A Jász- Nagykun- Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak 2000-ben, létrejöttét követően szinte azonnal több súlyos veszély-, illetve katasztrófahelyzetben kellett a döntés-előkészítés területén bizonyítania az új szervezet létjogosultságát, felkészültségét. A Tisza cianiddal, majd nehézfém vegyületekkel történő szennyezését követően márciustól súlyos, hosszan tartó árvízi fenyegetettség alatt kellett számot adnia arról, hogy milyen gyorsan képes elvégezni a rendelkezésre álló információk értékelését és döntési javaslatokat adni a döntéshozók kezébe.

A társszervekkel, önkormányzatokkal történő együttműködés kiszélesítésével egyre növekedett az adatbázisok információ halmaza, ami szükségessé tette az Igazgatóság felkészülési időszaki és veszélykezelési működési rendjének felülvizsgálatát és a szükséges korrekciók elvégzését.
A felkészülési időszakban a vonatkozó jogszabályokban, Főigazgatói intézkedésekben és a veszélyhelyzeti felkészülésre vonatkozó Megyei Védelmi bizottsági határozatokban megfogalmazottak szerint a beérkezett információkat összesítve és értékelve, dolgozunk ki és tartunk naprakészen terveket, adatbázisokat.
Szakmai felügyeleti jogkörünkből adódóan a hivatásos önkormányzati, és az önkormányzati önkéntes tűzoltóságok által szolgáltatott, a tűzoltási és mentési szakterülettel összefüggő adatokat rendszerezzük és értékeljük, illetve a bekövetkezett eseményekről érkezett információkat, az elemzést követően továbbítjuk a Főigazgatóság felé.
Ez a munka a veszélykezelési időszakokban, olyan mértékben megnőtt, hogy igényelte a feladathoz kapcsolódó szervezeti- és eszközrendszer innovációját.
Ezen adathalmazok hagyományos módon való gyűjtése, továbbítása, regisztrálása, csoportosítása, elemzése az időben történő döntésig rendelkezésre álló igen rövid idő miatt, a felkészülési időszaki infrastruktúrával és szervezettel már nem volt lehetséges.
Kitelepítés tervezése
A 2000. évi árvíz Jász- Nagykun- Szolnok Megyei tapasztalatai rámutattak arra, hogy paradigmát kell váltanunk az árvízi helyzet miatti kitelepítés tervezése tekintetében. Nem támaszkodhatunk a 10-15 évvel ezelőtt – az akkor legmagasabb vízálláshoz – megállapított kitelepülő, befogadó település felosztáshoz. A 2000. évi árvízi helyzet alatt nem egy, mindig is befogadóként kezelt településből lett kitelepítésre kijelölt, a soha nem látott vízállás miatt.
Az elején le kell szögezni, hogy a megelőző, tervszerű kitelepítés tervezéséhez szükséges annak ismerete, hogy egy feltételezett töltésszakadás esetén hogyan, milyen dinamikával töltődik fel a kérdéses terület. Ennek vizsgálatához térinformatikai alapú elöntési modellre van szükség, amelyre már néhány fejlesztést volt alkalmunk bemutatni a megyében szervezett informatikai rendezvényeken.
2001. március 7-én a Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság javaslatára a Megyei Védelmi Bizottság határozatott hozott arról, hogy évente két alkalommal, az Igazgatóság által összeállított adatlapok alapján minden település köteles jelenteni a kitelepítés-befogadás tervezéséhez szükséges adatait. Ez azt jelenti, hogy egy adott árvízi helyzet ismeretében bármely települést tudjuk a tervezésnél kitelepülőként, illetve befogadóként is figyelembe venni.
Ezek az adatlapok tartalmazzák a településre vonatkozó, kitelepülőként figyelembe vehető népességi adatokat, korcsoport összetételt, a magatehetetlen betegek létszámát, a kitelepítendő állatállományra, annak összetételére vonatkozó adatokat, a gabona- és takarmánykészletek mennyiségét, a helyben igénybe vehető szállítási kapacitások adatait. A települések közlik az előzőeken kívül – a helyi tapasztalatok alapján – például a várhatóan védekezésben maradó létszámot, illetve a saját döntés alapján várhatóan nem kitelepülő lakosság létszámát is.
A befogadási részben a települések nyilatkoznak a náluk befogadható lakosság létszámáról, intézményeik, szükségtáborhely, valamint lakosságnál történő elhelyezés igénybe vételével. Erre a háromféle megoldásra vonatkozóan közlik, hogy milyen központi segítségre tartanak igényt fektető anyagok, ivóvíz biztosítás, étkeztetés, orvosi ellátás (szakasszisztens, orvosi felszerelés), illetve szükségillemhely biztosítása tekintetében. Ezen kívül közlik a településen befogadható számosállat, baromfi mennyiségét, a biztosítható tárolási kapacitást étkezési gabona és takarmány részére.
A fenti adatokat az Igazgatóság félévente pontosítja és összesíti a települési adatok alapján.
A gyorsabb, áttekinthetőbb, egyszerűbb és látványosabb feldolgozhatóság érdekében az említett adatokat 2001. évben elkezdtük térinformatikai típusú adatbázissá formálni. Természetesen a kialakítás közben egyre újabb igények, lehetőségek merültek fel, amelyek jó része új utakat mutatott a fejlesztésben.
A térképpel összekapcsolt adatbázisok lehetővé teszik a gyors, szemléletes elemzések végrehajtását.
A kitelepítési útvonal meghatározása után az azonnal térképre vihető, ha szükséges megjelölhetők és a Rendőrség részére átadhatók a szükséges útlezárási pontok.
Több település egyidejű kitelepítésekor természetesen olyan útvonalak kijelölése szükséges, amelyek a lehető legkevésbé fedik egymást. Ez egyszerű és a térképet szemlélve szembeötlő probléma, de a tervezésnél külön vizsgálva az adattáblázatokat, és esetleg egy másik irodában a térképet nem biztos, hogy azonnal felvetődik a megoldandó feladat, és lehet, hogy csak később, egy már megtervezett logisztikai biztosítást átszámolva, időveszteséggel kell intézkedni a hiba elhárítására.
A térinformatikai szoftverek lehetőségeit kihasználva természetesen az adatbázisok szemléletes, a döntést megkönnyítő elemzésére sok lehetőség adódik, néhány pillanat alatt átállíthatjuk például a térképünket tematikus térkép formátumba, ahonnan a mennyiséggel arányos színmélységekből következtethetünk akár a települések befogadóképességére lakosság, vagy állatállomány tekintetében, akár a fekvőbetegek, mozgásképtelenek számára és még sok más adatra.
A térkép mögötti adattáblázatból természetesen azonnal, néhány egyszerű utasítás alkalmazásával összesíthető a kérdéses területen a kitelepítés első, és második üteméhez a személyszállító eszköz igény, legyen a szóló autóbusz, csuklós autóbusz, vagy, ahol az lehetséges vasúti személyvagon.
Másik fontos kérdés árvízi veszélyeztetettségnél a várható elöntési területen lévő veszélyes anyagokat tároló, felhasználó üzemek, veszélyes hulladék lerakók, növényvédő szer raktárak, dögkutak helyének pontos ismerete. A térinformatikai adatbázisba természetesen ez is előzetesen felvihető egy-egy rétegre. Innen pedig egy-egy pontra rámutatva természetesen azonnal lekérhetjük az üzem adatait: elérhetőségeit, a tárolt anyagok fajtáit mennyiségét.
Azt hiszem még igen sok érvet lehetne bemutatni a kitelepítés tervezési feladat térinformatikai támogatásának indoklására, de az eddig bemutatottakból is látszik, hogy a legfontosabb előnye abban rejlik, hogy bármelyik tervezési lépésnél tartunk is, a frissen beérkezett információk hatására azonnal átértékelhető, átszámolható, más befogadóhely, más kitelepítési útvonal jelölhető ki, számottevő időveszteség és hibalehetőség nélkül.
Web fejlesztés
A Jász- Nagykun- Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság sikeres pályázatának és a személyi állomány fejlesztő munkájának köszönhetően sikerült e rendszert továbbfejlesztenünk.

