A jogszabályoknak megfelelôen Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése is megalkotta helyi rendeletét az Önkormányzat vagyonáról, amely meghatározza a tulajdongyakorlás és a vagyongazdálkodás szabályait, ezen belül az ingatlangazdálkodásra, az ingatlanok elidegenítésére és hasznosítására vonatkozó szabályokat.

Az Önkormányzat éves vagyongazdálkodási koncepciója a vagyon forgalomképessége szerinti bontásban tartalmazza az önkormányzati vagyon kezelésére, hasznosítására, értékesítésére, gyarapítására vonatkozó aktuális célkitűzéseket, valamint a lakások és nem lakás célú ingatlanok elidegenítésének leglényegesebb szempontjait.

Az önkormányzati tulajdonú lakások és nem lakás célú helyiségek hasznosításával kapcsolatos feladatokat az Önkormányzattal kötött vagyonkezelési megállapodás keretében 1994 tavasza óta az önkormányzati tulajdonú Cívis Ház Rt. végzi. (A korábbi Ingatlankezelô Vállalat közgyűlési döntés alapján 1999-ben beolvadt a Cívis Ház Rt.-be.)
Az önkormányzati lakásgazdálkodást a Cívis Ház Rt. a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló módosított 1993. évi LXXVIII. törvény, valamint az Önkormányzat közgyűlése által elfogadott rendeleteknek megfelelôen végzi.
A vagyonkezelési tevékenységnek az önkormányzati lakásokra vonatkozó feladatai közé tartozik a lakásigénylések nyilvántartása, a lakásbérleti szerzôdések megkötése, módosítása, lakásbérleti jogviszonnyal kapcsolatos ügyek intézése, jogcím nélküli lakáshasználókkal, önkényes lakásfoglalókkal kapcsolatos intézkedések megtétele, bérbeadói hozzájárulások kiadása, lakbérkedvezményre való jogosultság elbírálása, lakáskiürítésre vonatkozó és egyéb bírósági eljárások kezdeményezése, értékesítéssel kapcsolatos feladatok stb.
A lakástörvény hatályba lépését, vagyis 1994. január 1-jét követôen az akkor meglévô 13 873 darab lakás 1999-re 5116-ra, közel egyharmadára csökkent.
Az Önkormányzat meghatározott szempontrendszer teljesülése esetén járul hozzá az eladáshoz. Feltétel többek között, hogy az ingatlant a városrendezési terv ne érintse, a bérlô a megvásárlást megelôzôen legalább hároméves bérleti jogviszonnyal rendelkezzen, az épület tíz éven belül nem lett felújítva, a lakások 75%-a már magántulajdonban legyen stb.
Az Önkormányzat lakáskoncepciójának elsô olvasata elkészült, melyet a Közgyűlés várhatóan a szeptemberi ülésén tárgyalja. A Cívis Ház Rt. jelenleg az ingatlanállomány felmérését végzi műszaki, piaci, gazdasági szempontból. Remélhetôleg ez is segít abban, hogy megalapozottan, az Önkormányzat érdekeinek megfelelôen történjenek a döntéshozatalok az értékesítések terén. Tulajdonosi döntéstôl függ az, hogy a lakásvásárlási kérelmek elbírálása mikor és milyen szempontok alapján folytatódik.
Lakásigénylést benyújtani 1998. január elsejétôl csak szociálisan támogatott bérlakás bérbevételére lehet. 1998-ban 150, 1999-ben 443 lakásigénylést adtak be. A jelenlegi igénylôk lakáshelyzetének megoldása igen nehéz feladat. A várakozási idô az Önkormányzat általi lakásfelújítások, lakásvásárlások, illetve lakásbérleti jogviszony közös megegyezéssel, térítési díj ellenében történô megszüntetése eredményeképpen csökkenhet. 1998-ban 77 kérelmezô kapott bérlakásban elhelyezést, 1999-ben a szociális bérlakásként felhasznált lakások száma 139.
Egy ún. garzonházban 32 m2-es lakásokból 42 lakást volt állami gondozottak, 40 lakást hajléktalanok, illetve krízishelyzetbe kerültek átmeneti elhelyezésére biztosít az Önkormányzat.
Az állami gondozottak elhelyezésének idôtartama öt év, amely a feltételek megléte esetén további három évvel meghosszabbítható. Az Otthonban elhelyezendôkre az elmúlt években a Hajdú-Bihar Megyei Gyermek és Ifjúságvédô Intézet, majd a jogutód Hajdú-Bihar Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat tett javaslatot a döntésre jogosult Szociális Bizottságnak. A Gyermekvédelmi Szakszolgálatnak nem feladata a volt állami gondozottak lakhatásáról gondoskodni, így azzal a jövôben nem is foglalkozik. Az Otthonházzal kapcsolatos ügyek intézését 1999 májusában a Polgármesteri Hivatal Humánszolgáltatási és Civilkapcsolatok Fôosztálya vette át.
