Víz és csatorna - Csorba a közműollón 2008/1

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Közigazgatási hivatal / Kormányhivatal

Víz és csatorna – Csorba a közműollón 2008/1

X. évfolyam, 1. lapszám
Szerző(k):
Adminisztrátor



A magyar önkormányzati rendszer az első pillanattól kezdve kitüntetett helyi közügyként kezelte az egészséges ivóvíz biztosítását. A vízhálózat kiépítése a rendszerváltozást követően minden településen megvalósult, ezt azonban nem mindenütt és nem azonnal követte a szennyvízcsatorna építése.

 

Az egészséges ivóvíz biztosításhoz szükséges két közműhálózat eltérő lefedettséget mutat, a szakemberek szerint „kinyílt a közműolló”. A rés összezárása érdekében az önkormányzatok költségvetési támogatási rendszerében mindig primátusa volt a szennyvízcsatorna hálózatok és szennyvíztisztítók létesítésének.
Hiába azonban a lázas építkezés, ha a közműolló összezárására irányuló erőfeszítést kicsorbítja az érintett lakosság ellenállása. A szilárd települési hulladékkal ellentétben a szennyvíznek két kellemetlen tulajdonsága van. Az egyik fizikai, a másik pedig jogi természetű. A szennyvíz a szilárd hulladékkal ellentétben nem marad meg azon a helyen, ahol keletkezett, hanem a gravitációnak engedelmeskedve elfolyik, elszivárog a talajba, vagy a felszíni vízfolyásokba. A jogi természetű probléma az, hogy a szilárd települési hulladékok esetében a hulladékgazdálkodási törvény mind az ingatlantulajdonosok, mind a gazdálkodó szervek számára kötelezővé teszi a hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételét, a közműves szennyvízhálózat igénybevételét azonban egyetlen törvény sem írja elő.
A rendeleti kötelezés
Az önkormányzatoknak számára a legegyszerűbbnek azt tűnt, ha rendeletben kötelezik az ingatlantulajdonosokat a közműves szennyvízelvezetés igénybevételére. Jellemzően a helyi építési szabályzatról szóló rendeletet választották, és kimondták, hogy az ingatlantulajdonosok a közműves szennyvízhálózat elkészülte után kötelesek lesznek rákötni a hálózatra. Bár a megoldás kétségtelenül célszerűnek és környezetbarátnak tűnik, de a jelenleg hatályos szabályozási rendszerben jogszerűtlen megoldást jelent. Az Étv. 28.§ (1) bekezdés szerint a helyi építési szabályzatban, illetőleg a szabályozási tervben a területre előírt kiszolgáló utakat és a közműveket az újonnan beépítésre szánt, illetve a rehabilitációra kijelölt területeken legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatbavételéig meg kell valósítani. Ebben az esetben az OTÉK 8.§ (1) bekezdése alapján az építési övezet közművesítettségének módját és mértékét meg lehet állapítani a helyi építési szabályzatban. Az új beépítésű területeken tehát a helyi építési szabályzat elrendelheti, hogy létesülő építményeket rá kell kötni a szennyvízcsatorna hálózatra. Az Ét. 28.§ (1) bekezdése a közművek megépítése érdekében azt is lehetővé teszi, hogy az önkormányzat a létesítés költségeinek egy részét rendeletben az érintett ingatlanok tulajdonosaira hárítsa át. A már beépített övezetekben, utólag megépülő közművek igénybevételének elrendelésére nem adnak lehetőséget az építési szabályok. A környezet védelméről szóló 1995. évi LIII. törvény 48.§ ugyan megengedi az önkormányzatok képviselőtestületei számára, hogy az illetékességi területükre rendeletben más jogszabályoknál szigorúbb korlátozó rendelkezéseket vezessenek be, de az a felhatalmazás nem korlátlan. A szabályozást a törvény vagy kormányrendelet által meghatározott módon és mértékben lehet szigorítani. Amikor a rendelet elrendeli a későbbiekben megvalósuló szennyvízcsatornára való kötelező rákötést, beleavatkozik a polgári törvénykönyv által szabályozott és védett szerződéses jogviszonyokba is. A vízgazdálkodási törvény szerint a közműves szennyvízelvezetés közüzemi tevékenység, ezért a közüzemi szerződés polgári törvénykönyvben található szabályait rendeli alkalmazni rájuk. A Ptk. 198.§ (2) bekezdése szerint jogszabály a szerződés kötését kötelezővé teheti. A közüzemi szennyvízszolgáltatás területén azonban a vízgazdálkodási törvény kizárólag a víziközművek működtetői számára ír elő szerződéskötési kötelezettséget, az önkormányzatoknak pedig nincs felhatalmazásuk arra, hogy ilyen kötelezettséget írjanak elő a rendeletükben, mert az a Ptk. 685.§ b) pontja értelmében a szerződéses kapcsolatokban az nem minősül jogszabálynak. Az Alkotmánybíróság a 9/2005.(III.31.) AB számú határozatában mondta ki, hogy az önkormányzatok nem rendelhetik el a csatornahálózat kötelező igénybevételét.
Eszközök a vonakodó ingatlantulajdonosok meggyőzésére
A helyi rendelet tehát nem ad lehetőséget arra, hogy a közmű olló összezárását akadályozó csorbát kiköszörüljék az önkormányzatok. Ez azonban nem jelenti azt, hogy teljesen eszköztelenek lennének a közüzemi szennyvízszolgáltatás igénybevételének kikényszerítése területén. A cél elérése érdekében az önkormányzatok élhetnek a Hgt. 20.§ (1) bekezdésben kapott felhatalmazással, és megszervezhetik a települési folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatást. Amennyiben a szennyvíz elszállítása kizárólag az önkormányzat által kiválasztott közszolgáltató igénybevételével, az önkormányzat rendeletében meghatározott díj befizetése mellett, a környezetvédelmi hatóság által kijelölt befogadó állomásra lehetséges, a közműves szennyvízszolgáltatás díja hamarosan versenyképes lesz az egyedi szállítás díjával, hiszen a jó öreg ingyenes gravitáció többé nem vehető igénybe. Másik lehetőség „a szennyező fizet” alapelv alkalmazása. A 2003. évi LXXIX. törvény 11.§-ával bevezetett talajterhelési díj, kivetésével és szigorú bevezetésével a jegyzők kollégák hatékonyan segíthetik az elkészült szennyvízcsatornára rákötni vonakodó ingatlantulajdonosok környezettudatos magatartásának kialakítását. Végül, ha a szennyvíz-elhelyezés nem felel meg a közegészségügyi és környezetvédelmi és vízgazdálkodási szabályoknak a közműves ivóvízellátásról és közműves szennyvízelhelyezésről szóló 38/1995.(IV.5.) Korm.rendelet 4.§ (3) bekezdése alapján a jegyző hatósági határozattal is elrendelheti az ingatlan rákötését a szennyvízhálózatra.

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu