. Polgár, 2020. március 22. Forrás: https://www.youtube.com/watch?time_continue=482&v=awy9WQeg_zI&feature=emb_title (A letöltés dátuma: 2020. 05. 01.)

^[32] Lásd Kat. 1–2. §

^[33] Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 13/2020 (IV. 10.) önkormányzati rendelete a közterületeken, üzletekben való tartózkodás korlátozásáról 6. § (1) bekezdés. Részletesebben lásd a rendelet által megállapított további szabályokat.

^[34] Vö. Dojcsák: i. m.