Jegyző és Közigazgatás

Magyarország Alaptörvénye több helyen említi az információszabadságot: mindenkinek joga van a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez, a közpénzekkel gazdálkodó szervezetek gazdálkodásukkal kötelesek a nyilvánosság előtt elszámolni. Az információszabadság jogtörténeti háttere – oly sok más jogintézményhez hasonlóan – a polgári forradalmak időszakához köthetően vett egy radikális fordulatot: a polgároknak elege lett az addig uralkodó átlátható polgár–átláthatatlan…

2013. július 30-án lépett hatályba a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Törvény). A Jegyző és Közigazgatás XXVI. évfolyam, 5. számában ezen törvény és a kapcsolódó jogi szabályozás  alapján vizsgáltuk meg az elővásárlási jog intézményét, a földforgalmi szabályozás alá eső földekre (a továbbiakban: föld) megkötött adásvételi szerződés előzetes jóváhagyásának kérdéseit. Jelen cikk szerkezetileg és gondolatilag is az előző tanulmány folytatása.

Időnként – főleg az önkormányzati választások után, az alakuló ülések időszakában – lehet hallani önkormányzati képviselőktől, a médiából vagy akár szakemberektől is, hogy ha majd a képviselő-testület nem választ alpolgármestert, akkor a kormányhivatal választ helyette, pótolja az elmulasztott alpolgármester-választást a saját, felügyeleti jogkörben hozott döntésével. De vajon ilyen egyszerű ez? S ha megtörténik, az mennyi ideig tart, meddig nem lesz a településnek alpolgármestere abban az esetben, ha végül valóban a kormányhivatal pótolja az elmulasztott döntést?

A belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetésének kötelezettsége a magán- és a közszféra szereplőit egyaránt terheli. Az általános összefoglaló után a szerzők a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetésének olyan alapvető gyakorlati és jogértelmezési kérdéseit vizsgálják, melyek az önkormányzati szektor szempontjából különös relevanciával bírnak, figyelemmel arra, hogy 2025. január 1. napjától az önkormányzati szférában is alkalmazni kell a 2023. évi XXV. törvény II. fejezetében foglalt rendelkezéseket.

Az egészségügyi kártevők közül a legtöbb bosszúságot nyáron talán a szúnyogok okozzák, más rovarok mellett. A szúnyogok és más rovarok által elszenvedett kellemetlen hatások kapcsán sok a vita arról is, hogy ezek irtása vagy inkább gyérítése mennyire okoz károkat egyéb területeken, különböző élőlények esetében. Az egészségügyi kártevők között azonban vannak olyan élőlények is, melyek nem feltétlenül „szezonális” jelleggel okoznak megoldandó feladatokat számunkra.

A Jszr. hatálybalépését megelőzően a régi Jat. és a régi Jszr. alapján önkormányzati rendeletek is tartalmazhattak – és esetenként tartalmaztak is – preambulumot. 2010. január 1-jét követően a Jszr. alapján megalkotott önkormányzati rendeletekben 2024. július 1-jét megelőzően nem szerepelhetett preambulum, annak normatív tartalommal nem rendelkező logikai egysége a bevezető rész volt.