A környezetvédelem problémái Békés megyében 2002/2

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Környezetvédelem

A környezetvédelem problémái Békés megyében 2002/2

IV. évfolyam, 2. lapszám
Szerző(k):
Nadabán János a Körös-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatója



Békés megye fő jellemzői közül az igen határozott agrárjelleget kell kiemelnünk. Az országos helyzethez viszonyítva a szántóterület aránya itt a legmagasabb, míg az erdőé a legalacsonyabb. Nincsenek jelen a környezet koncentrált szennyezéséért általában felelős erőművek, a nagy vegyipari és nehézipari üzemek, viszont jelentős súllyal bír az élelmiszeripar. Környezetvédelmi szempontból jelentős tényező a kevésbé fejlett urbanizáltság és a határ közelsége is.

 


E helyzet magyarázza a térség környezetvédelmi előnyeit és hátrányait. Az EU-ba való integrálódás küszöbén megyénkben is az elsősszámú tennivalók közé tartozik a kommunális eredetű szilárd és folyékony hulladékok gyűjtése és kezelése terén mutatkozó hiányosságok pótlása. Jelenleg csaknem mind a 75 településnek saját hulladéklerakója van, pedig a korszerű normákat figyelembe véve kb. 3-4 térségi kezelőmű és 5-6 átrakó telep el tudná látni a megyét. Ez a hálózat most kezd kiépülni:, a megyeszékhely hulladékkezelő műve már alkalmas a regionális szerepre, míg a többi helyre elsősorban Orosháza és Gyomaendrőd esélyes.
Békés megye szennyvízcsatorna hálózattal való ellátottsága csak fele az országos átlagnak, és messze elmarad az EU által elvárttól. Bár a Környezetvédelmi Alap az utóbbi években jelentős összeggel támogatta a csatornahálózat-bővítéseket és a tisztító telepek fejlesztését, a jelenlegi tempó nem elegendő a megfelelő cél eléréséhez.
Felszíni vizeink teljes egészében, felszín alatti vizeink pedig jelentős részben romániai eredetűek. A Körösök – sajátos vízjárásuk miatt – a szennyezésekre rendkívül érzékenyek. A rendszerváltozás óta nem romlott, sőt némileg javult vizük minősége, bár ez elsősorban nem az ottani környezetvédelmi beruházásoknak tudható be, hanem az ipari termelés visszaesésének. A Maros hordalékkúpja rejti a térség legjobb minőségű vízkészletét, amelyen szintén osztozik a két ország. Innen történik a 200 ezer lakosú Arad ivó- és ipari vízzel való ellátása. A Magyarország területére eső része nemcsak a rajta levő településeknek szolgáltat vizet, de a megye északi részére is jut belőle, s ma már közel 300 ezer ember issza a megyében.
A határ két oldalán fekvő térségek környezetvédelmi egymásrautaltsága nyilvánvaló, ennek tudatosulását jelzi, hogy a Körös-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőségnek mind az aradi, mind a nagyváradi felügyelőséggel szoros kapcsolata alakult ki.
Levegőtisztasági szempontból az ország kedvezőbb adottságú részei közé tartozunk, bár a szálló por több helyen meghaladja a határértéket. Ennek egyik oka, hogy a főútvonalak a települések belterületén haladnak át, ezért is fontos az elkerülő utak építése. A határ felé tartó és nagy teherforgalmat is lebonyolító 44-es főút pl. már nem érinti Gyulát, az idén elkezdődik a békéscsabai elkerülő út építése, valamint engedélyezési fázisban van a Tiszakürt és Kondoros között új nyomvonalon futó szakasz. Ebben az évben folytatódik a 47-es út Orosházát elkerülő szakaszának építése is.
Talán a gondok közé sorolható a társadalom szemléletének színvonala is. A hatósági erőfeszítések ugyanis nem érik el a kívánt hatást, ha nincs mögöttük a társadalom többségének támogatása. Különösen nagy figyelmet kell erre fordítani a mélyebben gyökerező hagyományokkal nem rendelkező környezetvédelemben. A szemléletformálásban még jelentős tartalékaink vannak.
Az állampolgárok gyakran fordulnak hozzánk olyan ügyekkel, amelyek jórészt a polgármesteri hivatalok hatáskörébe tartoznak. Ilyenek pl.: a belterületi állattartásból és a fóliás zöldséghajtatásból eredő környezetkárosítások, vagy a szórakoztatóipar által okozott, elsősorban zajszennyezések. Ezeket a kérdéseket akkor lehet sikerrel kezelni, ha az adott településnek a környezetvédelmet illetően hosszú távú, kiforrott elképzelése van, és ez alapján dolgozta ki a problémák kezelésére alkalmas szabályozásait. Élve a lehetősséggel e lap hasábjain keresztül is kérem a felelős önkormányzati tisztségviselőket, hogy mind a helyi rendeletalkotások, mind a települési környezetvédelmi, vagy szennyvíz-elhelyezési programok készítése során, lehetőleg már előzetesen kérjék ki felügyelőségünk szakmai véleményét. A szoros együttműködéssel sok felesleges konfliktus megelőzhető.

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu