A fővárosi és megyei kormányhivatalok létrehozásával megvalósul a területi államigazgatás korszerűsítése. Az átalakítás célja a szervezetrendszer racionalizálása mellett, a valódi ügyfélbarát közigazgatás megteremtése, az eljárási szabályok egyszerűsítésével.

A közigazgatás nemzetgazdasági szempontból stratégiai jelentőségű ágazat, melynek működése annak hatékonysága alapvetően befolyásolja a gazdasági folyamatokat is. Az állam által nyújtott szolgáltatások az egyik leggyengébb pontját jelentik Magyarország versenyképességének. A magyar közigazgatás történetében példa nélkül állóan mély átalakítási folyamat célja egy hatékonyabb, koordináltabb, olcsóbb és legfőképp ügyfélközpontú területi közigazgatás megvalósítása. Megyei szinten valósul meg a kormányzati politika területi összehangolása az államigazgatásban, ahol 33 olyan, szervezetileg is különböző tárcákhoz tartozó szerv található, amelyek sok esetben egymással sem érintkeznek. A szervezeti túlburjánzás mellett működési struktúrájuk is változó. A jogi túlszabályozás, a negatív értelemben vett bürokrácia a versenyképesség egyik jelentős korlátja. Ennek megszüntetését a fentieken kívül a jogbiztonság alkotmányos követelménye és az adminisztrációs terhek csökkentése is indokolja.
Az intézményrendszer átalakítása a minisztériumi szerkezetváltással kezdődött, majd a 214/2010. (VII. 9.) Korm. rendelet a hét regionális államigazgatási hivatal helyett már 2010. szeptember 1-jétől létrehozta a 19 megyei és a fővárosi közigazgatási hivatalt. A kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve a rendszerváltás óta része a magyar közigazgatásnak. Megszüntetve a húsz hónapos alkotmányellenes állapotot, helyreállt az önkormányzatok működésének törvényességi ellenőrzése. A koordinációs és ellenőrzési jogkörrel szerepe tovább erősödött, emellett a széleskörű együttműködési kötelezettség valamennyi területi államigazgatási szervre irányadó.
A fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló törvény 2011. január 1-jével hozza létre az un. „prefektúrákat” a közigazgatási hivatalok bázisán, a jelenlegi 3 mellett további 15 területi államigazgatási szerv integrációjával. Ezzel kezdetét veszi a területi államigazgatás átalakítása. Alapvető célkitűzés, hogy az integráció azokra a hatósági munkát végző szervekre terjedjen ki, amelyek ügyfeleket fogadnak. A kormányhivatalok két szervezeti egységből állnak majd, a kormánymegbízott által közvetlenül vezetett, az önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős és hatósági tevékenységet valamint a funkcionális feladatokat (pénzügy, informatika, humán ügyek) végző törzshivatalból, valamint a korábban az egyes tárcákhoz tartozó ágazati szakigazgatási szervekből. A hivatal egészét a kormánymegbízott „a kormány kinyújtott kezeként” vezeti, a főigazgató pedig a hivatal szervezetét vezeti, egyben a kormánymegbízott helyettese lesz, az igazgató pedig a főigazgató általános helyetteseként fog tevékenykedni. A szakmai irányítás – bizonyos kivételektől eltekintve – a szaktárca hatásköre marad, míg az általános igazgatási kérdések, a funkcionális feladatellátás a kormányhivatal vezetője, így áttételesen a közigazgatási és igazságügyi miniszter alá tartoznak.
A kormányhivatal a kormányzati döntések területi végrehajtásában vesz részt, megörökölve a közigazgatási hivatal feladatköreit, az államigazgatási szervek vonatkozásában is rendelkezik ellenőrzési funkcióval. Teljesen új kezdeményezésként, széles véleményezési jogkörrel rendelkezik a dekoncentrált szervek vonatkozásában, a személyi, szervezeti és költségvetési kérdésekben egyaránt – a rendvédelmi szervek, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kivételével.
A szervezeti átalakítás mellett módosul a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény is, amely várhatóan érzékelhető előnyt jelent majd az ügyfelek számára az eljárás egyszerűsítése, a határidők egységessé tétele, a kapcsolattartás formái közötti választási lehetőség, az elektronikus ügyintézés szélesítése révén. A szerkezet átalakításával párhuzamosan, a megyei jogú városokban, Somogy megyében a kormányhivatalban kap helyet az ún. „kormányablak” mint integrált ügyfélszolgálat. A tervek szerint, 2013-ig valósul meg az egyablakos ügyintézés, az ország minden pontján ugyanolyan színvonalú hivatali eljárás és szemlélet fogadja az állampolgárokat. A végső cél valamennyi hatósági eljárás egy helyen történő indításának biztosítása, az anyakönyvezéstől a gyámügyig, az építési engedélytől a személyi okmányok cseréjéig. Ugyanígy az ügymenetről való tájékoztatás és az eljárási díjak fizetése is integráltan valósulna meg.
Valódi területi kormányzati reform körvonalai bontakoztak ki, amelyre építkezve további közigazgatási átalakítások vihetők végbe. Távlati cél, hogy a jegyzők államigazgatási hatásköreit a kormányhivatalok – 2013 végéig felállítandó – járási hivatalaihoz telepítsék, annak érdekében, hogy a polgárok a lakóhelyükhöz közel intézhessék ügyeiket. A területi államigazgatás működési szempontú integrációja megtörtént, majd januártól a szervezeti integráció is már megvalósul, a kormányhivatalok igazán nagy kihívása a jogosítványok tartalommal való megtöltése, gyakorlati alkalmazása lesz.