A Hajléktalan Gondozási Központ részére átadott negyven lakás üzemeltetôje az Egy Ház Alapítvány, amely üres férôhely függvényében a Szociális Bizottság döntése alapján a kijelölt személyek elhelyezésérôl gondoskodik. Az elhelyezés idôtartama 180 nap, amely indokolt esetben további 180 nappal meghosszabbítható. 1999-tôl a rendeleti elôírás szerint az Alapítvány a bérbeadói feladatokat is ellátja.
A Nyugdíjasházban 94 lakásbérlemény található, amelyek 30 m2-esek. A lakások bérlôit a Szociális Bizottság jelöli ki. Az a nyugdíjas kérheti itt az elhelyezését, aki saját tulajdonú lakása tulajdonjogáról vagy önkormányzati tulajdonú lakása bérleti jogáról az Önkormányzat javára lemond, és lakása önkormányzati lakásgazdálkodási szempontból hasznosítható.
1998-ban a Lakásalapból történô fedezet biztosításával megindult a debreceni repülôtér mellett a volt szovjet lakások felújítása. 1998-ban és 1999-ben két ütemben, összesen 182 lakás felújítása történt meg. Ebbôl 138 lakást lakásigénylôk számára biztosíttak, négy lakás bérbeadón keresztül történô cserével a rendezési terv által érintett lakásokból történô kihelyezésekre került felhasználásra. 30 lakást a Rendôrség, 10 lakást a Tűzoltóság részére biztosított az Önkormányzat a dolgozóik részére történô bérlôkijelölés céljára. Idén újabb, egy 42 és egy 58 lakásos tömb felújítása történt meg. Ezekbôl a lakásokból 10 db-ra a HBM-i Rendôr-fôkapitányság, 3 db-ra a Nemzetbiztonsági Szolgálatok, 2 db-ra a Debreceni Egyetem kap városi érdekbôl bérlôkijelölési jogot. A többi lakás szociális bérlakásként kerül kiutalásra.
A Közgyűlés minden évben határozatban írja elô, hogy a rendelkezésre álló lakásokat milyen arányban hasznosítsa a Cívis Ház Rt. a különbözô bérbeadási feladatokra. 2000-ben az elôzô évihez hasonlóan a bérbe adható üres lakások
– legalább 50%-át szociálisan támogatott bérlakásként, igénylés alapján,
– legfeljebb 7%-át városi érdekbôl bérlôkijelölés útján adja bérbe,
– legalább 15%-át Debrecen Általános, illetve Részletes rendezési terve és tömbrehabilitáció megvalósítása, valamint az ingatlan más célra való hasznosítása érdekében a bérlôk másik bérleményben való végleges elhelyezésének biztosítására,
– a fennmaradó lakásokat az önkormányzati intézmények szolgálati lakásaiban lakók elhelyezésére, bírósági ítélet vagy hatósági határozat alapján történô bérbeadásokra, bérbeadói cserére, életveszély, bontás miatti végleges elhelyezésekre, az ingatlan más célra való hasznosítása végett történô bérlôkihelyezések megoldására és egyéb feladatok teljesítésére szükséges felhasználni.
1999. év végén 1156 volt a lakásigénylôk száma. A lakáshoz jutás feltételei azonban változatlanok maradtak, ami egy szigorú, azonban reális szűrônek minôsíthetô azon cél eléréséhez, hogy a valóban rászorultak részesüljenek szociális bérlakásjuttatásban. A bérbeadás feltételeinek 1998. január elején történt azon változása, hogy meghatározott idôre, legfeljebb ötéves idôtartamra lehet a bérlakást bérbe adni annak érdekében történt, hogy a bérbeadás feltételeit a határozott idô lejártakor újra vizsgálni lehessen. Amennyiben a bérbeadás feltételeinek a bérlô a késôbbieknek nem felel meg, a lakás visszakerül újrahasznosításra.
A legutóbb 1997-ben végrehajtott lakbéremelést elsôsorban a fenntartási költségekkel kapcsolatos inflációs hatások indokolták. Ugyanakkor különbözô intézkedések történtek az üzemeltetési és karbantartási kiadások racionalizálására is. 1998-ban a 163 milliós karbantartási keretbôl 88 bérlemény felújítására 28 M Ft-ot, 1999-ben a 180 M Ft keretbôl 71 bérlemény felújítására 26 M Ft-ot használtunk fel.
Bérlakások építése az elmúlt években nem történt. A szociálisan rászorult lakásigénylôk elhelyezéséhez a Lakásalapból történô lakásvásárlásnak a gondolata Debrecenbôl indult el, amelynek eredményeképpen az országgyűlés 1997. év végén a Lakástörvény tiltó rendelkezéseit feloldotta.
Az önkormányzati bérlakásoknak a bérlôk részére történt értékesítése következtében a lakásállomány jelentôsen lecsökkent. Ugyanakkor az a cél, hogy szociálisan támogatott bérlakásjuttatásban nagyságrendekkel több igénylô részesülhessen. Az elmúlt két évben a lakáshoz jutók száma, ha nem is nagyságrendekkel, de nôtt. Ez lakásfelújítások eredményeképp valósult meg. Elôrelépést jelenthet majd a Gazdasági Minisztérium új pályázati rendszere, amely az önkormányzati bérlakásállomány növelését szolgálja központi költségvetési támogatással.