Van-e olyan település, ahol megbírságolnak azért, mert nem kizárólag lila színű virágokat ültet valaki a kertbe?
A) Igen, az egységes településkép fontos közösségi érdek, ez pedig felülírja a tulajdonosok döntési jogát.
B) Nem, ilyen rendeletet nem hozott egy települési önkormányzat sem.
Habár természetesen a B) a helyes válasz, mert nincs ilyen helyi rendelet, ez nem jelenti azt, hogy ilyen szabályt ne fogadhatna el egy önkormányzat sem, ha egyébként szükségét érzi[1]. A jelenlegi törvényi keretek ugyanis annyira tágak, hogy lehetővé teszik az önkormányzatok számára lényegében bármilyen szabály előírását a közösségi együttélés alapvető szabályaként. Így akár arról is rendelkezhetne egy önkormányzat, hogy csak lila színű virágokat lehet ültetni a településen lévő ingatlanok udvarán. De miért van ez így és mi vele a probléma?

Jogalkalmazóként sokszor okoz gondot a maga elvont általánosságában megfogalmazott jogi definíciók szakmai tartalommal való kitöltése. Hogy a „legnépszerűbbeket” hozzam az állatvédelmi oldalról: a tartós láncon tartás tilalmánál mit jelent a „tartós”, az állattartásnál a lakókörnyezet szükségtelen zavarásában mit jelent a „szükségtelen”, vagy éppen a jó gazda gondosságának milyen tartalmi követelményei vannak? Az instant válasz erre az, hogy ezeknek a fogalmaknak a tartalmát a joggyakorlat dolgozza ki. De milyen segítséget kaphat ehhez a joggyakorlat?

A 339/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet hatálybalépése az eddigi tapasztalok szerint csekély pozitív változást hozott a köztulajdonban lévő gazdasági társaságoknál. A jogalkotó által elvárt és a 21. század kihívásait teljesíteni képes keretrendszerek bevezetésének eredményeiről nem találunk információkat, ellenben az ellenőrzések során feltárt hiányosságokról egyre többet.

A múlt év októberi startja óta havonta ezrével küldik lelkes természetjárók a HulladékRadar mobil alkalmazással az Információs és Technológiai Minisztériumba az illegális szemétlerakást bemutató fotóikat. A minisztériumban a fotók készítésének helyét jelentő GPS koordinátákat átfordítják helyrajzi számokká, majd további intézkedésre szétküldik a helyrajzi számokhoz tartozó közigazgatási területen működő önkormányzatoknak, kormányhivataloknak és a területet kezelő állami…

A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyár.) 2020. január 1-jén hatályba lépett módosításával – ezen naptól – a korábban a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási hivatal hatáskörébe tartozó családvédelmi koordináció a települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe került át.