Az önkormányzati feladatokkal kapcsolatos jogszabályok szûkszavúan határozzák meg a jegyzô vagyongazdálkodási feladatait. Az Ötv. 90. §- ában a gazdálkodás biztonságáért a képviselô-testület, a szabályszerûségéért pedig a polgármester felelôs, viszont a jegyzô gondoskodik az önkormányzat mûködésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ez olyan általános megfogalmazás, hogy gyakorlatilag felöleli a mûködéshez szükséges struktúra kialakításának kidolgozásáért és mûködtetéséért való közvetlen felelôsséget is.

Az elsô feladat a gazdálkodással kapcsolatos feladat- és hatáskörök meghatározása – az adott település nagyságához mérten –, azaz a döntési jogosultságok szervezeti felépítése. Kisebb településeken elképzelhetô, hogy minden vagyoni kérdésben a képviselô-testület dönt, de nagyobb városokban gyakorlatilag megbénulna az önkormányzat mûködése, ha minden vagyoni kérdést a képviselô-testület elé kellene vinni. A hatáskör-átruházási tilalmi felsorolások között (Ötv. 10. §) egy vagyoni kérdés szerepel, nevezetesen „… a képviselô-testület által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel…”. A vagyoni kérdésekben való döntés átruházhatósága tehát problémamentes, vita csak azon volt és lehet, hogy mely szerv legyen a címzettje a döntési jogosultságnak.

A 35/1993-as alkotmánybírósági határozat szerint az Ötv. önkormányzati feladatok ellátására a polgármesteri hivatalt is feljogosítja, míg a képviselô- testület hatásköreit csak a polgármesterre vagy bizottságaira ruházhatja át.

Az Ötv. 80. §-ához fûzött indoklás szerint „…a képviselô-testület – a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon esetén rendeletben, az egyéb vagyon esetén pedig határozatban – a tulajdonnal való rendelkezés módjára és feltételeire felhatalmazást adhat a polgármesternek, az önkormányzat bizottságának, a polgármesteri hivatalnak, az önkormányzat költségvetési szervének vagy az önkormányzat gazdasági társaságának…”. Az Áht. 139. § (1) bek. d) pontja alapján a polgármester „… a helyi önkormányzat nevében kötelezettséget vállalhat, erre más személyt is felhatalmazhat”. A 140. § (1) bek. k) pontja alapján a jegyzô jogosult „… a kötelezettségvállalást ellenjegyezni, erre más személyt is felhatalmazni…”. Az Ötv. 103. §-ához fûzött indoklás felhívja a figyelmet arra, hogy a 9. § (4) bekezdése alapján az Ötv. az intézmény fogalmán ért vállalatot és más szervezetet is, tehát az egyszemélyes vagy többségi tulajdonú gazdasági társaság is intézmény az Ötv. alkalmazásában.

A vázolt elvi kérdések tisztázása után alakítható ki a vagyonnal való gazdálkodás szervezeti felépítése, határozhatók meg az egyes jogosítványok.

Nyíregyháza Megyei Jogú Város – több városhoz hasonlóan – ún. önálló vagyonrendeletet alkotott, amelyben szabályozásra kerültek a különbözô feladat- és hatáskörök. Alapvetôen négy kategória került kialakításra az értékhatárok függvényében. Ennek megfelelôen a forgalomképes vagyon szerzésérôl, elidegenítésérôl, ingyenes átruházásáról, illetôleg a tulajdonjog-változással járó minden más jogügyletrôl döntést hozni, továbbá önkormányzati tulajdonú ingatlant megterhelni, azon jelzálogjogot létesíteni, használatba adni, követelésrôl lemondani 200 000 Ft értékhatárig a Polgármesteri Hivatal, 200 001 Ft-tól 1 000 000 Ft-ig a polgármester, 1 000 001 Ft-tól 10 000 000 Ft-ig a Gazdasági Bizottság, 10 000 001 Ft-tól a közgyûlés hozzájárulásával lehet.

Az elôzôektôl részben eltérôen a közszolgáltatásokat ellátó önkormányzati intézmény (vállalat, szervezet) a használatában lévô ingatlanokat és ingókat – az alapfeladat sérelme nélkül – bevételei növelése céljából hasznosíthatja. A vagyontárgy bérbeadása, más jellegû hasznosítása, illetve ingó vagyontárgy tulajdonjog- változással járó jogügylete esetén 50 000 Ft értékhatárig az intézmény saját hatáskörében dönt, nagyobb értékû jogügylet megkötésére az intézmény vezetôje saját hatáskörben jogosult, azonban 50 001 Fttól 200 000 Ft-ig terjedô jogügyletnél a Polgármesteri Hivatalt, 200 001 Fttól 1 000 000 Ft-ig terjedônél pedig a polgármestert elôzetesen tájékoztatni köteles, illetve 1 000 001 Ft-tól 10 000 000 Ft-ig terjedô jogügyletnél az illetékes bizottság, 10 000 001 Fttól pedig a közgyûlés elôzetes véleményét ki kell kérni.

Az önkormányzati vagyon feletti egyéb rendelkezési jog (pl. szolgalmi jog, beépített ingatlanok funkcióváltásához vagy más tulajdonosi hozzájárulás, telekalakítással járó feladatok, ingatlan-nyilvántartásba kötelezettség, tilalom bejegyeztetése stb.) gyakorlása a Polgármesteri Hivatal feladata. Amennyiben az egyéb rendelkezési jog értéke forintban meghatározható, úgy a gyakorlására vonatkozó jogosultságok megegyeznek az elôzôekben megjelölt értékekkel. Az utalványozással kapcsolatos kérdéseket a Szervezeti és Mûködési Szabályzat függelékeként polgármesteri- jegyzôi együttes utasítás tartalmazza. Ennek fôbb rendelkezései szerint 10 000 000 Ft értékhatár felett a polgármester és a jegyzô, 5 és 10 millió forint között az alpolgármester és a jegyzô, 5 000 000 Ft összegig az irodavezetôk a gazdasági irodavezetôvel együtt jogosultak az aláírásra.

A teljesség igénye nélkül próbáltam vázolni azokat a problémákat, amelyeket a jegyzô vezetésével a polgármesteri hivatal szakapparátusának meg kellett oldania a vagyoni kérdések fôbb szabályai kialakításánál.