Az illegális hulladéklerakás ellen, a hulladék elhagyása ellen régóta nem – s jelenleg sem igazán – tudunk eredményesen fellépni.
A helyi adózás területén 2026. január 1-jei hatállyal bekövetkezett jogszabály-módosítások elsősorban a vagyoni típusú adókat érintik, emellett a települési adó esetében az adó tárgyára vonatkozó szabályok is pontosításra kerültek. Ezek a változások alapvetően technikai jellegűek, céljuk a szabályozás egyértelműsítése és kiegészítése. Az adóigazgatási eljárásra vonatkozó jogszabályi környezetben szintén történtek módosítások, mind az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvényben (a továbbiakban: Art.), mind az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvényben (a továbbiakban: Air.). Jelen írás célja azoknak a változásoknak a bemutatása, amelyek közvetlenül érintik a helyi adóztatást és az ahhoz kapcsolódó adóigazgatási eljárásokat.
A 2025-ös év eseményei kétséget kizáróan bizonyították, hogy „a kibertámadások már nem kivételes, rendkívüli helyzetek, hanem a közigazgatási működés reális kockázati tényezői. A kérdés tehát nem az, hogy egy polgármesteri hivatal találkozik-e ilyen eseménnyel, hanem az, hogy megfelelően felkészült-e, rendelkezik-e szabályozott eljárásokkal és tudatos vezetői irányítással.”
A tanulmány alapjául szolgáló kutatás – pilot-jelleggel – a Kúria Önkormányzati Tanácsának azon határozatait vizsgálja, amelyek a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet (a továbbiakban: Jszr.) valamely rendelkezésére utalnak. A cikksorozat jelen második részében a kutatási módszertan ismertetése mellett a határozatok kereshetőségét és formáját, az adatok nyíltságát vizsgáljuk kritikai megközelítésben. E cikk információtudományi fókuszával szemben az első rész – amely a Jegyző és Közigazgatás 2025/4. számában jelent meg – jogtudományi szempontból, empirikus alapon elemezte, hogyan érvényesülnek a jogszabályszerkesztés szabályai a Kúria Önkormányzati Tanácsának gyakorlatában, míg a sorozat harmadik része példákon keresztül mutatja majd be a gépi feldolgozhatóság előnyeit, valamint javaslatot tesz a fejlesztési irányokra.
A publikáció célja, hogy bemutassa a Jegyzők Országos Szövetségéből (JOSZ) egy hivatalos, köztestületi jellegű jegyzői kamara létrehozásának lehetőségét. A koncepció középpontjában a jegyzői hivatás szakmai függetlenségének, etikai normáinak és társadalmi presztízsének megerősítése áll. A kamara köztestületként egységes szakmai képviseletet, továbbképzést, valamint etikai és fegyelmi kontrollt biztosítana a jegyzők számára.
A helyi adók fontos szerepet töltenek be az önkormányzatok működésében, hiszen ezek biztosítják a települések számára a legnagyobb mértékben saját bevételi forrásaikat. Ezekből az adókból több fontos feladatot finanszíroznak, a helyi közszolgáltatásokat biztosítják, így minden jogszabályi változás közvetlenül érinti az önkormányzatok működését és adóigazgatási gyakorlatait.
A tanulmány alapjául szolgáló kutatás – pilot-jelleggel – a Kúria Önkormányzati Tanácsának azon határozatait vizsgálja, amelyek a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet (a továbbiakban: Jszr.) valamely rendelkezésére utalnak. A sorozat első része jogtudományi szempontból – empirikus alapon – elemzi, hogyan érvényesülnek a jogszabályszerkesztés szabályai a Kúria Önkormányzati Tanácsának gyakorlatában. A sorozat második részében a határozatok kereshetőségét és formáját, az adatok nyíltságát vizsgáljuk kritikai megközelítésben – rávilágítva a gépi feldolgozhatóság előnyeire.
„A jövő városai nem pusztán »épületek halmazai«, hanem összekapcsolt ökoszisztémák, amelyekben az ember és a természet új, kiegyensúlyozott viszonyban élhet. A települési zöldinfrastruktúra ennek a paradigmaváltásnak a kulcseleme Magyarországon is.” Újabb kiemelt témánk – a települési zöldinfrastruktúra – bevezető írását olvashatják.
Hasonló kérdést tettem fel korábban a Jegyző és Közigazgatás XXII. évfolyam 3. lapszámában, ahol a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló kormányrendelet egy szakaszát elemeztem abból a szempontból, hogy az vajon állatvédelmi vagy más jogterület alkalmazási körébe tartozó szabály-e. A következtetés akkor az volt, hogy a hivatkozott kormányrendeleti szakasz egy állatvédelmi jogszabályban fellelhető kóbor szomszédjogi rendelkezés, melyre alapítva egyébként egészen impozáns számú ítélet születik minden évben a járásbíróságok előtt. Jelen írás egy másik szomszédjogi típusú találatot fed fel az állatvédelmi törvényben.
A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 132. § szerint az illetményalap összegét évente az állami költségvetésről szóló törvény állapítja meg úgy, hogy az nem lehet alacsonyabb, mint az előző évi illetményalap. Ugyanezen jogszabály 133. § (1) bekezdése szerint az egyes osztályok emelkedő számú fizetési fokozataihoz növekvő szorzószámok tartoznak. A szorzószám és az illetményalap szorzata határozza meg az egyes osztályok különböző fokozataihoz tartozó alapilletményt. Kiemelt témánk következő cikke.
Negyedik, hatályosított kiadás
(2023. őszi kiadás)
Ára: 12000 Ft
1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu
Weboldal: orac.hu
