A Szentgotthárdi kistérség települései három nemzeti park (Őrségi Nemzeti Park, Raab Naturpark, Goricko) metszéspontjában helyezkedik el. A Lapincs folyó a székhelytelepülés, Szentgotthárd területén egyesül a Rábával. 2002-ben a WWF az évtized folyójának nyilvánította a Rábát, mint Magyarország egyetlen vadvízi folyóját. Az Európai Unió tagállamaiban tavaly írták ki először a Kiváló Európai Desztináció pályázatot: az Európai Bizottság mindössze néhány hónapja jelentette be Brüsszelben a legvonzóbbá tett turistahelyek számára kiírt uniós díj nyerteseit: az Őrség nemcsak Magyarország legjobban fejlődő vidéki desztinációja, hanem az Unió 11 legjobban ajánlott térségének egyike.

A Rába és a Lapincs 7 éve, 2001 óta habzik a magyarországi folyásterületen! A habzás oka a Stájerországban, Wollsdorf, Feldbach és Jennersdorf településeken található bőrgyárak, valamint a Fürstenfeldben üzemelő geotermikus erőmű által a folyóba eresztett szennyezés. A folyó és környezetének élővilága helyrehozhatatlan károkat szenvedett el az évek folyamán.

Az osztrák BEGAS cég alig 2 éve adott át egy biomassza erőművet a közvetlenül a határ, így Szentgotthárd melletti heiligenkreuzi Businessparkban. Az üzem kéményei komoly mennyiségű szürkésfekete füstöt bocsátanak ki nap, mint nap. Nemrég véletlenül kiderült, az erőmű közvetlen közelében 200-300 tonna kommunális hulladékot tároltak hosszabb időn keresztül, teljesen szabályellenesen. A szintén a heiligenkreuzi Businessparkban lévő Lenzing Lyocell GmbH üzemében 2003-ban robbanás utáni tűz ütött ki, a fekete füstfelhőket Szentgotthárd felé sodorta a szél. Szintén a Lenzing Lyocell GmbH üzemében pont egy éve egy üzemzavar következtében nagy mennyiségű olaj került a Lapincs folyóba. Az üzemzavart az osztrák hatóságok nem is vették észre, csak a magyar hatóságok értesítése után szereztek róla tudomást.

Szentgotthárd fölé azonban újabb dioxin-felhők gyülekeznek. Az R1-H hulladékégető beruházást a BEGAS 2011-re kívánja megvalósítani. A helyszín: Ausztria csücske, pár száz méterre a magyar határtól, Szentgotthárdtól.  Éppen Magyarország térképbeli orra alatt. Persze az uralkodó széljárás észak-nyugati, azaz a kéményekből kiáramló légszennyező anyagok döntő többsége a magyar területeken fejtené ki a hatását – a völgy irányú légmozgás szél nélkül is Szentgotthárdra juttat mindent. A hulladékégetőben 325 000 tonna osztrák hulladékot terveznek évente elégetni! Vajon egy ekkora kapacitású égetőművet miért pont egy olyan régióban építenek meg, amely az elégetendő hulladékmennyiségnek mindössze 10 százalékát termeli meg? (Burgenland tartomány becsült kommunális szemete ugyanis a legjobb indulattal is csak 35 000 tonna/év.) Ausztria szemetét miért kell több száz kilométerről az államhatárhoz szállítani, ráadásul olyan területekről, amelyek közelében már léteznek hulladékégetők?

A projekt a Heiligenkreuzi Ipari Park osztrák oldala energiaellátásának ideológiájával kerül megtervezésre, elsődleges céljaként a Lenzing Fibers Gmbh hő- és villamosenergiaigényét nevezték meg. Emlékeztető: az Ipari Parkban jelenleg már működik a biomassza-erőmű, amely kiválóan kiszolgálja az ottani cégeket. Egyszerű okfejtés: egy ekkora kapacitású égetőmű mellett további nagy energiaigényű, ebből fakadóan fokozódó környezeti terhelést előidéző üzemek megjelenése borítékolható.

Vajon mennyire éles és mennyire objektív tárgylencse alatt készülhetett az a BEGAS által megrendelt és fizetett környezetvédelmi hatástanulmány, amely szerint a várostól méterekre felhúzandó, évi 325 ezer tonna osztrák hulladék elégetését végző erőműnek nincs környezeti hatása a magyar területre? Annak az üzemnek, amely az év minden napján több millió köbméter füstöt bocsát ki, és amelybe naponta több, mint száz kamion jön és megy? A tanulmányból egy valami mégis igaz lehet: az ipari parkba 2011-ig még három üzem építését tervezik. A környezeti hatások vajon összeadódnak-e majd? Vagy az emberek megtanulnak egyszerre csak az egyik kéményből lélegezni? Az égetőből kikerülő füstgáz pontos összetétele a sokféle és változó szemét miatt nem is lehet ismert. A több száz kikerülő vegyületből mindössze néhányat mérnek majd folyamatosan, néhányat pedig időnként. Arról már ne is beszéljünk, hogy a hulladékégetés már régóta nem tekinthető korszerű eljárásnak, létezik alternatívája. Sőt, tavaly óta az EU szerint az égetést már nem is lehet hasznosításnak minősíteni.

A tervezett hulladékégető közvetlen közelében bölcsőde, általános iskolák és egy gimnázium található. Továbbá egy termálfürdő, amelyet a város erején felül, 1.7 milliárd forint „önrésszel” épített tavaly. Egy termálfürdő, amellyel a térség az idegenforgalom irányába állította minden kapacitását. Nem csak az idegenforgalom fellendítése lehetetlen egy ilyen óriás erőmű tövében, hanem a telkek/ingatlanok elértéktelenedése, vállalkozások megszűnése is vizionálható. Sajnos nem túlzás a lakosság tömeges elvándorlásától is összerezzenni.

A magyar lakosság határozott és rendszeres tiltakozása már most az Ausztriával való jó kapcsolatok megromlásához vezetett. Három magyar megye már bejelentette: megszakít minden kapcsolatot Burgenlanddal, amennyiben megépül a hulladékégető. Több száz magyar polgármester tiltakozik. A magyar államfő tiltakozik. A magyar országgyűlés kivételesen egyhangú szavazással, tartozódás és elutasítás nélkül tiltakozik.

Tény: az osztrák hatóságok alkalmatlanok megakadályozni a környezet károsítását. Városunk és Magyarország határába tervezett hulladékégető kéményét 98 méter (!) magasra tervezték. Ha a beruházás megvalósul, Szentgotthárd joggal tarthat attól: az osztrák hatóságok továbbra sem kezelik majd hazánkat egyenrangú uniós tagállamként. Az egészséges környezethez fűződő alapvető jogunk semmibe vételét pedig sem gazdasági, sem politikai érvekkel nem lehet majd megmagyarázni. 

Utóirat: Az elmúlt napokban a korábbinál is intenzívebb habzás jelent meg a Rábán. A Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság harmadfokú készültséget rendelt el a folyó teljes magyarországi szakaszán a szennyezés miatt.