Egy szervezet integráns, ha működése és eredményei konzisztensek az értékeivel és céljaival. Működésének alapja az egyéni integritás, hiszen fontos, hogy a szervezet kitűzött céljainak és értékrendjének megfelelően lássa el feladatait, működése átlátható, etikus és számonkérhető legyen. A szervezeti kultúra problémáira megoldást jelenthet az agilis szervezeti működés eleminek átvétele is. A felkészült, jó vezető mellett nélkülözhetetlen a képzett, tapasztalt munkaerő, melynek érdekében rendkívül fontosnak mutatkoznak a képzések, a kompetencia-fejlesztés. Olyan oktatás-módszertani megoldás szükséges tehát, mely gazdaságosan működtethető, egyéni fejlesztésalapú, egyúttal azonban megfelel a közigazgatás stratégiai elvárásainak, és elfogadható a polgármester számára is.

2021. január 7-én került be az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvénybe (továbbiakban: állatvédelmi törvény) az a szikár mondat, hogy az állatvédelmi hatóság állatvédelmi bírság helyszíni bírságként történő kiszabására jogosult [43. § (2a) bekezdés].

Van olyan önkormányzat, ahol alkalmazzák a képviselő-testületi munkához a munkaterv intézményét és van olyan önkormányzat, ahol ez nem bevett szokás. Ebben az írásban – a munkatervhez hasonlóan – a határidőhöz kötött egyes feladatokat hozom terítékre, előre jelezve, hogy azok megemlítése korántsem teljes, a lista szinte korlátlanul folytatható.

Általános kötelezés vagy a részcselekmények pontos meghatározása? Alapdöntésbe kódolt végrehajtási kudarc a birtokvédelem végrehajtási szakaszában. A pontosan kidolgozott kérelem jelentőségéről, illetve a hiányosan megfogalmazott kérelem és az erre alapozott döntés következményeiről olvashatunk.

Jelen írás kiadását az indokolja, hogy a Magyar Birtokvédelmi Szövetséghez és a Bojtár Jogsegélyszolgálat Egyesülethez is rengeteg megkeresés érkezik civilektől és hatósági jogalkalmazóktól befogott és talált állatokkal kapcsolatosan. Tömegesen jelentkeznek olyan ügyek, melyekben a felek nincsenek tisztában azzal, hogy a befogott és talált állatok ügyeiben milyen jogokat gyakorolhatnak, milyen kötelezettségek terhelik őket.

Mára már a közbeszerzési terület külön szakterületté nőtte ki magát. Akinek nem tetszik ez a terület, esetleg nem dolgozik benne, könnyen legyint egy ügy kapcsán, hogy majd a közbeszerzési tanácsadó megoldja. Persze ez nagyjából így is van, hiszen a közbeszerzés világától távolabb állóknak nagyon komplikáltnak tűnnek ezek a szabályok, sőt még külön gyakorlat és külön – a Közbeszerzési Hatóság és a Közbeszerzési Döntőbizottság személyében – állami szervezetrendszer is tartozik hozzá. De a mindennapokban van néhány olyan kérdés, aminek ismerete egy-egy ügy kapcsán azon alapismeretek közé tartozik, amit célszerű tudni, akár azok gyakorisága miatt is. Ezek az előírások pedig: a részekre bontás tilalma és a szerződésmódosítás feltételrendszere.

A társadalom minden területén érezhető változásokat, lassuló folyamatokat vehettünk észre a Covid-19 vírus okozta pandémiás időszakban. Nincs ez másként a hagyatéki eljárásokban sem.