Az előzőekben említett adatlapokat a települések jelenleg az Igazgatóság weblapjának korlátozott hozzáférésű részén tudják feltölteni, természetesen szigorú azonosítási eljárás után.
Ezen a webfelületen van lehetőség a településeknek szóló, az aktuális kárfelszámolási tevékenységgel kapcsolatos információk, mintaokmányok közlésére is.
Az Igazgatóság egy térkép szervert is üzemeltet, amelyen a települések, hozzáférési joguknak megfelelően a térinformatikai adatbázisról tematikus lekérdezéseket készíthetnek.
 
A Katasztrófavédelem döntés-előkészítő munkáját egy olyan integrált, intelligens adatbázis szolgálná igazán, amelyben a megyéknél meglévő adatállományok, egyidejűleg tükrözötten megjelennének a Főigazgatóságon is, ezzel mindkét helyen, egymástól független elemzések végzése válna lehetővé, de az adatok módosítására csak az adat pontosításáért felelős szint lenne jogosult. Ennek az adatbázisnak természetesen csak egy része lesz az imént bemutatott térinformatikai alapú adatbázis, a végső cél egy komplex döntéstámogató rendszer kialakítása lehet.
E rendszer kialakítása folyamatban van a Főigazgatóságon. 2004. decemberében teljesítették a megyék az OKF felé azt az adatszolgáltatási feladatot, amelynek során az OKF által megadott formában, a legszélesebb körben kellett térképhez köthető adatokat gyűjteni befogadó helyekről, veszélyes üzemekről, veszélyes hulladék lerakókról, mentesítés céljára alkalmas objektumokról, benzinkutakról, műkincsekről, állattartó telepekről, stb. amelyek „metaadattárként” alapot adnak a fentebb tárgyalt adatbázis kialakításához.