2005. október 27-én ünnepélyes keretek között vehették át Magyarország első hivatalosan létrejött natúrparkjának települései és a Pro Vértes Közalapítvány a Vértesi Natúrpark cím adományozó okiratát dr. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi minisztertől.

Magyar civilek és az EU
A rendszerváltást követően egyre több helyen fogalmaztak meg önkormányzatok, civil szervezetek olyan új térségfejlesztési elképzeléseket, melyek célja a természeti, kultúrtörténeti értékekre alapozott nemzeti parkok, natúrparkok létrehozása volt. Ezen kezdeményezések elindulását korábban a határon átnyúló előcsatlakozási pályázati források (PHARE) megszerzésének lehetősége is segítette. A kezdeményezők sokszínűsége, szervezeti formája, a megfogalmazott célok belső tartalma a képviselt célkitűzéseken, valamint ezeken belül a természetvédelemre és turizmusra helyezett hangsúlyon is lemérhető.
Az idén 30 éves Vértesi Tájvédelmi Körzet 1976-ban történt védetté nyilvánítását megalapozó dokumentumban a megőrzés fontossága mellett már hangsúlyosan megjelent a turisztikai és rekreációs célkitűzés is. A rendszerváltás után az önkormányzatok és a civil szereplők „vissza a természethez” gondolatát a korábbi erőteljes ipari, bányászati fejlesztésből való kiábrándultság, és a rendszerváltást követő gazdasági szerkezetváltás sokkhatása egyszerre erősítette.
Jegyzői hatáskör
A Vértes térségének települési önkormányzatai – a Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány kezdeményezésére – a társadalmi összefogásban ismerték fel a hosszú távon fenntartható, természeti és kulturális értékeken alapuló fejlesztés lehetőségét. Az ezzel összhangban álló első szándéknyilatkozatot 1993. augusztus 20-án írták alá, melynek alapján Magyarország legnagyobb helyi védettségű természetvédelmi területét hozták létre a Vértesi Tájvédelmi Körzet kiegészítéseként, Észak-Vértesi Természetvédelmi Terület néven. Ez lett később az egész Vértesre és Zámolyi-medencére kiterjedő, valamennyi önkormányzatot és nagyobb földtulajdonost, kezelőt egyesítő együttműködés alapja, a Vértesi Natúrpark csírája. A 13 éves múltra visszatekintő összehangolt önkormányzati és civil tevékenység azóta is példaértékűen működik, és alapjául szolgált annak, hogy a későbbi jogalkotási folyamatban a helyi védett területek is az országosnak megfelelő rangot kaptak. Ezen területek természetvédelmi kezelését már a kezdetektől a Pro Vértes Közalapítvány látja el, és egyúttal biztosítja a felmerülő közigazgatási feladatokhoz szükséges szakmai hátteret is. A helyi rendelettel védetté nyilvánított területeken a szakvélemények alapján a jegyzők gyakorolják az első fokú természetvédelmi hatósági jogköröket.
A megőrzés szándéka mellett egyre hangsúlyosabban jelent meg új, a térség adottságaival összhangban álló fejlesztések igénye is a térség vezetőiben. A térségi összefogás és az érdekérvényesítés eredményeként a Pro Vértes Közalapítvány kezdeményezésére először a Velencei-tó–Vértes Kiemelt Térség, majd ezen belül az összehangolt cselekvés eredményeként a Vértesi Natúrpark jött létre.
Natúrpark – törvényben
Tekintettel arra, hogy az elmúlt évtizedben az országban számos hasonló kezdeményezés történt, a natúrpark, mint természetvédelmi kategória nevesítésre került a természet védelméről szóló törvény 2004. évi módosításakor. Az ezen jogszabály alapján létrejött natúrparkok sorában a vértesi volt az első.
A Vértes fennsíkját szebbnél szebb völgyek szabdalják fel, a meredek hegyormokról, pedig mint ősi ékszerek, régi várak kolostorok romjai nyúlnak a zöldellő lombok fölé. Megtalálni a hegységben a XIII. században épült Vértesszentkereszti apátság maradványait, amelynek szépsége, míves megmunkálása a korabeli európai színvonallal vetekszik. A Majki műemlékegyüttes, a csákvári Esterházy- és a móri Lamberg-kastély új funkciójukban is a kor ízlését, igényességét és gazdagságát jelzik. A Vértes egykori várai közül a gesztesi vár turistaházként is üzemel, míg a csókakői a helyi összefogás és a szakértő munkálkodás eredményeként kőről kőre ismét felépülve hirdeti a közösség alkotóerejét.
Ezen sokszínűség a legfőbb értéke a Vértesi Natúrparknak, hiszen a jellegzetes magyar tájak csaknem mindegyike bemutatható és tanulmányozható itt. A Natúrpark legfontosabb célkitűzése a természeti és kulturális örökség védelme, megőrzése, annak érdekében, hogy még unokáink is ízelítőt kapjanak a természetes élőhelyek látványából, természetközeli életből, a régi korok hangulatából. Ennek érdekében a vállalkozó kedvű falusiak már néhány évvel ezelőtt megnyitották portáik kapuit az idelátogató vendégek előtt.
Partnerség
A természeti környezet és a kulturális értékek mellett a természetvédelmi célú élőhely-rekonstrukciók, a műemlékek, valamint a Pro Vértes Közalapítvány természetgazdálkodási ágazata is számos érdeklődőt vonz a térségbe. A Pro Vértes Közalapítvány műemlékvédelmi és oktatási programja keretében Csákváron újjáépített Geszner-ház, természettudományos és oktatási funkciója mellett ma a Natúrpark látogatóközpontjának is otthont nyújt. A Vértesi Natúrparkban a számos hagyományőrző, kulturális, és nemzetiségi rendezvény mellett tanösvényeken, speciális túrákon ismerheti meg az ide látogató a térséget. Az ínyencek számára is sok érdekességgel szolgálhat a Natúrpark: szürke marhából készült speciális termékek, zamatos borok, házias finom ételek színesítik a kínálatot. A látogatóközpontban tájékoztatást adnak a térség programjairól, tanösvényeiről, rendezvényeiről, speciális ajánlatairól, és itt lehet ismeretterjesztő előadásokat, szabadtéri kihelyezett tanórákat kérni. A gyerekek körében a legnépszerűbb a pusztabuszos kirándulás a Csíkvarsai-rétre, ahol az ősi magyar háziállatokat és a pusztai élővilágot egyaránt megfigyelhetik.
A Vértesi Natúrpark összterülete 35 837 ha, melynek 68 %-a áll valamiféle természetvédelmi oltalom alatt. Összterületének több mint 80 %-a a Magyar Állam és a Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány tulajdonában van, így itt egy egészen speciális, a térség adottságaival összhangban álló kezelés és fejlesztés megvalósítása lehetséges. Az országos jelentőségű védett természeti terület mellett meghatározó nagyságrendű a helyi jelentőségű védett természeti terület is, ami bizonyítja, hogy a